Érettségi tételek

17 tétel:                          A nemzeti szocializmus

Előzmények:
A versaillesi béke német lakta területeket is elcsatolt, Németország gazdaságát megbénító jóvátételt és katonai korlátozást írt elő .
1918-ban a németek vereséget szenvedtek à polgári demokratikus forradalom robbant ki Németországban
november 9-én megbukott a Hohenzollern-dinasztia, II. Vilmos lemond, a szélsőségesek erősek
1919 januárban Berlinben a kommunisták megpróbálják átvenni a hatalmat, de leverik őket, és vezetőit meggyilkolják
Karl Liebknecht
Rosa Luxemburg
Választások à szociáldemokrata-polgári koalíció jön létre
A nemzetgyűlés Weimarban ülésezett à 1919-33: weimari köztársaság
Hibája, hogy sok kispárt van a parlamentben, mert nincs parlamenti küszöb
Megalakul az NSDAP- Nemzetiszocialista Német Munkás párt
Vezetője Adolf Hitler
Az 1923-as müncheni „sörpuccs”-ot leverték, Hitler börtönbe kerül, ahol megírja a Mein Kampf-ot
A náci ideológia forrásai:

Két mozgalom összekapcsolásából alakult ki.

1. Az osztrák pángermánizmus.
2. Antiszemitizmus (=zsidógyűlölet)

Ideológiáját Hitler a Mein Kampf-ban határozta meg, célja: a Versailles-i béke minden korlátozásának felszámolása
Fajelmélet: az emberiséget nem egységes fajnak, hanem magasabb és alacsonyabb rendűnek tekinti Elmélete szerint az élet szüntelen harc, amelyben az erősebb győz, a gyengébb elpusztul (szociáldarvinizmus).
Az élettérért (Lebensraum) minden fajnak egymással harcot kell vívnia.
Fajelmélete szerint vannak magasabb rendű, azaz árja fajok, ezek pl. a germánok. A német nép pedig az uralkodó nép.
Másodrendű rokon népek a dánok, a hollandok.
Alacsonyabb rendű fajok a rabszolganépek (latin népek, szlávok, afrikaiak, ázsiaiak).
Kiirtandó fajok a zsidók és a cigányok.
A zsidóságot tekintette a legalacsonyabb rendű fajnak és ezzel együtt a legveszélyesebbnek is. Azért, mert mindenütt jelen vannak.
Elveti a liberalizmust, a szocializmust és a keresztény vallást. Vallásellenessége abból fakad, hogy a vallás és az egyház egy egységesítő erőt jelent.
Német (Übermensch – felsőbbrendű)
A rokon nyugati germán népek
Segédnépek
Szolganépek (szláv)
Zsidók, cigányok à kiirtandók
Szerinte a zsidók nem vallás, hanem uralkodásra szövetkezett faj
Élettér-elmélet: Németország vissza akarja csatolni a német lakta területeket
Anschluss: Ausztria, majd Európa meghódítása à egy világbirodalom létrehozása Liberalizmus-, és demokráciaellenesség
Szociális demagógia: minden rétegnek helyzete javítását ígéri, nem törődve az ellentétekkel.
Propaganda: (a rendszer népszerűsítéséhez, önmaga éltetéséhez; a vallásgyakorlás korlátozása.)egy ellenség ellen irányul .
Eszközei:Hitler a modern propaganda eszközeit használta, ideológiájának, kampányának. Ezek többek közt a rádió, különböző filmek és a tömegpárt. Mind-mind a társadalom szimpátiájának megszerzését szolgálták.
A nácik ideológiájában mindig jelen voltak az antiszemitizmus, az antibolsevizmus és az antiliberalizmus elemei. Ezek mind-mind eszközei voltak az ellenségkép kialakításának a Harmadik Birodalomban.
Szimbólumok:
Horogkereszt. A szvasztika keresztből alakult ki (indiai nap szimbólum).
Himnusz: 3. strófa.
Köszönésük: -Heil Hitler! (Ave Caesar!).
Hitler hatalomra jutása:
A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotaringia, Dan-zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is Þ visszavágás gondolata Þ azt az erőt támogatják, amelyik ezt próbálja megvalósítani Þ fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet). 
A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a ’23-as Dawes-terv,  ami népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a K.-Eu.-i) gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: ’24-25-ben megindul a termelés növekedése, ‘29-ig mérs. gazd.-i fejl. figyelhető meg.  
Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította pártját, a náci pártot.  Hitler, aki végig- harcolta az I.vh.-t, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal, melynek tagja, majd ’21-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet.
A ’20-as évek közepétől a Weimari köztársaság nyugalmi időszakát élte. Látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül az ország, mely a szocialista elméleten alapuló tervszerű mozzanatoknak is köszönhető volt. Németország így bekapcsolódott a modernizáció újabb hullámába. A gazdasági stabilizáció nyugalmat hozott a belpolitikában is. Az erős baloldalt (SDP, KDP) – mely hajlandó volt együttműködni a középpártokból szervezett koalícióval – egy erős jobboldal ellensúlyozott. 1925-ben meghalt Ebert, és a szélsőjobboldali erők Hindenburgot juttatták a birodalmi elnöki székbe. Ekkor érte el első sikerét a Stresemanni külpolitika, mely elismertette Németország egyenjogúságát. Az 1928-as választásokon szintén Stresemann javaslatára helyreállították a szociáldemokrata-polgári koalíciót.
1929-ben elfogadták a Young-tervet, melyben meghatározták a német jóvátételt, amit 1988-ig kellett kifizetniük. Ennek hatására a német belpolitikai feszültté vált.A gazdasági helyzet reménytelensége a politikai egyensúlyt és a törvényes rendet is felborította. Egyre nagyobb teret kaptak a szélsőségek, és rendszeressé váltak a kommunista – SA összecsapások. Ez a zűrzavaros helyzet, kedvező volt a náciknak.
