Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Neoimpresszionizmus

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:22

Neoimpresszionizmus

pointillizmus, divízionizmus

 

  • Az impresszionizmusból kinövő festészeti irány, amit pointillizmusnak vagy divízionizmusnak neveznek.
  • Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy az irányzat képviselői a képet apró pontszerű ecsetvonásokból építették fel.
  • Foglalkoztak a látás pszichológiájával, a fény és a szín elemzésével.
  • Általában csak alapszíneket használtak.
  • A festői eljárás lényege, hogy a kép tiszta színekből, apró festékpöttyökből épül fel, amelyek hol sűrűsödnek, hol ritkulnak, és a néző szemében állnak össze egységes színfolttá.
  • Az egymás mellé festett komplementer (kiegészítő) színpárok fokozzák egymás hatását.
  • Műveikben visszatér a vonalas perspektíva és a kontúr.

Képviselői

  • Georges Seurat (1859-1891)
  • Paul Signac (1863-1935)

Posztimpresszionizmus

a XIX.sz. utolsó harmada

(Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec)

  • Gyűjtőneve mindazoknak a képzőművé-szeti törekvéseknek, amelyek más-más céllal az impresszionizmusból indultak ki ugyan, de azt különbözőképpen fejlesz-tették tovább.
  • Képviselői elszakadtak az önmagáért való természetábrázolástól.
  • A kompozíció tartalmi-formai egyensúlyára helyeződik a hangsúly.

Képviselői

  • Paul Cézanne (1839-1906)
  • Paul Gauguin (1848-1903)
  • Vincent van Gogh (1853-1890)
  • Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)

Cézanne: Három fürdőző nő, 1875.

Cézanne: A Mount Saint Victoire előtti sík tér, 1882-85

Cézanne:
A Mount Saint Victoire,
1903., 1904., 1905.

Cézanne: Fenyő Aix közelében, 1890.

Cézanne: Kenyér és tojás, 1860.

Cézanne: Pierrot és Harlequin, 1888.

Cézanne: Fiú vörös mellényben, 1888., 1889.

Gauguin: Testük aranya, 1901.

Gauguin: Soha már, 1897.

Gauguin: Fekete sertések, 1891.

Van Gogh: Krumplievők, 1885.

Van Gogh: Híd kocsival, 1888.

Paul Gauguin (1848-1903): Breton asszonyok, 1888.

Szimbolizmus (1886-1910)

— A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

— A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

— Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

— A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

— Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

— 1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással.

— A szimbolizmus lényege:

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés.

Előzményei:

— A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

— A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Jellemzői:

— Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása

— A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

— A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

— A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

— A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviseői

— Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

— A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

Odilon Redon (1840-1916)

AZ ÁLMOK FESTŐJE

— Pályája kezdetén kizárólag szénrajzokat és litográfiákat készített.

 

— Litográfiái közül a legfontosabbak:

-az Álomban (1879)

-a Kezdetek (1883)

-a Hódolat Goyának (1885)

 

-az Ég (1886)

-a Szent Antal megkísértése (1888)

-A romlás virágai (1890)

-valamint az Apokalipszis (1899)

— Az 1890-es évektől képein megjelenik a szín és a fény.

— Minden energiáját a pasztellnek és olajfestésnek szenteli.

— Későbbi alkotásai egyre színesebbé váltak, és főleg mitológiai jeleneteket, valamint virágokat ábrázoltak.

— Művei nagy hatást gyakoroltak a Nabis-csoport és a szürrealisták tagjaira.

Paul Gauguin (1848-1903)

— A posztimpresszionisták csoportjához és a szimbolizmus áramlathoz is tartozott.

— Kalandos élete miatt sohasem telepedett le hosszabb időre.

— Tahitin készített munkái a dekorativitás irányába mozdultak el.

— Gauguin művészete nagy hatással volt a misztikum iránt szintén fogékony Nabis-csoport tagjaira.

Látomás mise után: Jákob viaskodása az angyallal

Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?

Gustawe Moreau (1826-1898)

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:21

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Debrecenen és Sárospatakon tanult, Kisújszálláson érettségizett, majd református teológiára iratkozott be, majd átiratkozott a Pesti jogi karára.

1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát).

Nem volt boldog házasság, Móricz folyamatosan csalta, felesége többször is öngyilkosságot követet el, végül az utolsó sajnos kioltotta életét (1925).

1908-ban a Nyugat közölte Hét krajcár című novelláját, ami meghozta számára az írói sikert. Ady is dicséri fegyvertársát. Az I világháborút eleinte üdvözli és haditudósító lesz.

1916-ban megírja a Szegény emberek című novelláját, amiben elítéli az I világháború embertelen vérrontását. Miként Mikszáth, ő is foglalkozik a dzsentri témával (Kivilágos kiviradtik/1924/, Úri muri/1927/). a főhőse Szatmáry Zoltán, aki egy vidéki dzsentri környezetből próbál kitörni újféle gazdagságot, hoz létre és Rédey Erzsébet felesége mellett fiatal szeretőt tart, de minkét esetben elbukik.

1929-33-ig Nyugat szerkesztője Babitscsal együtt.1932 jelent meg könyv alakban a Rokonok, amely egy politikai panama leleplezéséről szól.1939-től „Kelet Népe”címmel saját folyóiratot szerkeszt.

Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte, elszakadt a korabeli népszínművek ábrázolásaitól. Realistaként és naturalistaként azt ábrázolta az írásaiban, amit a valóságban is látott és tapasztalt. A realista stilusirányzatamely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében megjelenik. A realizmus tipikus alakokat formál, akik jellemzőek egy réteg egy osztály valamennyi alakjára. Az irodalomban a legfontosabb műfaja a regény és a novella. A naturalizmus folytatása a realizmusnak, amely a visszataszító tények világa, túl van az ízlés határán, hogy gondolkodásra késztetjenek.

Tragédia

A Hét krajcár elbeszélésében realista hangot üt meg, de 1909-ben Tragédiában eltér ettől a hangtól. Abban közös a két novella, hogy mindkettő a szegény emberekről szól, mégis különbözik, ahogy a figurákat bemutatja.

Kiss János alakja nevetésre ingerli az olvasót ezért nem is mondhatjuk róla hogy tragikus inkább tragi-komikus. A 19 század közepén az irodalomban új alak születik az ugynevezet Kisember. Elsőként Gogol: A köpönyeg című novellájában, Akakij Akakijevics személyében, akinek egyetlen vágya, hogy legyen egy új kabátja, ennek rendel alá mindent, a boldogságot, a beteljesülést. Akakijevics nem teljes ember, mondhatjuk torz, akit szánunk egyben nevetünk rajta, mosolygunk, s az ilyet nevezzük Groteszknek.

Kis János is „leszármazottja” Akakijevicsnek, hiszen ő sem teljes ember, sem érzelmi, sem gondolatai nem voltak, karaktere sem átlagos, jellegtelen figura volt. A nagy lehetőség akkor érkezik az életébe, amikor földesuruknál lakodalom van. Mindent egyszerre szeretne megbosszulni, hiszen úgy gondolja az evéshez ő ért a legjobban. Emberi mértéken felülire vállalkozik, ki akarja enni Sarudi grófot vagyonából. Senkinek nem tűnik fel ezért Kis János élete is értelmetlen,úgy tűnik el a világból hogy még társainak sem tűnik fel.A kisszerű ember nevetséges,groteszk célját mindenáron el akarja érni,amibe végül bele is hal.A novella időtartama másfél nap,amely Kis János egész életét is jelenti.A novella mint műfaj Gogol után annyiban változik hogy megrövidül,csak egyetlenegy mozzanatot emel ki a főhős életéből ,ezen az úton halad előre ,az orosz Csehov és a francia Moupassant és a 20 sz. elején Móricznál és végül eljut Örkény egyperces novellájáig.

Szegény emberek

Egy katona szabadságra érkezik, haza a frontról s azt tervezi, hogy szabadságideje alatt annyi pénzt keres munkával, hogy vissza tudja fizetni családja adósságát. Amikor az első nap rádöbben ez képtelenség, elhatározza rabolni fog. Két gyermeket talál a kiszemelt házban, akiket úgy gyilkol le, ahogy a háborúban megszokta különös kegyetlenséggel. Csak hogy ezt a tettét saját felelősségére tette nem parancsolták neki, ahogy a háborúba tették, ezért ellenmondásba kerül saját magával. Ezt az állapotot nem képes feldolgozni és megbomlik az agya,s immár hibbantan mondja ki a szegények igazságát, hogy tudniillik nem a muszka van a másik oldalon, hanem a szegények az egyiken ,a máik oldalon pedig a gazdagok.A szegény embereknek nincsen gazdagságuk,és kiszolgáltatottak,egyrészt a háborúnak egyrészt a gazdagoknak. Ez a háború ellenes novella azt akarta nyomatékosítani hogy milyen gyilkológéppé válik az ember a háború hatásara,hiszen a háborúban nincsenek társadalmi különbségek a halál elöbb-utöbb mindenkit elér.

