7.témakör Nyelv és társadalom
Tétel:Társadalmi és nyelvterületi változások és a norma
Nyelvünk egészét, nemzeti nyelvünk foglalja magába.
A nemzeti nyelv tagolódása
A, normatív nyelvváltozatok
a, irodalmi nyelv amely nemzeti nyelvünk legcsiszoltabb formája,legnagyobb íróink,költőink,gondolkodóink alakították ki.( ennek lehetnek részei, árnyalatai ) esszényelv,irodalmi nyelv,értekező próza,sajtónyelv ( bizonyos formája)
b, köznyelv: egyrészt az irodalmi nyelv beszélt változata, a művelt emberek érintkezésére használt igényes nyelv. Mintegy másfél száz éve használatos csak. Szónoki nyelv,katedra nyelv
B, Területi nyelvváltozatok
A nyelvjárásokat dialektusnak nevezzük. Nyelvjárások hasonlóképpen keletkeztek mint a nyelvek. Létrejöttük alapja hogy a nyelv állandóan váltózik,azonban egyes népcsoportok más népcsoporttal hosszabb időn keresztül nem tudtak érintkezni, ezért különböző irányban változott itt-is ott-is a nyelv. Két fő alakja lehet az érintkezésnek, az egyik a társadalmi ok, határok elzárása,földrajzi akadálya van .
A nyelvjárások három nyelvi területen jelentkeznek. Hangtan,szótan,és a mondattan,azaz az egyes nyelvjárások különböznek egymástól hangalakban,szavaiban, mondatszerkesztésében.
Egyes nyelvjárásokban kettős hangzót ejtenek juo,jou.
Mezőségi: mast-most Zrínyi
Vas megye: „zs”
tájszó
nyugati: véndő- zsíros bödön
palóc: pampuska – fánk,pityóka- krumpli
C,társadalmi nyelvváltozatok ( csoportnyelvek)
a, szaknyelvek foglalkozások szerint vannak szakszavai amelyek jellemzik.
nyelvtan: ige,dialektus….
orvosi: holt nyelv latin(nemzetközi nyelv hogy mindenki megértse)
b, hobbi nyelvek :spotok,játékok
c, életkori nyelvváltozatok: diáknyelv,katonanyelv..
d, argo (tolvajnyelv) szleng