A náci párt az 1932 júliusi választásokon 37,4%-ot szerezett, s így a legerősebb parlamenti páttá váltak. Népszerűségük ilyen arányú növekedéséhez hozzájárult, hogy a társadalom nagy része félt egy baloldali forradalomtól, s ezért inkább a jobboldalt támogatták, valamint az, hogy a nácik radikális válságmegoldó programot dolgoztak ki, ami tetszett a sok millió munkanélkülinek. További támogatottságra tettek szert azzal, hogy 1931-ben sikerült megegyezniük a nagytőkésekkel. A megállapodásban ígéretet tettek, hogy nyíltan harcolnak a kommunisták ellen, és csökkentik a nagytőkével szembeni támadást. Ekkor alakult ki a két tőke fogalma: az egyik az építő árja tőke, a másik pedig a romboló zsidó tőke.
32-ben tehát a nácik megnyerték a választásokat. Ezt megelőzően Hitler harcba szállt a birodalmi elnöki címért, de Hindenburgot választották meg ismét. A birodalmi elnöknek Hitler győztes pártját kellett volna megbíznia a kormányalakítással, ám a parlament nem fogadta el a nácik programját, ezért Hindenburg, Kurt von Schleichner tábornoknak adott megbízást. Ő azonban nem tudott stabil kormányt felállítani, ezért megpróbálta felvenni a kapcsolatot a nácikkal.Hitler viszont csak a kancellári címet lett volna hajlandó elfogadni, ezért Schleichner megpróbálta megosztani a nácikat. Tárgyalásokat kezdett Gregor Strasserral, aki a párt tekintélyes vezetője volt, de Hitlerrel ellenkező, szocialista nézeteket vallott. Hitler, Strasser tárgyalásait árulásnak minősítette, és megfosztotta minden pártbeli tisztségétől. A párt megosztás tehát sikertelenül végződött. Schleicher még rövid ideig próbálta stabilizálni kormányát, de nem sikerült. A kudarc után szükségállapot bevezetését javasolta Hindenburgnak, de ő ezt elutasította, ezért Schleicher lemondott.
A nácik uralma Németországban:
Hindenburg 1933. január 30-án kinevezte kancellárrá Adolf Hitlert, aki koalíciós kormánya élén kezdte meg kancellárságát. Hatalomra jutását követően szinte rögtön új választásokat írt ki, 1933. március 5-re. Célja, hogy a parlamentben megszerezze a ²/₃-os többséget. A szavazás előtt február 27-én kigyulladt a parlament épülete, a Reichstag. A gyújtogatással a nácik a kommunistákat vádolták, s erre hivatkozva a választásokon szerzett 13,3%-os eredményüket megsemmisítették. A 43,9%-os többséget szerző nácik az újonnan megválasztott parlament elé beterjesztették a felhatalmazási törvényjavaslatot, ami biztosította Hitlernek a rendeleti kormányzást. Ezt a képviselők a szociáldemokraták kivételével megszavazták. Megnyílt az út a totális diktatúra felé.
Hitler betiltotta a szociáldemokrata-, majd a polgári pártokat is, és 1933 nyarára egypártrendszert alakított ki. 1933. novemberére újabb szavazást írt ki, melyen már csak a nácik indulhattak, így a szavazatok 92,2%-át szerezték meg. Ezzel megvalósult a náci diktatúra.
A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Hitler a párton belüli ellentétek felszámolására koncentrált. A legfőbb problémát Strasser és a Röhm vezette SA jelentette, akik egyre jobban követelték a második forradalom megvalósítását. Röhm ezen kívül az SA-t a hadsereg helyébe akart állítani, ami Hitler legfőbb támaszának számított akkor. A két náci erő között meglehetősen feszültté vált a viszony. Ilyen előzmények után került sor a „hosszú kések éjszakájára”, 1934. június 29-30-án. Ezen az éjszakán Hitler parancsára meggyilkolták az SA vezetőit, köztük Ernst Röhmöt is, valamint Strassert és Schleichert is. Az akciót az újonnan létrehozott náci elitalakulat, a Himler vezette SS (Schutzsaffek = védcsapad) valamint a Gestapo (Geheime Staatspolizei = titkos állami rendőrség) hajtotta végre. Ezzel az SS átvett az SA feladatát, amit a közvélemény örömmel fogadott, hiszen az elhatalmasodott SA egy új forradalommal fenyegetett.
1934 augusztusában meghalt Hindenburg elnök, s ekkor Hitler megszüntette a birodalmi elnöki címet, és mint birodalmi vezér (Führer), magához ragadta az államfői hatalmat.
Az egypólusú hatalom kiépítése:
Németországban ezt követően az erőszakszervek hatalmas teret nyertek. Ilyen volt például az Abwehr, ami a hadseregen belüli biztonsági egysége volt, az SS, vagyis az új rohamosztag (fekete ingesek) az SD: a frakciókat és szervezeteket ellenőrző szolgálat, valamint a Gestapo, az állami titkosrendőrség. Ezek a szervek törvénytelenségek sorát bizonyították rá koholt vádak alapján a rendszer politikai és ideológiai ellenfeleire. Megkezdődött a fasiszta terror. Ekkor hozták létre az első munkatábort, Dachau-ban.
Megszületnek a zsidótörvények, melyek kitiltották a zsidókat a bizalmi állásokból és boltjaikat meg kellett jelölniük. 1938. november 8-ról 9-re virradó éjszaka volt a „kristályéjszaka” („Kristal nacht). Ezen az éjjelen SS alakultatok zsinagógákat és zsidó boltokat vertek szét és gyújtottak fel. A zsidókkal szembeni kegyetlenségek következtében megindult az emigrációs hullám.