A szentimentális és naturalista elemek váltakozása jelzi a főhős lelki-érzelmi gazdagságát, de a tudatban végbement pusztulást is.

Móricz tiltakozott a háborús vérontás ellen. Háborúellenes novellája a Szegény emberek (1916), melyben bemutatja, hogyan ölte ki a háború az emberből a lelket, hogyan vált egy ember a háború miatt vérengző fenevaddá.

Barbárok

1930-as évek elején született. a pusztán élő emberek életét mutatja be, elhatároltan három részben.

Az elsőben azt látjuk, hogy a veres juhász és társa egy rézveretes szíj ürügyén brutális kegyetlenséggel megölik a bodri juhászt, és vele élő fiával és kutyájával együtt.

A második részben bodri juhász asszonya, aki elszántan és kitartóan bejárja az egész országot, hogy rátaláljon úrára és gyermekére, hiszen nélkülük nincsen élete. Rá is talál, egy másik kutya kaparja ki szereteit. A drámai tagolás harmadik részében, a vizsgálóbíró előtt látjuk a barbár veres juhászt, aki közönyösen tagad mindent. Csak akkor billen ki lelki biztonságából amikor meglátja az ajtókilincsre felfüggesztett rézveretes szíjat,mert akkor teljes természetességgel átjárja a babonaság és attól tart hogy nemcsak a szíj hanem bodri szelleme kísérteni fogja.Ekkor fordul meg az agyában hogy a sok véres tett amit elkövetett,talán az volt a legbrutálisabb,galádabb amit bodri juhásszal művelt.S a novella végén a vizsgálóbíró kijelenti hogy barbárok,azzal nemcsak azt fejezi ki hogy mennyire elvadultak azok akik tétlenségből ölnek, hanem hogy mintsem változott Magyarországon a pusztai emberek élete és világa több száz év alatt.

Híradás ez az írás a pusztáról, egy sajátos, egzotikus, „bennszülött” világról. A mű valóban barbár, a természet nyers darabjaiként létező emberek világába visz. Az ún. ridegpásztorok társadalmon kívül, a civilizációtól távol éltek elszigetelt magányosságban a fátlan alföldi „nagy merevben”. Ez a kultúra alatti, babonás misztikummal átszőtt világ termelhette ki azt a kannibáli erkölcsöt.

Mikszáth Kálmán

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:20

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Nagy palóc író.

1847. Szklabonyán, dzsentri család sarjaként. A középiskola alsó hat osztályát a rimaszombati református gimnáziumban végezte. Selmecbányai református líceumban érettségizett. Tevékeny tagja volt az iskolai önképzőkörnek. A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett esküdtként helyezkedett el. Mauks házában megismerkedett főnöke idősebbik lányával, Ilonával. 72-ben megkérte a kezét, de a szülők nem engedték; féltették a magyar írók szegényes sorsától. Ügyvédsegéd lett Balassagyarmaton (visszautasította a megyei aljegyzőséget). Mintegy megszöktette Ilonát, és Pesten a szülők beleegyezése nélkül 73-ban összeházasodtak. Mikszáth a Magyar Néplap szerkesztője lett. Saját költségén kiadott kétkötetnyi novellagyűjteménye nem hozta meg a kívánt sikert; Kálmán fiuk születése másnapján már meghalt: elváltak. Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztője, majd 25 évig a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. A Tót atyafiak (81) és A jó palócok (82) című kötetek meghozták a régen várt elismerést. 82-ben Moháron újra elvette Ilonát (később 3 fiuk született). A Petőfi Társaság, Kisfaludi Társaság, MTA tagja. Szabadelvű Párt képviselőjeként a parlament tagja. Az eladó birtok (93), Szent Péter esernyője
(95), A két koldusdiák (85), A beszélő köntös (89), A kis prímás (91). 82-től a Pest Hírlapban Országgyűlési karcolatokat jelentet meg (ironikus hangnem). Egyre inkább kiábrándul kora politikájából, itt ennek ad hangot. A gavallérok (97), Beszterce ostroma (94), Új Zrínyiász (98), Két választás Magyarországon (96-97), A Noszty fiú esete a Tóth Marival (08), Mikor a mécs már csak pislog (03; novelláskötet), Különös házasság (1900), A fekete város (10). Utolsó éveiben egyre távolabb került a politikától. 1910. május 16-án a pesti Vigadóban ünnepelték a negyvenedik írói évfordulóját, de két hét múlva, 1910. május 28-án váratlanul meghalt.

