Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. június 18. csütörtök

A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:10

19. tétel

A nyugat

A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg

A 20 század első felének meghatározó legjelentősebb irodalmi folyóirata. A Nyugat, e lapnál tömörülnek a legfontosabb költők, írók, esszéisták, innen sugározódott szét az az új szellemiség, amely 1908-tól a II. világháborúig maga a magyar irodalom volt.

A Nyugat a nevéből is adódóan nyugat felé tárta kapuit az onnan beáramló irodalmi irányzatoknak adott helyet a lapnak, meghonosított mindent, amit színvonalas volt, modern és művészileg értékes. Nem foglalkozott a politikával, mindegy volt, hogy jobb vagy bal oldali a szerző, egyetlen dolog volt fontos a minőség, ezért is volt az, hogy a Nyugatban megjelenni az értéket jelentett.

A Nyugat emblémáját Beck Ö Fülöp által készített Mikes Kelemen- emlékérem, adta amelyik megjelent valamennyi lap vezéroldalán.(bujdosó magyar irodalmat jelképezi)

A Nyugat szerkesztői:

1908-tól –Ignotus

– Fenyő Miksa

– Osvát Ernő-szerkesztés

Osvát Ernő: Ő maga nem irt szinte semmit, halála után adták ki barátai az aforizma kötetét.

Kritikus volt és nem író, így tárgyilagosabb lehetett, semmiféle részrehajlás nem jöhetett létre.

Aforizma: Rövid egy-két mondatos életbölcsesség, élet konklúzió.

A művek tiszta megítélésre adta a fejét alapvetően elfogulatlan ember volt, következetes.1923-ban elhunyt, átvette Babits Mihály és Móricz Zsigmond.

Első nemzedék 1910-es évek

– Ady Endre

– Móricz Zsigmond

– Babits Mihály

– Kosztolányi Dezső

– Juhász Gyula

– Tóth Árpád

– Karinthy Frigyes

– Füst Milán

– Krúdy Gyula

– Molnár Ferenc

– Szabó Dezső

A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politika ellenmondó rendszerét.

Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits határozta meg Nyugat szellemét, arculatát, írányvonalát.1929-1933-ig Móricz Zsigmond majd Gellért Oszkár szerkesztette. Babits haláláig 1941- ig. élt az újság, mivel névre adták ki az engedélyt ezért Illyés Gyula 1941-ben a Magyar Csillag néven folytatta a Nyugatot, a jelképet megőrizvén, míg a németek be nem törtek.

Második nemzedék 1920-as évek

– Illyés Gyula

– Szabó Lőrinc

– Márai Sándor

– Németh László

Harmadik nemzedék 1930-as évek

– Radnóti Miklós

– Weöres Sándor

– Vass István

– Szerb Antal

A Nyugat az új irodalmi irányzatok közül a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmust jelenítette meg az avantgárdot nem fogadta el. A magyar avantgárdot legelsőként Kassák Lajos két folyóirata propagálta A Tett és A Ma. A körülötte felsorakozott alkotok, írok, és képzőművészek tudatosan szembefordultak a művészeti-irodalmi hagyományokkal és a kortás irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát.

Realizmus

A 19 században a romantikával szemben 1830 táján megjelenő stílusirányzat, amely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében, jelenik meg, a romantika a képzelet, a fantáziavilágból indul ki, a realizmus a tényleges valóságból, a romantika szélsőséges figurákat jelenít meg, a realista tipikus alakokat formál, akikre jellemző egy réteg egy osztály valamennyi alakjára nézve, sajátságosan. Az irodalomban a legfontosabb műfaja: regény és a novella.

Naturalizmus

Realizmus folytatása továbbfejlesztése, a visszataszító tények világába. A természet, olyan emberi lelkű működéseket is megmutat, amelyek túl vannak az ízlés tűrő korlátán, elriasztanak azért, hogy gondolkodásra késztetjenek.

Emilé ZOLA megteremtője. Az ember.

Móricz realistaés naturalista.

Impresszionizmus (benyomás)

Impresszionizmus, a naturalizmus, szimbolizmus is a 19 század harmadik harmadában alakult ki főként a festészetben, de a lírában is fontos szerepe van. A költő a közvetlen környezet adta benyomást, a hatás alapja visszatükrözni a jelen valóság a hangulatát kívánja megadni, általában a lelki mélységek az impresszionista versekben fedve maradnak.

Impresszionista festők arra törekednek, hogy közvetlenül megjelent valóságot az az éppen adodo színeket rögzítsék, ehhez gyorsan kellett dolgozni, hiszen a fény folyton változik, ezért az, tárgyak elmosódottak lesznek, de a pillantatni szinösszetevőket tartalmazzák.

Tóth Árpád (Körúti hajnal)

Szimbolizmus (jelkép, szimbólum)

A szimbolisták az élet mélységét összefüggései jelképek segítségével kívánják felszínre hozni, feltárni. Azt gondolván, hogy a racionális kifejezésekkel nem érthetők el, a lélek mélyének titkait, azokat csak érzelemre ható szimbólumokkal lehet érzékelteni. A szimbolista költészetet Franciaországból indul ki, az első alakja Boudeloire (Bodler), Verlaine (verlen), Bimbaid (rembó) aképviselői. Ők hatottak Ady Endrére.

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress