Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Arany János

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:15

Arany János

1817-ben született Nagyszalontán. Szegény, de mélyen vallásos földművelő szülők gyermeke. Már hatéves korában tudott írni és olvasni. Nagyszalontán és Debrecenben is tanult, de tanulmányait pénzszűke miatt félbeszakította,23 éves korában elveszi feleségül Ercsey Juliannát.1846-ban megjelent a Toldi, rendkívüli irodalmi sikert hoz a költő számára. Petőfi a Tolditól kezdve barátjának, fegyvertársának tartja, mint népi költő.1847-ben Toldi estéjét írja meg. A szabadságharc ideje alatt nemzetőr, s a nép barátja folyóíratott szerkeszti. A bukás után a Tisza családnál nevelő, majd Nagykörösön tanár, ahol maga írja könyveit.1860 után Pestre jön Szépirodalmi figyelő ill., a Koszorú szerkesztője lett.1865-ben MTA-hoz kerül és ebben az időszakban veszíti el Juliska lányát. MTA titkára, majd főtitkára 1876-ig, Utána ismét alkotni kezd, az Őszikék-Ben újra lírai verseket ír, balladákat.1877-ben írja meg Toldi szerelmét, akiről-Piroskáról szól.

Arany balladái: Balladákat először, Nagy körösi tanársága alatt írt, 1853-től kezdődően ezeket nevezzük nagy körösi balladáknak.

Epika mű nemébe tartozik, de vannak benne lírai és drámai elemek is.

Előzménye:

A-a népballada (nép költi)

A-a székely népballada (12 kő míves építi Déva várát)

– a skót népballada (1800 –ás évtizedek előtti)

Műballada. ( a költő maga ír)

A-tragikus ballada

A-komikus ballada

Történelmi ballada:

A-paraszti ballada

A-népi ballada (népi világ)

Lélektani ballada (lélekállapot, változásokat tükröz, gyakran tragikus. Ágnes asszony)

Jellemzői:

1,A balladai homály: A költő szaggatottan és utalásszerűen adja elő a történetet. Az eseményeket az olvasónak a képzeletében kell összerakni, ez az előadásmód sűrítésével feszültséget kelt, szenvedélyeket indít el.

2.Gyakorta a ballada előadása nem lineáris, azaz nem idő folytonos, hanem későbbi eseményeket helyezi előtérbe, ill. egymás mellé szerkeszt két időpontot. A múltat és jelent ez által fokozni tudja a balladai homályt. Ez a homály főként történelmi balladák esetében fordul elő, a cenzúrást is képes megtéveszteni.

3.A gyakori a tragikus balladáknál a bűn és bűnhődés motívum, a szörnyű bűn elkövetője, többnyire megörül, de lehet haláleset is a büntetést.

Ágnes asszony (paraszti ballada) 1853

Nem lineárisan meséli el a történetet a fő eseményt már a ballada indulása előtt lejátszodott. Egy véres leplet moss Ágnes asszony a patakban, kitérő válaszokat adva az őt kérdezőknek. Az utcagyermek és a szomszédok után, a harmadik hajon érkezik és börtönbe viszi az asszonyt. Nehezen viseli a bezártságot és küszködik a magánnyal, mert folyton rémképeket lát. A megörülés folyamatát lépésről –lépésre írja le a költő, amelynek az első stádiuma, amikor az asszony rádöbben arra, hogy megörülhet. A másik, amikor a biráli elé citálják, előtte rendbe hozza a haját ne, hogy azt higgyék, hogy megbomlót, ekkor még egységben érzi szellemi képességeit. A tetőpontja a balladának az ítélet kihirdetése. Egyszerre világosul meg az olvasó számára hogy valójában mi is történt meg mi volt az ítélet. Szeretője aki megölte férjét ,halálbüntetést kap,Ágnes viszont életfogytiglanra ítélik,ennek hallatára veszti el tudatát. Együtt érzően a lélekszenvedése iránt,amiképpen a bíró is szánalommal tekintenek az asszonyra,Arany nem az embert ítéli el hanem a bűneit,azt viszont könyörtelenül.A birok elbocsáltják és Ágnes asszony élete végéig a bün leplét mossa,hiszen a lélekben nincsen feloldozás.