Mikszáth műveire jellemző
A novella az epikai műnembe tartozó, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül. A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van. A szereplők egyéniségét, gondolkodását, érzéseit az események világítják meg, amelyek hatására maradandó változás következik be a hősök életében vagy gondolkodásában. Tér és idő lényeges, továbbá a fordulat, amely a változást, a gyors befejezést hozza.
Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Számos műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról. A kor egy másik nagy írójával, Jókaival ellentétben, az ő történeteinek szereplői már nem jómódú, nemesi származású emberek, hanem a világtól távol élő egyszerű, élő falusi parasztok. Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben. Ezek az emberek válnak történeteinek főhőseivé, és a művek cselekménye ezeknek az embereknek az ügyes-bajos dolgaiból, problémáiból keletkezik.
Bár novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Leginkább sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata.
A novellákban kiemelt szerepet kap a természet, és annak közelsége. Az emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet, ahol élnek.
A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe. A dzsentrik (elszegényedet nemesek) és a vármegyei urak is megtalálhatok műveiben. A 19 század Kiegyezés után tűnik fel ez a társadalmi réteg, akik képviselik az ősi stílust. Kétféleképpen ragadja meg ezt a társadalmi réteget, változik a véleménye. Először rossz aztán jó.

Noszty fiú esete Tóth Marival

A 20 század első évtizedében írja ezt a regényt, ebben már nem elnéző a dzsnrikkel szemben. A parazita Noszty klánt ábrázolja elsősorban Noszty Feri, aki léha kártyás, szoknyák után futó, jó kiállású, nemesi modorú ifjú, akinek az lenne a feladata, hogy ezek tehetségeivel elcsábítsa az amerikai-magyar Tóth Mihály leányát, Marit, hogy hozományából segítse a nagy rokonságot. Azon fáradozik az egész család, hogy létrejöjjön a vagyonszerzésnek e módja, de hiába a lakodalom napján Tóth Mihály a sarkára áll és kiutasítja házából a dzsentri kompániát.

Tóth atyafiak és a jó palócok

E két novellás kötetben a nép fiait, az egyszerű parasztemberek a főhősök, akiket igyekszik úgy ábrázolni, ahogy a valóságban szerepelnek. Igaz ő is sok esetben idealizál főként akkor, amikor a természetközelségről ezeknek az embereknek a hiedelemvilágáról szól. Kétségtelen hogy meghatározza életűket a természettel, állatokkal való foglalkozás, amiképp befolyásolja őket a babona illetve a vallás.

Bede Anna tartozása

A jó palócok című novellás kötet egyik darabja a 15-ből.Egy fiatal vonzó teremtés érkezik a bíróságra hogy letöltse a kirótt büntetést.A mogorva bírok jobb kedvre derülnek amint meglátják a takaros leányt, aki szomorú hangon mondja el hogy azért jött hogy eleget tegyen a törvény rendelkezésének.a birok alig hiszik el a leány képes volt bűnt elkövetni,s a fordulat a novellában azt tárja fel hogy nem is Bede Erzsi a megjelent leány az aki a bűnt elkövette hanem testvére Anna.E fordulat közben az olvasó rádöbben hogy ez a palóc család a Bedéék mennyire naiv,és becsületes,hiszen az anya úgy gondolta legyen meg halott lánya nyugalma, s elküldte testvérét, hogy leülje a kirótt fél évet. A bírok is emberséges e hallatán, nem hogy lenézné a törvényhez nem értő leányt, hanem kitalálja, hogy Bede Anna ártatlan, úgy magyarázza, hogy tévedés történt, ezzel megőrzi a család becsületét és tisztessége vetett hitét, ezért is mondja Erzsi a végén „tudtuk mi azt”.