16.   Magyarország az első világháború után

 A Tanácsköztársaság bukása után Peidl Gyula szakszervezeti kormánya visszaállította a polgári demokráciát, de öt nappal később lemondatták, és helyére Friedrich István került. Közben augusztus 4-én a román hadsereg bevonult Budapestre. 1919 novemberétől a tényleges hatalom, így a Nemzeti Hadsereg irányítása Horthy Miklós és szegedi ellenkormány kezében volt. 1919. november 16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre. Horthy fegyveres különítményei hatalmuk alá vonták az egész Dunántúlt, kegyetlenül lemészárolták a volt kommunista vezetőket, a fehérterror több mint 1000 áldozatot követelt. Az ellenforradalom győzelme azt jelentette, hogy olyan erők kerültek a hatalomra, akik nemcsak a proletárdiktatúrát, hanem a polgári demokráciát is elutasították.

 Az új kormány

A győztes nagyhatalmak szerették volna a magyar helyzetet rendezni, de Magyarországnak 1919 májusa óta nem volt a külföldiek által elismert kormánya. Hosszadalmas tárgyalások után sikerült egy átmeneti koalíciót létrehozni, ennek értelmében Horthy elismerte a megalakítandó polgári kormányt. Ezzel egy időben a románokat kötelezték, hogy vonuljanak ki a Duna-Tisza közéről.
Augusztus 24-én megalakult a Huszár Károly vezette nemzeti koncentrációs kormány, ami magába tömörítette valamennyi jelentős politikai irányzat képviselőit.
1920. januárjában Apponyi György vezetésével elutazott a magyar békeküldöttség Párizsba. A magyar delegáció bemutatta az ún. vörös térképet, mely a térség nemzetiségi viszonyait ábrázolta, de a győztes hatalmak terveiken már nem voltak hajlandóak változtatni.