Szondi két aprodja 1856

Ez a történelmi ballada a török kort idézi elénk, Szondi György hösies várvédelmét a túlerővel támadó alival szemben.A ballada maga azzal indul hogy vége van a Drégelyi összecsapásnak s a törökök a gyözelmüket ünneplik,Alinak csak akkor lenne teljes a dicsősége ha az életben maradt Szondi két dalnoka is őt dicsőitené.Igy parancsba adta hogy kisérjék a török táborba a két dalnokot.Egy különleges dialogus veszi kezdetét,hiszen a küldönc bármit is mond ,az ifju daliák csak azzal törödnek hogy elregéljék a csata kimenetelét.Két idősik mutatkozik,az aprodok a multat,a török a jelent képviseli.Mégis az egymás melletti elbeszélés között is van érzelmi összefüggés a két monolog között.Eső sorban a török reagál,hol hizelgöen ,hol fenyegetően,hol pedig a türelme fogytán eröszakosséggal,de az aprodok mintha észre sem vennék,csak akkor eszmélnek fel amikor már börtönnel fenyegeti öket,de nem hátrálnak meg söt megátkozák azokat akik kioltották Szondi vérét.

1856-ban a szabadságharc után Arany azt hirdeti ebben a versben hogy rendületlenül legyen hü a szabadsághoz és a szabadság emlékéhez.Semmiképp sem szabad behodolni az ellenségnek,két gyermek példájában mondja el,akik nem rettennek meg senkitöl sem a felnöttektől,sem a túlerőtől.

Toldi triológia

A toldi 1846 amellyel Arany irodalmi sikert arat, mindjárt megkezdi a Toldi Estéje kézirarát is,1854-ben jelenik meg a a közbülső része,a Toldi szerelmét az Öszikék idején 1877-től irja.Arany ebben a műben azt akarja ábrázolni,hogyan emelkedik fel egy paraszfiú,kiválósága révén,hogy a király barátjának tudja.A 40-es években felmerült az érdekellentét gondolata a nemesség és a parasztság között,ennek az eszménynek felel meg Toldi Miklos aki mindkét felet képviseli egyszerre,hiszen ő nemesi származású de bátja kitagadta a jussból.Arany célja az volt hogy a nép nyelvén szoljón a néphez.

Nagy Lajos idejében játszodik a mű.

Toldi karaktere:Kiemelkedik társai közül ereje,bártorsága,rátermetsége,küzdeni tudása révén,nem csoda ő az aki győztesen tud fellépni a Cseh(első Toldi),mint pedig az Olasz(Toldi estéje) vitéz ellen.Toldi valóságos lovag,nemes,királyhű,édesanyját fiúi szeretett ővezi,ám de van egy rossz tulajdonsága is ,indulatossága,hirtelen haragsága képes gyilkoságokba taszitani.A két mű párhuzamos szerkesztésű.Budán van egy hetenkedő idegen,Toldi felmegy a faluból Budára és megmenti a magyarok becsületét,legyőzi a beképzelt lovagot.

Ady Endre (1877-1919)

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:12

Ady Endre (1877-1919)