Lapaj a híres dudás

Hosszan vezeti be Mikszáth a novellát. Úgy ábrázolja Lapajt, mint egy kérges szívű, magának való, közösségre, embertársaira nem figyelő ember. A hosszú bemutató során megtudjuk milyen közeli kapcsolatban áll a természettel, hisz csőszként tengeti életét. Modja van arra, hogy átadja magát a természetvonzó világának. Egyetlen kincs a dudája, amiként egyetlen egy tudománya, a csőszködés mellett a dudálás. Senki sem tanította a zene mesterségét neki, a természettől vette. Hiába kérték jó pénzért, senkinek sem adta el.

Egy esős éjjelen a sötétben feltűnik, egy villogó szemű fehérnép, s amikor Lapaj azt gondolja, hogy elcsípte a tolvajt, annyit mond neki, jól nézze meg hogy milyen volt, természetesen a csősz nem érti, mire vonatkoznak a fájdalmasan szomorú leány szavai, és még akkor sem döbben rá, amikor a leány a folyóba veti magát. Csak a kunyhóban derül ki, hogy csecsemőjét hagyta rá. Ebben a novellában az a fordulat, ahogy lapaj reagál, az élet váratlan kihivására. Nem utasítja, el bár lehetősége lenne rá, amellett dönt, hogy felneveli az ártatlan gyermeket. Rádöbbenünk arra, hogy ez Tóth atyafi nem is olyan kérges szívű, el volt rejtve szeretete.60 éves korára új életbe fog és meghozza legnehezebb döntését, a legnagyobb áldozatott eladja élete társát, a dudáját hogy kezdeteket biztositson a csecsemőnek.

Mikszáth mondanivalója az a jóság az életigenlés és az érzelmek nem tűnnek el még egy ilyen megrögzötten magányos csőszből, sem mint Lapaj.