 Választások, az államforma kérdése

1920 januárjában tartott választáson Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja szerezte meg a győzelmet, néhány mandátummal megelőzve a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. 1920. február 16-án ült össze az új nemzetgyűlés, melynek első feladata az államforma és az államfői tisztség kérdésének megoldása volt. A köztársaság államformáját nem fogadták el, így maradt a királyság visszaállítása. A király személyét illetően nem tudtak döntést hozni, ezért megállapodtak, hogy az államfői feladatok ellátását a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóra bízzák. Március 1.-én, Horthy Miklóst kormányzóvá választották Magyarország államformája, pedig királynélküli alkotmányos királyság lett.

 A trianoni békeszerződés

Az ország külpolitikai elismerése csak akkor valósulhatott meg, ha a magyarok aláírják a békeszerződést. Mivel a magyar delegáció semmiféle változtatást nem tudott elérni, ezért nem maradt más hátra, mint az aláírás. 1920. június 4-én a versailles-i Trianon kastélyban aláírták a békeszerződést.
A béke értelmében Magyarország területe 325 ezer km²-ről (Horvátországgal együtt, nélküle 282 ezer) 93 ezerre (33%) csökkent. A lakosok száma 18,2 millióról 7,6 millióra (36%) változott. Így mintegy 3,3 millió magyar került a határon túlra. Csehszlovákia megkapta Észak-Magyarországot és Kárpátalját. Románia bekebelezhette Erdélyt, valamint a Tiszántúl és a Bánság keleti felét. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megkapta Bácskát, Dél­-Baranyát, a Muraközt és Bánság nyugati felét. Ausztria az Őrvidéket (Burgenland) kapta meg.
Az eredeti tervek szerint Sopron is Ausztriához került volna, de Prónay Pál és Héjjas Iván civil alakulataival megakadályozta, hogy az osztrák csendőrség átvegye a területet. Az olasz diplomácia támogatásával a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy népszavazás döntsön Sopron városának és 6 környező községének hovatartozásáról. A népszavazáson a lakosság 65 %-a a Magyarországhoz tartozás mellett voksolt. Sopron ekkor megkapta a 1eghűségesebb város címet.

A magyar haderőlétszámát 35 ezer főre korlátozták, ezen kívül jóvátételt is kellett fizetni, melynek összegéről később döntöttek.
A békeszerződéssel az ország gazdasági javainak jó része került a szomszédos országok tulajdonába. Az infrastruktúra széttöredezett, nagy múltú történelmi városok szakadtak el hazánktól. Trianon negatív hatása nemcsak újabb háborúba sodorta az országot, hanem mai napig tartó nemzetiségi problémák forrásává is vált.
A szomszédos országok magyarsága
A Párizs környéki békét aláíró országok vállalták, hogy kisebbségvédelmi szerződésekben biztosítják az egyes nemzetiségiek jogait, vagyis teljes jogú állampolgárként ismerik el a nemzetiségieket, s bizonyos kollektív jogokat is adnak nekik.
Trianon következményei:

-     területvesztés
-     lakosság csökkenése
Megszorítások:

-     a magyar haderő létszámát 35000 főre korlátozták
-     nem volt légierő
-     jóvátételt kellett fizetnünk, mivel az I. Világháborúban a vesztes oldalon álltunk.

 Gazdasági következmény:

-     népesség vesztés, amely piacvesztéssel is járt, a Kisantant gyakorlatilag elzárta Magyarországot.
-     infrastruktúra megváltozása (a külső gyűrű elvesztése, központosított lett a maradék ország vezetése)
-     bányák elvesztése — az utódállamok (id. Románia, Szlovákia, stb…) réz, vas, olaj, só, arany, ezüst — kezére kerültek.
-     legjobban termő földek — Bácska, Bánát — ezeket mind elvették tőlünk, leginkább Romániához csatolták.
-     Kárpát medence szerves összefüggése a központi alfölddel, és a perifériás területek közötti szétszakadás.
-     Az utódállamokból túl sokan érkeztek Budapestre — megoldatlan nehézségek, mint pl.:
Lakás, munkahely, energia, stb… Túl nagy lett Budapest súlya Magyarország gazdaságában.
A trianoni békeszerződés tragédia volt a magyar nép életében. Negatív hatásai nem csak egy újabb háborúba sodorták Magyarországot, hanem jelenleg is súlyos nemzetiségi problémák forrásai.