1877-ben születik Érmindszenten (Észak-Erdély), apja kevés földdel rendelkező nemes volt.
1888-tól nagykárolyi piarista gimnázium (nem tetszik neki),1892 – Zilah, Wesselényi Miklós Református Kollégium. Kincs Gyula, irodalomtanár indítja el a költészet útján.
Ady sokat olvas: kortárs regényeket (Jókai, Eötvös), valamint Petőfit, Vörösmartyt, Vajdát 1896 – debreceni jogakadémia, egy évig tanul itt, de nem készül jogi pályára, műveltsége tovább nő: Auguste Comte, Friedrich Nietzsche tanaival ismerkedik, lapoknál dolgozik, 1899-től a függetlenségpárti Debrecennél.1899 végén baráti tanácsra Nagyváradra kerül, lapoknál dolgozik Szabadság (szabadelvű), majd 1901-től Nagyváradi Napló (nívós ellenzéki) radikális politikai nézetek. Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda), Párizsban élő asszony pártfogásába veszi. 1903-ban Nagyváradra jön, Adyval egymásba szeretnek. 1908-ban megindul a Nyugat: vezetője, Ignotus, az irodalmi liberalizmus képviselője. Ady Nagyváradon részt vesz a Holnap irodalmi társaság megalapításában, ismételt támadások, Ady „kiborul”, megírja A duk-duk affért – igazságtalan vádak Herczeg Ferenc lapjában, az Új időkben jelenik meg.
Lédával 1912-ben szakít, ennek lenyomata az Elbocsátó, szép üzenet (kegyetlen vers), ennek hatására sokan írnak neki, köztük 1911-től Boncza Berta (Csinszka, 16) is.
1915-ben házasság a csucsai lánnyal Budapesten; az első éveket Csúcsán töltik.
1918 őszén betegsége súlyosbodik: kisebb hűdés folytán elveszti beszédkészségét, utolsó versét Ignotus ösztönzésére írja: Üdvözlet a győzőnek, köztársaság kikiáltásakor megjelenik, a Parlamentben a Vörösmarty Akadémia elnökké választja, megnyitó beszédét már képtelen elmondani, 1919-ben egy szanatóriumban, tüdőgyulladás miatt éri a halál, a nemzet halottjaként temetik el a Nemzeti Múzeum előcsarnokából.

1906.Új versek című kötete megjelenik. Az új versek sokféle újdonságot hordoznak, kifejezetten pezsgést hoz a magyar irodalmi életbe, sokan elítélik, és sokan támogatják, s az új költőt hirdetik Adyban.
Az újdonságaival kapcsolatban vélemény különbségek alakultak ki a következők miatt:
1, Az új költői stílus a szimbolizmus alkalmazása miatt, amely ismeretlen volt addig Magyarországon.
2,Az új szerelmi költészete miatt is, amely elütött az addigi megszokott szerelmi ábrázolástól. Petőfi és Vajda János költészetén nevelkedve erotikus hangot ütött meg.
3,Ady magyarság gondolata, olykor elítélte a nemzetet, a magyarságot, de csak azét, hogy jobbá legyen. Ezt sokan félreértették, elítélték, és magyarellenesnek vélték.
4,Az a költői hang, amely őt magát isteni küldöttként mutatja be, a többieket akár a hősöket is maga alá sorolva. Poétai gőg terheli költészetét.
Ettől kezdve minden évben megjelenik egy új kötete egészen 1914-igs mivel Ady háborúellenes és ki is nyilvánítja azt, 1918-ig ne jelentett meg újabb köteteket.

Magyar Ugaron
A költő úgy érzékeli Magyarországot, mint egy gazokkal benőtt, elvadult tájat, ahol már alig találni virágot, túlsúlyba került az értéktelen az értékessel szemben.
A fenyegető gaz nővények körülveszik, miközben a szép virágokra gondol, vagyis a régi kultúrára gondol, az a gazok legyűrik a költőt s cselekvőképtelenné teszi. A vers végén csak gúnyos kacaj hallatszik.