Madách Imre

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:20

Madách Imre (1823-1864)
Nógrád megyei Alsósztegován született,vagyonos köznemesi családba. Az apja halála után maga irányította a családi birtokot,ez nyújtotta az anyagi függetlenséget az író számára..Öten voltak testvérek,öccsével együtt magántanuló volt,a vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tették le.
1837-ben a pesti egyetemre került ,a filozófiai tanfolyamra,majd a jogi kar első éveit hallgatta.
A fővárosi tanulmányai nagy hatással voltak rá,itt alakult ki benne a reformkor liberális atmoszférája,romantikus ízlése és népszeretete. Megismerkedett Kölcsey,Vörösmarty,Bajza és Eötvös műveivel. Pesti magyar Színház előadásaira járt, Athenaeum folyóiratot olvasta. Latinul,németül,franciául olvasott. Írói ambíciói már korán kezdődtek,1840-ben jelent meg az első s egyben az egyetlen verseskötete a Lantvirágok.( Lónyai Etelka ihlete)tanulmányai elvégzése után Balassagyarmaton joggyakornok,majd aljegyző de fiatalkori betegsége miatt le kellett mondania,a politika utáni szenvedélye megmaradt,a Pesti Hírlapban ezután is megjelentek cikkjei.1844 a fordulópont az életében megismerkedett Fráter Erzsébettel. A házasságot a szülők ellenezték. A szabadságharcban nem vehetett részt betegsége miatt,de a családot tragédiák sorozatta sújtotta. A költő 1849 őszén a halálra ítélt Rákóczy Jánost aki Kossuth titkára volt ,birtokán bújtatta,majd feljelentették,letartoztatták és vasra verték. Pesten raboskodott,birtoka jövedelmét lefoglalták.1853-ban elejtették a vádat ellene. Távolléte alatt a házassága tönkrement,egy ideig elszigetelten,magányosan élt ,az írásnak szentelte magát, komédiákat írt, Aristophanes modorában címe:A civilizátor.1859-ben kezdte írni Az ember tragédiáját.1860-ban fejezte be ,1862-ben jelent meg először nyomtatásban. A Kisfaludy Társaság ,s az Akadémia is tagjai sorába választották. A nagy mű után megírta a Mózes című dramatizált eposzt,amely nem sok sikert hozott a költő számára .Az írót kiragadták a sztregovai magányból és újra közéleti szerepet vállalt , Nógrád megyei országgyűlési követévé választották,majd csatlakozott a radikálisabb határozati párthoz,1861 május 28-án elmondott beszéde röpirat formájában is megjelent.1864-ben vízkórban lelte halálát.
Az ember tragédiája
E dráma kialakulását a költő lelki fejlődése érteti meg,bár a költő egész életében az írói pályára készült mégsem volt bátorsága és mersze nyilvánosság elé lépni műveivel. rendkívül érzékeny,büszke lélek volt,olthatatlan tudásvágyával, a filozófia iránti való vonzalommal. A sok betegeskedés,talán ennek tudható be az önbizalomhiány és a pesszimizmus hatása .Ifjúkori sötét felfogásának emléke az Egy őrült naplójából című verses ciklusa és a Férfi és nő című drámája. A szabadságharc idején az egymást sűrűn követő csapások nem maradhattak hatás nélkül a költő rendkívüli fogékony lelkére. Ekkor fogalmazódott meg benne az a gondolat: az ember örök gyarlósága. Ez ihlette a művet. Szontagh Pálnak tanácsára Jámbor Pállal Arany Jánoshoz küldte el a kézíratott,maga Arany javította ki a nyelvi hibákat és ő személyesen mutatta be a Kisfaludy Társaságnak.
A mű alapeszméje:ős idők óta foglalkoztatott gondolat,hogy miért is élünk,mi az emberiség igaz feladata. Van-e célja egyáltalában az emberi életnek?
Szokatlan alkotás a magyar irodalomban. A tragédia az egész emberiség nevében szólal meg.
Műfaja:lírai dráma,romantikus műfaj.
Szerkezete:15 szín
Lucifer alakja(fény hozó)ő is főangyal:szembeszáll az Úrral,nem dicsőíti őt,fellázad ellene. Kétségbe vonja az egész teremtés értelmét,az Úr elűzi őt a mennyből és bukott angyallá vált(ördöggé),de Lucifer jogos követelésképpen átengedi neki,az Édenben két megátkozott fát,a tudás és a halhatatlanság fáját. Célja:az Úr világának megdöntése.
Ádám: a jövőbe szeretne látni,tudni akarja miért fog küzdeni,mit fog majd szenvedni,ezt a jövőt Lucifer fogja megmutatni neki. Lucifer Ádám kísérője lesz. Lucifer a legerősebb ellenfele Éva,a szépség ,a lelki nemesség,az érzelem megtestesítője. Évával szemben tehetetlen,ugyan ő veszi rá a bűnre Ádámot,de ő menti meg a pusztulástól is.
1.szín: Menny
Befejeződött a világ teremtése,az angyalok az istent dicsőítik ,de Lucifer ellenszegül,részt kér a teremtésből,ezért megkapja a tudás és az őröklét fáját. Meg akarja dönteni az Úr hatalmát.
2.szín Paradicsom