15. Az első világháború jellege, jellemzői

 A második ipari forradalom eredményei megteremtették néhány országnak, többek között az Egyesült Államoknak, Németországnak és Japánnak, a gyors fejlődés lehetőségét. Jelentős mértékben fejlődött az iparuk, a XX. század elejére szűknek bizonyultak nemzeti piacaik, ezért külső piacok megszerzése fontos pontjává vált politikájuknak. A klasszikus gyarmatosítás azonban már lezajlott, nemigen maradt szabad terület az új gyarmatosítók számára, ezért felmerült a világ területi újrafe1osztásának az igénye. Másik oka a világháború kitörésének a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága. Utoljára, de nem utolsósorban a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához.

 Szövetségi rendszerek

A versengésének eredménye a szövetségi rendszerek kialakulása lett. Először Németország törekvéseit koronázta siker, 1879-ben Bismarck elképzelései szerint megkötötték a kettős szövetséget Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között. 1882-ben létrejött a hármas szövetség, a központi hatalmak szövetsége Németország az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részvételével. 1893-ban kötött szövetséget Oroszország és Franciaország, ezt kiegészítette az Entente Cordiale (antant — szívélyes megegyezés) az angol-francia egyezmény. Oroszország és Anglia 1907-es katonai szövetségével zárult a rendszer. Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvezett az államok földrajzi helyzete, azaz hogy összefüggő terület, így könnyebb a csapatok mozgatása, az élelem- és a fegyverszállítás. Hátránya, hogy ezen országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk. Az antant előnye, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázist jelent számukra. A gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottát alakítottak ki, ezért tengeren erősebb pozícióba kerülhetnek. Itt a politikai rendszerek szilárdabbak, és nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, mert az Egyesült Államok Angliát támogatja hitelekkel. Az antant hátránya, hogy területük szétszórtan helyezkedik el, egy nagy erejű, gyors támadással legyőzhetők a szárazföldi hadseregük gyengesége miatt.
A németek 1905-re kidolgozták a Schlieffen-féle haditervüket. Eszerint a németek lerohanják Belgiumot, majd Franciaország ellen indítanak támadást, ahol legyőzik az egyesített angol-francia seregeket. Eközben a Monarchia megtámadja Szerbiát, ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen. Az egész támadást negyven napra tervezték, tehát egy villámháborúra készültek fel. A német magabiztosságot fokozta, hogy a központi hatalmak ténylegesen felkészültek a háborúra, viszont az antant csak védekezésre rendezkedett be, de ők is folyamatosan fokozták hadseregeik ütőképességét.

Új típusú hadviselés:

A világháború frontjait egymással szemben húzódó lövészárokrendszerek alkották, ahol állóháború alakult ki.
Megjelentek a nagy tűerejű fegyverek, a géppuska, páncélosok, harckocsi. A háború második felében jelentős szerepet játszottak a repülőgépek, tengeralattjárók bevetése. A harckocsit az új találmány angol fedőneve a tank, az angolok vetették be először. A repülőt kezdetben csak felderítésre használták, majd a fedélzeti gépfegyverekkel légi csatákat vívtak, s bombázták egymás állását.
Miután a rövidnek vélt háború elhúzódott, a győzelem nemcsak a katonák közötti harc kimenetelétől függött, hanem az őket ellátó hátországok teljesítőképességétől is.
A hagyományos gazdálkodást felváltotta a hadigazdálkodás. Ebben a versenyben a gyengébb gazdasággal rendelkezők egyre inkább kimerültek. Az ellátás romlott, az emberek nyomorogtak. Először legkevesebb tartalékkal rendelkező Oroszország omlott össze, majd az Osztrák-Magyar- Monarchiában és Németországban is mutatkoztak jelei.
Nagyhatalmi ellentétek:

Német –francia.

Franciaország jelentős gyarmattartó, gyarmatbirodalmának kiterjesztése és megvédése a cél.
Európában az 1870/71-es francia –porosz háborúban elvesztett kontinentális vezető szerepének visszaszerzése, visszavágás Németországnak (revánspolitika), Elzász-Lotaringia visszaszerzése. Az egyre erősödő Németország komoly veszélyt jelentett a francia gyarmatbirodalomra. Tudta hogy diplomáciai úton nem sikerül az ellentéteket tisztázni, ezért németellenes szövetségi rendszer kialakítását tűzte ki célul.
Németország gyarmatbirodalma kiterjedése korlátozott. Fokozott fejlődő ipara újabb nyersanyagbázist, munkaerőt és piacot igényel. A német vezetés a századfordulón már nyílt birodalomépítő politikát folytatott. Nyilvánvalóbbá vált, hogy előbb-utóbb fegyverbe fog.

Monarchia-Oroszország:

A soknemzetiségű monarchiában a birodalom határain túl nemzetállammal rendelkező nemzetiségek-, mint a románok és a szerbek- már a háború előtt is anyaországaik felé tekintettek. A z orosz politikai propagandának fontos része a pánszlávizmus, a világon élő összes szláv nép egyesítése. A krími háborúban elvesztette hatalmi presztízsét.
Oroszország a balkán felé akart előretörni, ezzel veszélyeztette az Osztrák-Magyar-monarchiát.

1. A  római  köztársaság válsága

Mutassa be a hódító háborúk társadalmi következményeit , a földkérdés megoldására megfogalmazott elképzeléseket ! Magyarázza meg , hogy a társadalmi átalakulás mennyiben függött össze a köztársasági intézmények válságával !

1.   Hódító háborúk társadalmi következményei:

városállamból birodalom
latifundiumok és antik rabszolgaság, a parasztok tönkremenetele
szenátori rend és lovagrend

2.   A földkérdés megoldására való elképzelések:

Tiberius Gracchus reformja
Gaius Gracchus reformja
Marius hadsereg reformja

3.   Köztársasági intézmények válsága:

szenátori párt és néppárt
Sulla diktatúrája
polgárháború , rabszolga felkelés

2. A középkori Magyar Királyság megteremtése

Ismertesse Szent István államalapítói tevékenységét! Magyarázza meg munkássága miként járult hozzá a magyarság fennmaradásához a Kárpát-medencében!

1.   Államalapítás:

hatalom stabilizálása – koronázás
kereszténység felvétele
keresztény egyházszervezet kiépítése

2.   Királyság államrendszere:

királyi vármegye
várbirtok és udvarbirtok
törvények és államigazgatás

3.   Jelentősége:

magyarság megmaradása
Európához való csatlakozás
Intelmek- végrendelete

3. A középkori város

Jellemezze a XIII. századi nyugat-európai városok kialakulásának folyamatát! Mutassa be a városban élők társadalmi csoportjait és tárja fel , a  gazdasági  tevékenység  és életmód közötti összefüggéseket !

1.   Kialakulásának előfeltételei:

mezőgazdasági termelés növekedése /technikai és gazdálkodás/
felszabaduló munkaerő , árutermelés és pénzgazdálkodás
kommuna mozgalom

2.   Középkori város

városok jogi státusai, irányítása
városok társadalmi rétegei
hogyan lehetett valaki városi polgár

3.   Gazdasági tevékenység és életmód

céhek
kereskedelem
életmód

4. Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között !

1.   gazdaságpolitikájának elemei:

regálé jövedelem
bányajáradék, nemesfémbányászat
pénzverési monopóliuma
kapuadó

2.   kereskedelem

városok fejlesztése
harmincadvám
visegrádi találkozó

3.   összefüggések

királyi hatalom jellege – központi
hatása a gazdaságpolitikára – eredményesség

5. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait , és az újvilágból beérkező termékeket ! Tárja fel a felfedezések nyomán milyen irányú gazdasági változások indultak meg Nyugat-Európában !

1.   Gazdasági okai , technikai feltételek:

nyugat-európai gazdasági fejlődés-pénzhiány
kereslet növekedése: festékanyagok,fűszer, aranyéhség
technikai előfeltételek:hajó,navigáció,térkép

2.   Fontosabb felfedezések:

Amerika elérése
Indiába való eljutás
a Föld körülhajózása

3.   Következmények.

beérkező termékek
gyarmatosítás
világpiac
árforradalom

6. A reformáció

Jellemezze a reformáció irányzatait , fő képviselőit és legfontosabb tételeit! Magyarázza meg , hogy a reformáció mennyiben segítette a polgári berendezkedésű államszervezetek létrejöttét !