Harc a Nagyúrral
Ady többek közt is újító volt a magyar költészetben, hogy pénzről irt verset, arról hogy mindenképpen támogatásra van szüksége gazdag pénzemberektől, ezeket szimbolizálja egy szörnyeteg a visszataszító disznófejű Nagyúr.
a tizversszakos költemény három egységre bontható, az első három versszakban találkozását írja le a Nagyúrral, alázatos késséges, abban reménykedik, a disznófejű meghatja a tehetségét, késségesen ad neki pénzt, azonban bárgyú módon vigyorog őrizvén vagyonát.
A közbülső 4,7-dik versszakban taglalja, miért van a költőnek több pénzre szüksége? Bodler, Rimbo nyomán ő is az mondja, az újat az ismeretlent kell felfedeznie, ehhez szükséges olyan életvitel, amihez pénzre van szükség.
A záró három versszakban neki leselkedik, hogy kirázza bankából a pénzt, azonban próbálkozása ily módón is érzéketlen közönnyel veszi tudomásul zaklatását. a költemény azzal záródik, hogy a harcuk nem szünik meg a költő nem adja fel.
Ady szerelmi költészete
1903-ban megismerkedik a nála idősebb Diósi Ödönné Brüll Adéllal(Léda).Ekkoriban újságíróként tevékenykedett Nagyváradon(kis-Párizs).Léda magával viszi Párizsba és ott ismerkedik meg a költő a szimbolizmussal,a francia szimbolista költőkkel ( Bandeloire,Verlaine,Rimband).A szimbolisták az élet mélységét és összefüggéseit jelképek segítségével kívánják felszínre hozni.1912-ben véget ér a kapcsolatuk „Elbocsájtó szép üzenet” Lédának irja.Ady is Léda is egy teljes szerelmet várt ettől kapcsolattól,minden szeretett volna megkapni a másiktól,testileg,lelkileg .szerelmileg ezért renkivűli szenvedéllyel szerették egymást, mivel mindketten erős egyéniségek voltak, szerelműk óhatatlanul tele volt konfliktussal, amely megmérgezte kapcsolatukat. Az nem okozott ellentétet, hogy Léda zsidó származású, idősebb és férje is volt, mindinkább hogy egyik sem engedett a másik félnek, ahogy akarták mindketten a szerelmet úgy mindegyik győzni akart.
Héja nász az avaron
A ragadozó madárral szimbolizálja szerelműket, s nem tehetnek arról, hogy úgy szeretnek, ahogy, hisz mindketten győztesek akarnak lenni.a vijjogás kifejezi azt az érzésnélküli ridegséget, amely az alaphangja az együttlétüknek, ugyanakkor ott van mellette a fájdalom, a keserűség, a sírás és a játékosság is.
A Nyárban a szerelem forróságában fiatal párok tűnnek fel, de ők már az Őszbe szállnak, a szerelműk az elmúlás felé tart, bár szenvedélyesen vágynak a másikra. Bár tudják, hogy az utolsó nászuk lehet, a mostani mégis beletépnek a másikba, miután végleg lehullanak.
Lédával a bálban
Két évvel később íródik a költemény, szerelmük szinte megdermed, a kergetőzés már megszűnik, halál arccal lépnek be az élet báljába. Boldog mámor, zene finom illatok a teremben, az öröm tetőfokára hág, a fiatal szerelmesek átadják magukat az érzelmeiknek, ám amikor Ady és Léda belép szerteszórván hervadt rózsakoszorúikat egy csapásra megfagy körülöttük a világ, minden az ellenkezőjére változik, s a fiatal párok Adyék kapcsolatában látván jövőjüket, szétrebbennek. A szorongás és a jövőtől való félelem hatja át a termet.
Boncza Berta (Csinszka)
Amikor a világ előtt is kiderült hogy Ady és Léda elváltak egymástól Ady sok nő ajánlatával találta szembe magát,többek között egy svájci nevelőotthonból a majd 20 évvel fiatalabb Boncza Berta irt neki levelet.Hivatkozzott arra hogy távoli rokonok amivel Adyt különösen megfogja hiszen mindig is büszke volt nemesi származására.A lány elérte hogy Ady meglátogassa,majd nem sokkal később össze is házasodtak,azonban ez a szerelem különbözött a Léda iránt érzett szerelemtől,az egyre betegebb költő menedéket ápolást egyben lelkes szeretőt talált magának,ő már nem igen tudta viszonozni Csinszka odaadását.
A szerelem gyengéd érzéki a versekben is tükröződik.
Nézz Drágám, Kincseimre
Keretes költemény 1 és 6 versszakban felszólítja feleségét, hogy tekintse ő életét, s lássa, hogy neki semmilyen kinccsel nem rendelkezik. A üresség érzését fejezi ki, hogy a kincsimre nincseimre mimmel válaszol. A záró versszakban abban reménykedik, hogy Csinszka az ő őszülő haját fiatalosabbnak fogja látni.
A közbülső 4 versszakban fájdalmasan beletörődően gondol vissza eddigi életére, a legfontosabbakról számadást készít, búsan emlékezik vissza, hogy mennyien bántották magyarsága miatt. Egyetlen öröme van az életben, az aljas világban Csinszka odaadása.

