A nyelvi szintek
Tétel: A magánhangzók és mássalhangzók rendszere: a hangképzés
A magyar nyelv hangállománya
1,Beszédhangjaink
A hang a beszéd legkisebb eleme, írott képe a betű, 39 beszédhangot,14 magánhangzót és 25 mássalhangzót különböztetünk meg.
Betűink 1,2,3 jegyüek. A hangképző szerveink: tüdő, légcső, gégecső (hangszalagokkal) garat, orrüreg, szájüreg, a tüdőből kiáramló levegő.
2, mássalhangzók
| Ajakkerekítés nélküli | Ajakkerekítéses
Mély magas |
Ajak nélküli | |
| Felső nyelvállású | U, Ú | Ü, Ű | I.Í |
| Középső nyelvállású | O, Ó | Ö, Ő | É |
| Alsó nyelvállású | A | —- | E |
| Legalsó nyelvállású Á | —- | —- | — |
A magánhangzók képzésekor a hangszalagokba megrezegtető levegő, akadály nélkül távozik a szájüregből. Tiszta zenei hang zönge keletkezik.
Csoporositásuk:
A, A nyelv vízszintes mozgása szerint lehetnek magasak, ezek elől képzettek, mély hátul képzettek.
B, A függőleges irányú mozgása alapján: legalsó, középső, felső lehet.
C, ajakkerekítéssel, ajak nélküli (ajakréses)
D, időtartam szerint, rövid és hosszú.
3, Mássalhangzók
| A képzés helye szerint | A képzés módja szerint | |||
| zárhang | réshang | zárrés hang | pergő hang | |
| ajakhang | b- p- m | v- f | ||
| foghang | d- t- n | z- sz- l
zs- s |
dz- c
dzs- cs |
r |
| szájpadlás h | g- k- ny | j | gy- ty | |
| gége hang | n | |||
A mássalhangzók képzésekor a levegő akadályba ütközik, a szájüregben miközben zörej keletkezik. Ha a hangszalagok rezegnek akkor zöngés mh. Jön létre, ha pedig nyugalmi állapotban vannak, akkor zöngétlen mh. Keletkezik, amelyiknek nincsen párja az zöngés.
A képzés módja szerint lehet zár-hang.
Az időtartam szerint kettőzött mássalhangzó van.
4, magánhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei
A, A hangrend
A magánhangzók szabályos elrendezését nevezzük hangrendnek. eredeti szavainkban vagy csak magas (pl.: férfi, feleség) vagy mély (pl.: magyar, anya) magánhangzók fordulnak elő: magas vagy mély hangrendűek.Vegyes hangrendű szó: van benne magas és mély, ezek többsége idegen kifejezés (pl.: tinta, rádió)
B, A magánhangzó- illeszkedés
- Ez a toldalékokra vonatkozik, magas hangrendűhöz-magas told. Illeszkedik (pl.: fenyőről)
- a mély hangrendűhöz mélyhangrendű told. Járul (pl.: hajnalban)
- a vegyes hangrendűhöz, ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, akkor mély toldalékot kapcsolunk (pl.: világból, csillagtól)
A háromalakú toldalékoknál kettő mindig, magas magánhangzó: on-, en-, ön.
Mássalhangzók egymásra hatásának törvényszeüségei
A, A hasonulás
Ha az egymás mellett lévő mássalhangzók közül egyik kiejtése, másik hatására megváltozik, hozzá hasonul.
1, részleges hasonulás
Ha az egyik mássalhangzó csupán egy eltérő vonásban, azaz csak részlegesen lesz hasonló a másikhoz.
Vasban——— vazsban
Zöngésedés: zöngés hang hatására b a zöngétlen s zöngéséé változik zs.
Népdal———-nébdal
Rabszolga————-rapszolga
A b zöngés hang az sz zöngétlen hang hatására zöngétlenedik p hanggá
Ezt———-eszt
Színpad———-szimpad
A képzés helye szerinti változás a p ajakhang hatására az n foghang m ajakhanggá változik a kiejtésben.
2, teljes hasonulás
Az egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike azonossá válik a másikkal.
Egészség——————egésség
Beszélj———————beszéjj
Anyja———————-annya
Írásban is jelöljük
Naggyá——————–nagy+vá
Széppé———————-szép+vé
Karddal———————kard+val
Ebben——————ez+ben
Annak——————az+nak
Végezzünk—————végezz+jünk
Eddzék——————–edz+jék
3,összeolvadás
Barátság ————-cs
Adsz —————-cc
Kenjük————–nny
Látja —————-tty
Ha két különböző képzésű szomszédos hang egy harmadik hanggá egyesül, összeolvadásról beszélünk.
4,hangkivetés
Mondta ,küldte, most sincs
Ha a szó belsejében több mássalhangzó torlódik össze a középső tag kicsit (ejtésben) írásban is megjelenik, pl. tekinget,bólingat
5,rövidülés
Jobbra, állban
Olyan hangtani törvény a rövidülés ahol a rövid mássalhangzók mellett lévő hosszút is röviden ejtjük.