A tengelykorszakban (Kr.e.800-200 között)

Európában a görög világban illetve Palesztina területén jött létre. Jelentős szellemi tevékenység, amelynek következménye, a máig is alapot adó ottani kultúrák. A zsidó világban valódi filozófiai gondolkodásmód nem alakult ki a hit és a vallás rányomta bélyegét az ott keletkező művekre, ezzel szemben Hellászban a filozófiának majd minden irányzata kibontakozott, alapul szolgálva a filozófia történetének.

Az első filozófusok abban váltak el koruk gondolkodásától, hogy a mitológiától és a vallástól különböző módon autonóm módon gondolkozva próbálták a világot megmagyarázni.

Kr.e. VI. sz.

Thalész

Püthagorasz                        arkhé–víz

                                                            -  szám

Keresték a világ őselvét arkhét, amire föl lehet építeni szellemileg a valóságot.

Thalész: minden a vízből ered

Püthagorasz: elvontan értelmezte vagyis számok az alapja.

Kr.e. VI – V. sz..

Hérakleitosz            panta rhei         logosz           dialektika

Xenophanész          Minden mozog

                               Minden változik

Hérakleitosz: minden változik, a dolgok nem ismétlődnek meg
Dialektika (dialektikus-kölcsönhatásban van)
A dolgok nem különbözhetnek el egymástól.
Logosz= isteni törvény, amely áthatja a világot.
Xenophanész: az ember saját képére formálja az istenét.
Kr.e. V. sz.
Prótagorasz : nem tudhatom az istenekről, hogy vannak, de azt sem hogy nincsenek.
Szókratész: (470-399)
Tőle számítjuk a filozófia fordulatát, mert ő az első aki hivatás szerűen filozofál, de még csak szóban. Az agorán dialogizálás közben fejti ki partnerének nézeteit az igazságról. Sosem tér le a lelkiismerete diktált erkölcsös gondolkodásmód útjáról, amelynek alapja a jóban és a bölcsősségben való hit, még akkor sem amikor megrágalmazzák és halálra ítélik. Ő volt a filozófia első nagy mártírja.

Platón (427-347)

Szókratész tanítványa volt. Onnan ismerjük Szókratész filozófia csillagát, hogy Platón a dialógusaiban feldolgozta azokat.
Ezek között van a Szókratész védőbeszéde című szépirodalmilag is jelentős alkotása, amelyben azt írja meg hogyan beszélt Szókratész Athén bírái előtt, miként fogalmazta meg hogy számára fontosabb az elhivatottsága, fontossága, mint az életben maradás.
A másik fontos műve Platónnak Az állam, amelyben a többi mellett államutópiája is megtalálható, ő volt az első, aki leírta milyennek kell lennie az államnak ahhoz, hogy olyan kiváló elmék, mint mester, ne lehessenek áldozatai.
Ezért úgy gondolta, hogy az államot filozófusoknak kell irányítani illetve olyan uralkodóknak, akik tanulnak filozófiát.

Az ideatan
Patón azt tapasztalta a valóságban, hogy már Hérakleitosz is mondta minden változik, minden romlik, sem a jó, sem az igaz nem állandó, mégkevésbbé abszolút. Mégis azt tapasztaljuk, hogy van bennük állandó törekvés a jóra, az igazságra, a tökéletesre, Honnan származhat ez?
Ha itt a földi világban nem találjuk, mégis szakadatlanul törekszünk ara, hogy egyre följebb, magasabbra jussunk, egyre szebbet és jobbat érjünk el. Ezek alapján következtet Platón ara, hogy kell lenniük olyan valóságnak, amelyek nem változnak folyamatosan, megtartják minőségüket.
Azt állítja tehát, hogy vannak ideák, nem anyagi abszolút valóságok, amelyek képezik azt a célt, amely felé az ember törekszik. Abban pl. az igaznak, szépnek, a jónak, tökéletes szellemi valóság alapja, amelyek miután a földön létező egyedi valóságoknak.
Platón az ideákat úgy képzeli el ahogyan a matematikai tételek vannak meg a valóságban, azaz a létező összefüggéseiből kikövetkeztethető állításként, ugyanúgy az ideák is létező immateriális valóságként vannak. Fölteszi a kérdést, vajon hogyan számunkra az egyenlő fogalma, ha valóságosan egyenlőt a természetben nem találkozunk.
Válasza: Csakis onnan származhat, ahol a dolgok tökéletesek, azaz ideák világából, ez az egyik bizonyítása az ideákról.
Az ember lelke az ideák világában születik és ott átéli az ideák csodálatos tökéletes világát, azonban amikor a tan a földre kerül és testben kezd létezni, elfelejti azt a fantasztikus élményt, amelyben része volt.
De mivel a földi dolgok részesülnek az ideákból mégpedig úgy hogy az idea a minta az „etalon” és annak a másolatai elképzelései a földi valóságok. Amikor az ember kezd felcseperedni fokról-fokra látván a földi valóságot ahogyan a rajzolt arcról visszaemlékszik az ember az eredetre visszaemlékszik az ideákra ezt a visszaemlékezést nevezzük anamnészisznek ez tulajdonképpen a tanulás.
A barlang hasonlat
Tételezzük fel hogy egy ember le van kötözve egy székhez, egy barlangban és mindig a belső fala felé fordul, és csak azt láthatja ami a háta mögötti külső valóságból a falra vetődik.
Azt jelképezi ez az ábra hogy az ember a földi életben csak az ideák világának egy kivetülését éli meg, a tényleges valóság azaz ideák világa „háta mögött „ van, vagyis testben élvén nem találkozhat vele.