1. A római köztársaság válsága

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:11
  1. A római köztársaság válsága

Mutassa be a hódító háborúk társadalmi következményeit, a földkérdés megoldására megfogalmazott elképzeléseket! Magyarázza meg, hogy a társadalmi átalakulás mennyiben függött össze a köztársasági intézmények válságával!

1. Hódító háborúk társadalmi következményei: városállamból birodalom, latifundiumok és antik, rabszolgaság, a parasztok tönkremenetele
szenátori rend és lovagrend

2. A földkérdés megoldására való elképzelések:
Tiberius Gracchus reformja
Gaius Gracchus reformja
Marius hadsereg reformja

3. Köztársasági intézmények válsága:
szenátori párt és néppárt
Sulla diktatúrája
polgárháború, rabszolgafelkelés
I)
1, Róma háborúzásainak

következménye, hogy másfél évszázad alatt kis városállamból a Földközi-tenger medencéjének ura, hatalmas világbirodalom központja lett. A nagy hódítások azonban számos gazdasági, társadalmi és politikai kérdést vetettek fel és alapvető változásokat idéztek elő, válság alakult ki.

az i.e. II. Század közepére Róma elfoglalta a Földközi-tenger medencéjének nagy részét, korai köztársaság korának (i.e. 510-265) végén militarizálódás, terjeszkedés dél felé, pun háborúk (i.e. 264-146), makedón háborúk (i.e. 215-148), Hellász leigázása (i.e. 146), Asia (i.e. 133), hódítások belső változásokat, majd súlyos gondokat eredményeznek – válság alakul ki
2, a válság jelei: A gazdaságban nagy változások mentek végbe. A birtokos parasztság ugyanis elvesztette érdekeltségét a hódításokban. Az otthonmaradt családtagok nem tudtak olyan hatékonyan dolgozni, de viszont a rabszolgamunkát nem tudták megfizetni, és nem is volt kifizetődő, s ezért a kisgazdaságok nagy része tönkrement. Ezzel sajátos csoportot hozva létre a PLEBS-et. A provinciák jövedelmeit elsősorban a kereskedő réteg fölözte le, akik kereskedelemmel, adóbérlettel foglalkoztak. Közvetlenül nem vállalhattak részt a politikában, így különült el egy réteg a Lovagrend.

A másik csoport a Senátori rend, a szenátorok leszármazottai. Optimatáknak nevezték magukat. Jelentése legjobbak. Közülük kerültek ki a parancsnokok, a provinciák kormányzói. Ők gazdag patríciusok, földbirtokosok, meghatározó politikai hatalmuk volt. Saját és az ager publicusból kihasított nagybirtokokat, latifundiumokat alakítottak ki, melyeket, mint magántulajdonukat kezelték.

A változásoknak egyértelműen a parasztság volt a kárvallottja. Ők alkalmi munkából, politikai joguk áruba bocsátásából tengődtek.
3, Egyre kevesebb szabad paraszt volt, egyre több rabszolga. Nagy számuk miatt itt is kialakult a klasszikus rabszolgaság, ezzel együtt természetesen növekedett a felkelések száma is. A parasztság tömeges tönkremenése hadkiegészítési válságot is előidézett, mivel a hadseregbe vagyontalanokat nem soroztak be, mert megbízhatatlannak tartották őket. A legyengült hadsereg egyre nehezebben lett úrrá a rabszolgafelkeléseken, s nehezebbé vált a határok védelme is. A társadalmi, gazdasági és politikai gondok megoldása érdekében Rómában különböző politikai csoportosulások alakultak ki.

II)
a)
Tiberius Gracchus ie. 133-as év néptribunusaként földreform tervezetet dolgozott ki, mellyel helyre akarta állítani a parasztság gazdasági helyzetét, hogy csökkentse a szabadok közti politikai feszültséget, és megoldja a hadsereg kiegészítési gondjait. Maximálták a családfők és családok által birtokolhatott területet. Ennek értelmében a latifundiumok jelentős része az állam kezébe került volna vissza. Az elvett földekért a tulajdonosok kártérítést kaptak, s parcellákra osztva földnélküli parasztoknak adták. A szenátusi arisztokrácia többsége ellenezte a földreformot. Gracchus még egy évre meg akarta magát választatni, hogy folytathassa reformjait. Emiatt fegyveres összecsapások alakultak ki, melyben Gracchus is életét vesztette. Halála után kisebb hatékonysággal, de folytatódott a földosztás.

