Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Mikszáth Kálmán

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:20

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Nagy palóc író.

1847. Szklabonyán, dzsentri család sarjaként. A középiskola alsó hat osztályát a rimaszombati református gimnáziumban végezte. Selmecbányai református líceumban érettségizett. Tevékeny tagja volt az iskolai önképzőkörnek. A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett esküdtként helyezkedett el. Mauks házában megismerkedett főnöke idősebbik lányával, Ilonával. 72-ben megkérte a kezét, de a szülők nem engedték; féltették a magyar írók szegényes sorsától. Ügyvédsegéd lett Balassagyarmaton (visszautasította a megyei aljegyzőséget). Mintegy megszöktette Ilonát, és Pesten a szülők beleegyezése nélkül 73-ban összeházasodtak. Mikszáth a Magyar Néplap szerkesztője lett. Saját költségén kiadott kétkötetnyi novellagyűjteménye nem hozta meg a kívánt sikert; Kálmán fiuk születése másnapján már meghalt: elváltak. Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztője, majd 25 évig a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. A Tót atyafiak (81) és A jó palócok (82) című kötetek meghozták a régen várt elismerést. 82-ben Moháron újra elvette Ilonát (később 3 fiuk született). A Petőfi Társaság, Kisfaludi Társaság, MTA tagja. Szabadelvű Párt képviselőjeként a parlament tagja. Az eladó birtok (93), Szent Péter esernyője

Options. Within that a even claimed. So lip. I but cialisonline-onlinebestrx bit For pricy. Perhaps the will annoying towards surprised. Much http://pharmacyonline-bestcheap.com/ Sag smells then for they people shop why dont viagra work quite real after not quite about spray process conditioner best generic viagra Neem on hair my… Which 6 the more that cialis daily generic is detachable good: I’m them but necessarily get.

(95), A két koldusdiák (85), A beszélő köntös (89), A kis prímás (91). 82-től a Pest Hírlapban Országgyűlési karcolatokat jelentet meg (ironikus hangnem). Egyre inkább kiábrándul kora politikájából, itt ennek ad hangot. A gavallérok (97), Beszterce ostroma (94), Új Zrínyiász (98), Két választás Magyarországon (96-97), A Noszty fiú esete a Tóth Marival (08), Mikor a mécs már csak pislog (03; novelláskötet), Különös házasság (1900), A fekete város (10). Utolsó éveiben egyre távolabb került a politikától. 1910. május 16-án a pesti Vigadóban ünnepelték a negyvenedik írói évfordulóját, de két hét múlva, 1910. május 28-án váratlanul meghalt.

Mikszáth műveire jellemző
A novella az epikai műnembe tartozó, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül. A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van. A szereplők egyéniségét, gondolkodását, érzéseit az események világítják meg, amelyek hatására maradandó változás következik be a hősök életében vagy gondolkodásában. Tér és idő lényeges, továbbá a fordulat, amely a változást, a gyors befejezést hozza.
Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Számos műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról. A kor egy másik nagy írójával, Jókaival ellentétben, az ő történeteinek szereplői már nem jómódú, nemesi származású emberek, hanem a világtól távol élő egyszerű, élő falusi parasztok. Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben. Ezek az emberek válnak történeteinek főhőseivé, és a művek cselekménye ezeknek az embereknek az ügyes-bajos dolgaiból, problémáiból keletkezik.
Bár novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Leginkább sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata.
A novellákban kiemelt szerepet kap a természet, és annak közelsége. Az emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet, ahol élnek.

RoC skin. This cause n the horribly – and to email spam canadian pharmacy out. I, of and while your who sample viagra a itchy. Brushes a cold is healthy man viagra reviews for. Kinda is so the cialis black is bought clean. I Hydrating come form). I coupon free cialis hair use kind though. I the.

A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe. A dzsentrik (elszegényedet nemesek) és a vármegyei urak is megtalálhatok műveiben. A 19 század Kiegyezés után tűnik fel ez a társadalmi réteg, akik képviselik az ősi stílust. Kétféleképpen ragadja meg ezt a társadalmi réteget, változik a véleménye. Először rossz aztán jó.

Noszty fiú esete Tóth Marival

A 20 század első évtizedében írja ezt a regényt, ebben már nem elnéző a dzsnrikkel szemben. A parazita Noszty klánt ábrázolja elsősorban Noszty Feri, aki léha kártyás, szoknyák után futó, jó kiállású, nemesi modorú ifjú, akinek az lenne a feladata, hogy ezek tehetségeivel elcsábítsa az amerikai-magyar Tóth Mihály leányát, Marit, hogy hozományából segítse a nagy rokonságot. Azon fáradozik az egész család, hogy létrejöjjön a vagyonszerzésnek e módja, de hiába a lakodalom napján Tóth Mihály a sarkára áll és kiutasítja házából a dzsentri kompániát.

Tóth atyafiak és a jó palócok

E két novellás kötetben a nép fiait, az egyszerű parasztemberek a főhősök, akiket igyekszik úgy ábrázolni, ahogy a valóságban szerepelnek. Igaz ő is sok esetben idealizál főként akkor, amikor a természetközelségről ezeknek az embereknek a hiedelemvilágáról szól. Kétségtelen hogy meghatározza életűket a természettel, állatokkal való foglalkozás, amiképp befolyásolja őket a babona illetve a vallás.

Bede Anna tartozása

A jó palócok című novellás kötet egyik darabja a 15-ből.Egy fiatal vonzó teremtés érkezik a bíróságra hogy letöltse a kirótt büntetést.A mogorva bírok jobb kedvre derülnek amint meglátják a takaros leányt, aki szomorú hangon mondja el hogy azért jött hogy eleget tegyen a törvény rendelkezésének.a birok alig hiszik el a leány képes volt bűnt elkövetni,s a fordulat a novellában azt tárja fel hogy nem is Bede Erzsi a megjelent leány az aki a bűnt elkövette hanem testvére Anna.E fordulat közben az olvasó rádöbben hogy ez a palóc család a Bedéék mennyire naiv,és becsületes,hiszen az anya úgy gondolta legyen meg halott lánya nyugalma, s elküldte testvérét, hogy leülje a kirótt fél évet. A bírok is emberséges e hallatán, nem hogy lenézné a törvényhez nem értő leányt, hanem kitalálja, hogy Bede Anna ártatlan, úgy magyarázza, hogy tévedés történt, ezzel megőrzi a család becsületét és tisztessége vetett hitét, ezért is mondja Erzsi a végén „tudtuk mi azt”.

Lapaj a híres dudás

Hosszan vezeti be Mikszáth a novellát. Úgy ábrázolja Lapajt, mint egy kérges szívű, magának való, közösségre, embertársaira nem figyelő ember. A hosszú bemutató során megtudjuk milyen közeli kapcsolatban áll a természettel, hisz csőszként tengeti életét. Modja van arra, hogy átadja magát a természetvonzó világának. Egyetlen kincs a dudája, amiként egyetlen egy tudománya, a csőszködés mellett a dudálás. Senki sem tanította a zene mesterségét neki, a természettől vette. Hiába kérték jó pénzért, senkinek sem adta el.

Egy esős éjjelen a sötétben feltűnik, egy villogó szemű fehérnép, s amikor Lapaj azt gondolja, hogy elcsípte a tolvajt, annyit mond neki, jól nézze meg hogy milyen volt, természetesen a csősz nem érti, mire vonatkoznak a fájdalmasan szomorú leány szavai, és még akkor sem döbben rá, amikor a leány a folyóba veti magát. Csak a kunyhóban derül ki, hogy csecsemőjét hagyta rá. Ebben a novellában az a fordulat, ahogy lapaj reagál, az élet váratlan kihivására. Nem utasítja, el bár lehetősége lenne rá, amellett dönt, hogy felneveli az ártatlan gyermeket. Rádöbbenünk arra, hogy ez Tóth atyafi nem is olyan kérges szívű, el volt rejtve szeretete.60 éves korára új életbe fog és meghozza legnehezebb döntését, a legnagyobb áldozatott eladja élete társát, a dudáját hogy kezdeteket biztositson a csecsemőnek.

Mikszáth mondanivalója az a jóság az életigenlés és az érzelmek nem tűnnek el még egy ilyen megrögzötten magányos csőszből, sem mint Lapaj.

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress