Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Klasszicizmus

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:18

Klasszicizmus ( a XVIII század végétől-XIX század közepéig)

Bevezetés

– A klasszicizmus kifejezés a latin classis =osztály szóból ered.

– Eredetileg az elsőt, a legjobb osztályba tartozót, a tökéleteset jelentette.

– Az antik példaképeket igyekszik követni

Történelmi háttér:

– A klasszicizmus alatt tört ki a francia forradalom és a napóleoni háborúk. Ezek nagy mértékben befolyásolták.

– A technika területén gyökeres változások mentek végbe.

– Ebben az időszakban a polgárság erősödött és egyre nagyobb teret nyert. A klasszicista művészet a polgárság ízlését és erkölcsét tükrözte.

Filozófia:

– A 18. sz. elején kialakuló időszakot felvilágosodásnak nevezik.

– A racionalizmus (ésszerűség) követői szerint a biztos tudás nem vezethető le a tapasztalatokból és annak általánosításából, hanem csak észből meríthető.

Racionalista gondolkodók:

R. Descartes, G. W. Leibniz, C. Wolff, B. de Spinoza.

n A másik felfogás az empirizmus volt. Képviselői az érzéki tapasztalatot tartották a tudás egyetlen forrásának.

n Empirista gondolkodók:

T. Hobbes, G. Berkeley, D. Hume, A. Smith és J. Locke.

Építészet:

n Az egyházi építészet háttérbe szorult; a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése volt a fő célja.

n Épülettípusok:

bérházak, bíróságok, rendőri épületek, minisztériumok, színházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak.

n egyszerűség

n hűvös nyugalom

n mellérendelés

n áttekinthetőség

n tömbszerű zártság

n görögös külső és római belső egyesítése

n szimmetria

n új anyagok használata

Építészet elemei.

n Portikusz: a homlokzat elé kiugratott, lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok.

n Övpárkányok: az emeleteket egymástól elválasztó, a homlokzaton végigfutó párkányok.

n A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át.

Szobrászat:

n Az épületplasztika jelentősége csökken, elsősorban az oromzatok domborműjére korlátozódik.

n Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek készülnek még.

n Témák: az antik istenségek hősi mondák ábrázolása.

n Általános jellemzők: a szobrokat hűvös nyugalom jellemzi; hiányzik belőlük az érzelem, az élet melege; természetesség, dísztelen egyszerűség.

Festészet:

n Téma: a képnek hősi tettet, vagy hősi szenvedést kellett példáznia.

n Ezt a festészetet a sémák szeretete jellemzi, a merev ragaszkodás az előírthoz.

n Kialakul az akadémizmus: az élettől, az alkotói szenvedélytől eltávolodott, főleg formai tökélyre törekvő irányzat.

Iparművészet

n Két stílus jutott vezető szerephez.

n A directoire stílus ridegen és józanul alkalmazta a római formákat.

n Az empire a római mellett görög, sőt, egyiptomi elemeket is felhasznált, újraformált.

Irodalom

n A klasszicizmus irodalomelmélete az utánzás érdekében merev művészi szabályokat alkotott.

n Legfőbb műfajai az eposz, a tragédia, az óda és az epigramma.

n A klasszicista kor vezető alakjai (pl.: Goethe, Rousseau, Moliére) az antik kultúra rajongói voltak.

Zene

n A zenében kb. 1750-től 1820-ig tart a klasszicizmus.

n A stílus leegyszerűsödik, világos, jól áttekinthető harmóniameneteket alkalmaznak.

n Megszűnik a szólamok egyenrangúsága.

n A kor jelentős zenei alakjai:

J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven és F. Schubert.

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress