Érettségi tételek

2010. április 16. péntek

szimbolizmus és szecceszió

Filed under: Művészettörténelem — dolfi6 @ 13:29

Szimbolizmus (1886-1910)

 Bevezetés:

A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

 A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

1889-ben jelentkezett először  Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással

Törekvéseik:

A szimbolizmus lényege:

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés

Előzményei:

A  szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták  (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Rossetti: Angyali üdvözlet (1850)

Millais: Ophelia(1852)

Jellemzői:

Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása:

A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviselői: Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

 Szecceszió:(19 sz. végétől 20 az első harmadáig)

 Akadémikus művészettől elkülönültek az irányzat az elnevezés a Bécsi kiállítási épület

(J. Olbrich: Sezession Pavilon.)

- egyszerű formák

- gömbkupola –aranyozott, lombkoronát tükrözi-áttört szerkezetű

- vízszintes jellegű- párkányok díszítik

- bejárat felett három jelképes maszk, stilizált növények

Németország: JUGENDSTIL, LILIONSTIL, WELLENSTIL,

Anglia: LYBERTY STYLE, MODERN STYLE,

Francia: ART NOUVEA

Olasz: STILE LIBERTY, STILE FLORAEL,

USA: TIFFANY STYLE

Központjai: München, Berlin, Bécs (legjelentősebb

Előzményei:

-          angol preraffaeliták törekvései ( fiatal festők mozgalma

-          a természetet bevonják a művészetbe- szecceszióban bontakozik ki

Álltalános jellemzői:

-          szembefordul a historizálás minden válfajával

-          modern élet felé fordul

-           növényvilág, stilizált motívumait veszi alapul

-           Kedveli a különleges, szimbolikus, bizarr témákat

-          Elvont szépségideálokat keresi, halál gondolata,

-          Az építészetben, képzőművészetben, iparművészetben

-          Tárgyalakításban, grafika, festészet,

-          Szabadon áramló formák, természetes növekedése

-           Élet lendületét tükrözi

-           Tömegtermeléssel szembeszáll, kézműves munka válik meghatározóvá

Építészet:

Szegedi színház:- kovácsolt vas erkélyek, kacskaringós virágok

Jellemzői:

-          felhagyott az akadémikus művészettel, eklektikus

-          tárgyak kivitelezésénél fontos a funkció és ehhez igazítják a formákat

Kezdetben: álkupolák, bizarr formájú ablakok

Később: tisztulás figyelhető meg

Magyarország:Lechner Ödön, Kós Károly, Márkus Géza

Iparművészeti M :Lechner, Postatakarékpénztár: Lechner, Földtani I: Lechner,  Grascham P: Kós Károly, Cifra-palota: Márkus G,

Ausztria: Joseph-Maria Olbrich, Otto Wagner

Karlplatz metrokijárat (Otto W, Bécs)

Majolikaház (Otto W)

Spanyolország: Antoni Gaudí

Sagrada família

Guell-Park

Anglia: Charles Remie Machintosh

Glassgowi művészeti iskola

Festészet:

- stilizált növényi motívumok

LOKÁL SZINEK (helyi-Szin) tárgy eredeti színe

Körvonalazódott, kontúrozott felületek, dekorativitás jellemzi

A figurák légiesen megnyúlnak

Plakátművészet

Rippl Rónai:Kalitkás nő

Gustav Klimt:síkban alkot, arany pigmentek használata.

Nincs hozzászólás

Nincsenek még hozzászólások.

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról.

Bocsánat, de a bejegyzéshez egyelőre nem lehet hozzászólni.

Powered by WordPress