1.   Reformáció alaptézisei:

bibliai alapelv
bűnbocsánat és üdvösség kérdése
két sacramentum

2.   Reformáció irányzatai:

lutheri
népi
kálvini
antitrinitárius

3.   Hatása a polgári államszervezetre:

kálvini irányzat munka felfogása
kálvini irányzat köztársasági vezetésrendszere
zsarnokölési elmélet

7. A mohácsi csata

Ismertesse a mohácsi csata előzményeit és a csata menetét ! Tárja fel , hogy a csata elvesztése miért eredményezte az önálló magyar királyság bukását !

1.   Előzmények :

királyi hatalom gyöngülése
külpolitikai nehézségün
déli végvárrendszer összeomlása

2.   Mohácsi csata:

1526-os hadjárat
csata menete
súlyos vereség mérlege

3.   A csata következménye:

kettős királyválasztás
török és habsburg nyomás “22-es csapdája”
1541 Buda elestének eredménye

8. A XVIII századi magyar társadalom

Jellemezze a XVIII századi demográfiai változásokat Magyarországon ! Tárja fel a változások okait  és következményeit !

1.   demográfiai helyzet a XVIII. század elején

a 15O-éves török uralom mérlege-népességszám
asszimetria a népsűrűségben
gazdasági hatás-kevés munkaerő és adóalany

2.   demográfiai változások.

belső vándorlások
betelepítések
béke miatt jelentős természetes szaporodás

3.   Következmények:

jelentős népességnövekedés a század végére
a magyar etnikum arányának csökkenése
gazdaságilag az ország belső területe meghatározó lett

9. Az USA kialakulása

Mutassa be az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya alapján a demokratikus államrendszer működését !

1.   USA Függetlenségi Nyilatkozata:

természetes emberi jogok
társadalmi szerződés
népfelség elve

2.   USA alkotmánya

hatalommegosztás elve ( a három hatalmi ág )
kölcsönös ellenőrzés elve
népképviselet
önkormányzatiság / helyi államok szintjének jelentősége /

3.   Alkotmány kiegészítése, személyes szabadságjogok garantálása, alkotmányos jogok ismeretének fontossága.

10. A francia polgári forradalom

Jellemezze az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdéseit ! Tárja fel , hogy a Nyilatkozatban megfogalmazottak  mely  korszakot  meghatározó  eszme-rendszer tanításaira épülnek !

1.   A Nyilatkozat alapkérdései:

történelmi háttere miért került éppen ekkor a kiadására milyen alapkérdések olvashatók benne

2.   Felvilágosodás eszmerendszere a Nyilatkozatban:

természetjog
társadalmi szerződés
hatalommegosztás
népfelség elve

3.   Szabadságjogok a Nyilatkozatban:

szabadságjogok
megszorítások az alapjogokban

11 .A reformmozgalom kibontakozása

Mutassa be Széchenyi István életútját  és reformprogramjának főbb elemeit ! Tárja fel , hogy Széchenyi társadalmi helyzete , lelki alkata mennyiben befolyásolta politikai nézeteit , illetve politikai szerepvállalásait !

1.   Széchenyi István személye származása életútja

2.   Reformprogramja:

Hitel,Világ,Stádium
gazdasági reformok
jogi-,társadalmi reformok
gyakorlati munkássága

3.   Politikai nézetei:

Konzervativizmusa, a monarchiához való viszonya, politikai szerepvállalásai.

12.  A polgári forradalom Magyarországon

Ismertesse az 1848-as áprilisi törvényeket ! Értékelje , hogy a megfogalmazott rendelkezések mennyire teremtették meg a demokratikus államberendezkedés alapjait !

1.   1848-as áprilisi törvények

történelmi háttér
felelős kormány
népképviseleti országgyűlés
választójog
úrbéri terhek megszüntetése

2.   Az áprilisi törvények és a demokratikus  államberendezkedés

demokratikus államberendezkedés fogalma, megteremtették-e ennek az alapjait az áprilisi törvényekkel?

3.   milyen fontos kérdések nem lettek tisztázva az alaptörvényekben?

Ausztriához való viszony
nemzetiségek

13.  A dualista állam

Mutassa be a kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchia állami berendezkedését.
ilyen állami és alkotmányjogi eszmék , szándékok ismerhetők fel benne ?

1.   Kiegyezés:

történelmi háttér
főbb pontjai
államforma
meg nem oldott kérdések,problémák

2.   állami berendezkedés:

a császár és király
törvényhozói hatalom
közös minisztériumok

3.   állami, alkotmányi eszmék, szándékok:

állami ,alkotmányi eszmék szándékók.