Arisztotelész (384-322)
17 éves korában került Platón akadémiájára, 20 évig tanulja a filozófiát. Lükeion/iskolája/ Nagy Sándornak volt a tanítója, s amikor meghalt ekkor elhagyja Athént a következő mondattal „nem szeretné, hogy Athéniek még egyszer vétkezzenek a filozófia ellen”.
Ókor legnagyobb koponyája (Marx). Első filozófia történetet ő írta, irt fizikát, logika, etikát, poétika( ebben rögzítette a 3-as egységet9 a metafhyzika (első filozófia)
Az első filozófia (ebben a műben okok szerint ragadja meg, a létezőt)
1, formai ok pl. az ember belső lényege, önálló valóság- szubsztancia
2, anyagi ok: a formai ok hordozója- szubsztrátum
Pl. az épületnél az épület anyagi valósága
A formai és az anyagi ok feltételezi egymást, egyik sincs meg a másik nélkül, Gondolati dualizmus.
3, mozgás ok: 1,helyváltoztatás, 2, mennyiség- Kvantitatív, 3, minőségi – kvanitativ, 4, szubtanciális változás / halál
4, cél ok: Arisztotelész szerint a világban élők, létezők mindegyike valamilyen cél felé halad,
Mert semmit sem tesz a természet véletlenül.
Ez a fajta szemlélet – teleológia a világot áthatja a célszerűség elve. A valóságban nem tapasztaljuk, hogy Arisztotelész feltételezése érvényesülne.

 Bevezetés:

A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

 A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

1889-ben jelentkezett először  Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással

Törekvéseik:

A szimbolizmus lényege:

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés

Előzményei:

A  szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták  (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Rossetti: Angyali üdvözlet (1850)

Millais: Ophelia(1852)

Jellemzői:

Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása:

A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviselői: Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

 Szecceszió:(19 sz. végétől 20 az első harmadáig)

 Akadémikus művészettől elkülönültek az irányzat az elnevezés a Bécsi kiállítási épület

(J. Olbrich: Sezession Pavilon.)

- egyszerű formák

- gömbkupola –aranyozott, lombkoronát tükrözi-áttört szerkezetű

- vízszintes jellegű- párkányok díszítik

- bejárat felett három jelképes maszk, stilizált növények

Németország: JUGENDSTIL, LILIONSTIL, WELLENSTIL,

Anglia: LYBERTY STYLE, MODERN STYLE,

Francia: ART NOUVEA

Olasz: STILE LIBERTY, STILE FLORAEL,

USA: TIFFANY STYLE

Központjai: München, Berlin, Bécs (legjelentősebb

Előzményei:

-          angol preraffaeliták törekvései ( fiatal festők mozgalma

-          a természetet bevonják a művészetbe- szecceszióban bontakozik ki

Álltalános jellemzői:

-          szembefordul a historizálás minden válfajával

-          modern élet felé fordul

-           növényvilág, stilizált motívumait veszi alapul

-           Kedveli a különleges, szimbolikus, bizarr témákat

-          Elvont szépségideálokat keresi, halál gondolata,

-          Az építészetben, képzőművészetben, iparművészetben

-          Tárgyalakításban, grafika, festészet,

-          Szabadon áramló formák, természetes növekedése

-           Élet lendületét tükrözi

-           Tömegtermeléssel szembeszáll, kézműves munka válik meghatározóvá

Építészet:

Szegedi színház:- kovácsolt vas erkélyek, kacskaringós virágok

Jellemzői:

-          felhagyott az akadémikus művészettel, eklektikus

-          tárgyak kivitelezésénél fontos a funkció és ehhez igazítják a formákat

Kezdetben: álkupolák, bizarr formájú ablakok

Később: tisztulás figyelhető meg

Magyarország:Lechner Ödön, Kós Károly, Márkus Géza

Iparművészeti M :Lechner, Postatakarékpénztár: Lechner, Földtani I: Lechner,  Grascham P: Kós Károly, Cifra-palota: Márkus G,

Ausztria: Joseph-Maria Olbrich, Otto Wagner

Karlplatz metrokijárat (Otto W, Bécs)

Majolikaház (Otto W)

Spanyolország: Antoni Gaudí

Sagrada família

Guell-Park

Anglia: Charles Remie Machintosh

Glassgowi művészeti iskola

Festészet:

- stilizált növényi motívumok

LOKÁL SZINEK (helyi-Szin) tárgy eredeti színe

Körvonalazódott, kontúrozott felületek, dekorativitás jellemzi

A figurák légiesen megnyúlnak

Plakátművészet

Rippl Rónai:Kalitkás nő

Gustav Klimt:síkban alkot, arany pigmentek használata.

Elemezni 9-szempont alapján: Diego Velazquez – Las Meninas (udvarhölgyek)

A 9-szempont:

1.  Személyes benyomás.
2.  Műalkotás adatai.
3.  Téma.
4.  Ábrázolásmódja.
5.  kompozíció.
6.  Jellegzetes színhasználat.
7.  Egyéni stílus.
8.  Összehasonlítás.
9.  Összefoglalás.

2 oldalon, képanyag nélkül.