b) Gaius Gracchus ie. 123-122-i néptribunus törvényeivel a városi köznépnek olcsó gabonát biztosított, Karthágó területén új provincia létrehozásával munkalehetőséget akart biztosítani. A lovagrend megnyerése céljából Ázsia provincia évi adó begyűjtésének jogát adta nekik bérbe, s úgy döntött, hogy a provinciákban történt visszaéléseket a lovagokból álló bíróságok vizsgálják felül. Intézkedéseivel kivívta a szenátusi arisztokrácia gyűlöletét. Amikor azt indítványozta, hogy Róma összes itáliai szövetségese kapja meg a római polgárságot, az előjogait féltő köznép is ellene fordult. A szenátus rendkívüli állapotot hirdetett ki.
Következményei: Gaius híveit legyilkolták, őt magát pedig saját kérésére egy rabszolgája ölte meg.

A vezető réteg egymással ellentétes csoportra oszlott a Senátori rendre és a lovagokra. Két politikai csoportosulás, jött létre az Optimaták és a Néppárt. Mindkét irányzat a hatalom megragadására tört.

A Gracchusokkal kezdődő néppárti politika képviselői meg akarták szüntetni a szenátusi arisztokrácia politikai egyeduralmát. A velük szembenálló optimaták viszont a szenátusi arisztokrácia hatalmát akarták visszaállítani.
c) Marius néppárti politikus a vagyontalanok zsoldos katonaként való alkalmazásával kivonta őket a belpolitikai harcokból, s megoldta a hadkiegészítési problémát is. A kiöregedett katonák (veteránok) földet kaptak munkájuk végezte után. Marius ezzel egy erős, jól képzett hadsereget teremtett. A Marius-féle néppárt napirendre tűzte tehát a reformokat, de a legnehezebb kérdés még mindig a földkérdés volt.

d) . Livius Drusus néptribunus felújította a földosztást (i.e91), és a szövetségek egyenjogúsítására is javaslatot tett. A szenátus azonban ellenállt, majd Livius Drusus meggyilkolása az itáliai szövetségesek háborújához vezetett. Elszakadtak Rómától, és külön államot alapítottak. Nagy eredménye, hogy már nem csak a rómaiak, hanem Itália minden szabad polgárára kiterjesztették a római polgárjogot.
e) Sulla

. Sulla vezetésével a senatori rend sereget küldött keletre, de alig hogy elindult a néppártiak leváltatták, és Mariust helyezték helyére. Sulla nem mondott le hadseregéről és Róma ellen fordult, vérfürdőt rendezett a néppártiak között. Kis-Ázsiában legyőzte VI. Miltriadeszt, közben Marius a senatori rendet irtotta. Sulla békét kötött a ponciusi uralkodóval, hazatért és korlátlan időre diktátorrá választatta magát. Aki ellenszegült legyilkoltatta, letelepítette veteránjait, senátus létszámát 300-ról 600-ra emelte.

f) Rabszolgafelkelések. Volt egy sajátos rabszolga réteg ezek pedig a gladiátorok. Őket gladiátor képző iskolában képezték ki, hogy azután a nép szórakoztatására egymást gyilkolják az arénában, illetve állatokkal szemben harcoljanak halálukig. A rabszolgák igyekeztek sorsukon változtatni, és a polgárháború időszaka ehhez ideális időpont volt. Sulla diktatúrája alatt zajlott a legnagyobb, a Spartacus-féle rabszolga felkelés kre.73-71-ig, melynek célja kezdetekben a hazajutás (germánia, gallicia), majd a hatalom megdöntése, kezdetben sikeresek, a senatus Sulla alvezérét CRASSUS-t küldte utánuk, és végül vereséget szenvednek. A következményei: keresztre feszítések, rabszolga munkaerő drágábbá vált, lehetővé vált az önmegváltás.

Fogalmak:

-latfundiumok: óriási birtokok,

« Newer Posts

Powered by WordPress