14. Németország nagyhatalommá válása.

Ismertesse , hogy Poroszország mely európai konfliktusok keretében tudta megerősíteni nagyhatalmi státuszát a XIX század második felében !

1.   történelmi háttér:

német államok
kis német- vagy nagy német egység
Poroszország Bismarck idején

2.   Európai konfliktusok:

Dán háború
Porosz-osztrák háború
Porosz-francia háború

3.   Eredmény , értékelés:

melyik egység valósult meg és miért
német császárság

15. Az első világháború jellege , jellemzői

Mutassa be az első világháborút közvetlenül megelőző szövetségi rendszereket,  ismertesse az új típusú hadviselés legfontosabb jellemzőit! Magyarázza milyen alapvető nagyhatalmi ellentétek,  meg húzódtak meg a nemzetközi konfliktus mögött!

1.   Szövetségi rendszere

Bismarck-i politika -  kettős- és hármas szövetség
Központi hatalmak
Antant

2.   Új típusú hadviselés

gépi háború
állóháború
hátország szerepe
nagy arányú veszteség

3.   Nagyhatalmi ellentétek

német-francia
Monarchia-Oroszország
piacokért , a világ újrafelosztásáért

16. Magyarország az első világháború után

Jellemezze a trianoni béke gazdasági következményeit! Tárja fel a gazdasági változások társadalmi hatását!

1.   történelmi háttér

trianoni béke
főbb pontjai

2.   gazdasági következményei

népességi
területi
mezőgazdaság , bányászat , ipar
közlekedés , piacra jutás / Kis-antant szerepe /
Budapest túlsúly

3.   Társadalmi hatások:

egyénre , közösségre
munkanélküliség , elégedetlenség

17. A nemzeti szocializmus

Ismertesse a náci ideológia és propaganda sajátosságait! Mutassa be Hitler hatalomra jutását .

1.náci ideológia

versailles-i békeszerződés felrúgása
élettér elmélet
faj elmélet

2.   propaganda

célja
eszközei

3.   Hitler  hatalomra jutása

gazdasági világválság
választások
a Führer

18. A magyar társadalom az 1930-as években

Mutassa be  a magyar társadalom rétegződését , különösen a parasztság differenciálódását .

1.   felső rétegek:

arisztokrácia
nagypolgárság

2.   közép rétegek:

úri közép osztály
alsó középrétegek

3.   alsó rétegek:

munkásság
gazdag parasztság
közép paraszti rétegek
szegény parasztság
mezőgazdasági cselédek

19. Magyarország a második világháborúban

Ismertesse a magyarországi zsidótörvényeket , és tárja fel a magyar holocaust történelmi körülményeit és társadalmi következményeit.

1.   előzmények:

numerus clausus
3O-as évek erősödő antiszemitizmusa

2.   zsidótörvények:

 magyar holocaust
sárga csillag
gettó, deportálás, haláltábor
nyilasok rémtettei
felelősök /személyek , politika , szervezetek …/

20. Az 1956-os forradalom

Mutassa be a forradalom előzményeit , fontosabb történéseit . Milyen nemzet közi konfliktusba helyezhetők a magyar események ?

1.   előzmények:

Rákosi rendszer
Szovjetunió: XX. Pártkongresszus
belső,ellenzék, Petőfi kör , Írószövetség

2.   fontosabb történések:

október 23.-forradaloim

kibontakozás- szabadságharc és koalíciós kormány, Nagy Imre ÁVH feloszlatása , több párt rendszer orosz beavatkozás dár rezsim , megtorlása.

3.   nemzetközi háttér

hidegháború
szuezi válság

21. A parlamenti demokrácia működése Magyarországon

Ismertesse a parlamenti demokrácia működését a mai Magyarországon . Mutassabe a magyar választási rendszert , annak sajátosságait . Milyen eredménnyel zárultaz első szabad választás a rendszerváltáskor 1990-ben ?

1.   rendszerváltás

Nagy Imre temetés
kerek asztal tárgyalások
1989-es sarkalatos törvények

2.   módosított alkotmány

államforma
jogállamiság, piacgazdaság, szabadságjogok
választási rendszerünk
egyéni képviselők , listás szavazás, – mandátumok

3.   199O-es választás

eredménye, kormányzó pártok, kormányfő , köztársasági elnök.