Megjelenik az első emberpár Ádám és Éva. Ebben a világban minden harmonikus,az embernek nem kell megküzdenie semmiért ,csak engedelmeskedni kell az Úrnak. Hiányzik a szabad akarat,az első emberpár megkísértése,bűnbeesése,kiűzése a Paradicsomból.
3.szín:Pálmás vidék a Paradicsomon kívül
Ádám és Éva önmagáról gondoskodik,megpróbálják a paradicsomi körülményeket megteremteni a Földön,Ádám arra kéri engedjen bepillantást a jövőbe. Lucifer álmot szór rájuk,és álmukban végigjárják az emberiség történelmét.
4.szín:Egyiptom
Ádám(fáraó),Éva(rabszolga).Az ifjú fáraó,minden dicsőség és hatalom az övé,de mégsem boldog,a halhatatlanságát akarja megvalósítani. Rabszolgák milliói építik piramisát,nem érzékeli népe szenvedését,fájdalmas sikolyát. Éva teszi érzékennyé.
Ádám Éván keresztül hallja meg az égi szózatot,megszünteti zsarnokságát,felszabadítja népét,s megszületik a szabadság eszméje,ahol mindenki egyenlő.
5.szín:Athén
Ádám(Miltiádész a hadvezér),Éva(a feleség)
Éva szerepe itt is pozitív,kiáll férje mellett .Itt jelenik meg először az egyén és a tömeg viszonya. Ádámot a nép halálra akarja ítélni,de nem veti meg őket,mert tudatlanok és befolyásolhatók. Ádám csalódik az emberekben.
6.szín:Róma
Ádám (római főúr).Éva(a kedvese Júlia)
Eszme nélküli kort mutat be,melyben az egyetlen cél :az élet örömei kihasználása,az élvezetek,a gyönyörök hajszolása. Ádám maga is megcsömörlik,valami másra vágyik,így megszületik az új eszme a kereszténység,amely tiszta erkölcsiséget von maga után.
7.szín:Konstantinápoly ( Bizánc)
Ádám ( Tankréd lovag).Éva(nemes hölgy)
Ádám a keresztes hadjáratból tér haza,a keresztény hitért harcolt,de az emberek nem úgy fogadják ahogyan ő várta volna. Kiábrándul a kereszténységből,mert az egyház tanai dogmákká váltak,és a szeretet nevében milliókat küldtek a halálba.
Eretneküldözés. Éva is a kor szokásának áldozata ,kolostorban él,apja istennek tett ígérete miatt,Ádám csalódik,már nem tud lelkesedni új eszmékért,ezért a tudományokba menekül.
8.szín:Prága
Ádám(Kepler udvari csillagász),Éva(felesége, Borbála)
Kepler nem tudja az igazi tudományt szolgálni,a császári parancs erősebb (időjóslás,horoszkópkészítés).
Felesége is gátolja .Éva szerepe itt negatív. Nem hisz férje tehetségében ,megalázza őt(Madách és felesége kapcsolata) a szín végén Kepler elalszik és álmodik.
9.szín:Párizs
Ádám(Danton),, Éva(arisztokrata lány,pórnő)
Ádám itt újra cselekvő hős lesz. Ebben a színben nem csalódik,de egyszerre beszél bukásról és nagyságról. Életképet ad a francia forradalomról,jelen van a forradalom kétarcú jelképe a guillotine. Madách elítéli a forradalmi fanatizmust,a legveszélyesebbnek tartja. Éva arisztokrata lányként,vonzó,kifinomult,nőies alkat,de pórnőként viszont durva,közönséges,még gyilkol is. Az író véleménye a nőkről hogy csak a családban van szerepe,és nem a politikai és társadalmi életben.
10.szín:Prága
Kepler felébred álmából és értékeli a forradalmat. Viszonya a tudományokhoz:szkeptikus,és kiábrándult lesz. A szín végén megfogalmazza milyen társadalmat szeretne. Ezzel a színnel zárul az emberiség múltjának bemutatása.
11.szín:London
Ádám(Ádám),Éva(polgárlány)
A szabad verseny a kapitalizmus bemutatása,a szabadság valósul meg itt. Ádám a piacon van,ahol az árucsere bonyolódik. Mindent az anyagi érdekek irányítanak,ebben a társadalomban eltűnik a szerelem,művészet,vallás,emberiség. Főfoglalkozás a koldulás. Ebben a világban hiányzik a szeretet,s senki sem boldog,Bemutatja a kapitalizmus hibáit. Zárásként haláltánc-jelenet(mindenki egy sírgödörbe ugrik).
12.szín:Falanszter
Ádám(Ádám),Éva(egy anya)
Az elképzelt jövő társdalmát mutatja be,az egyenlőséget. Nincs szabadság,minden közös,béke van,mindenki egyformán részesedik a javakból. A megélhetés és az éltben maradás a lényeg. Nincsenek egyéniségek,nemzetek,művészet,s család sem. Az emberi érzések háttérbe szorulnak,az értelemnek van jelentős szerepe,tudósok által irányított társadalom ez,alantas munkára kényszerítik.( Michelangelo széklábakat farag).Fourier szocializmusának tanait jeleníti meg.
13.szín:Űr
Ádám és Lucifer jelenik meg ebben színben. Ádám el akar menekülni a földi világból egy tisztább szellemvilágba. Madách itt arra keresi a választ ,hogy a lélek és a test elválasztható-e egymástól. Létezhet-e szellem test,azaz anyag nélkül? Így fogalmazza meg:”A cél halál,az élet küzdelem,s az ember célja e küzdés maga”
14.szín:Eszkimó jelenet
Ádám(idős Ádám),Éva(eszkimófeleség)
Az ember ösztönember,állati szinten él,elkorcsosult erkölcsileg és fizikailag is. Az egész földet jég borítja. Ádám végső kiábrándulása,az ember emberi mivoltát vonja kétségbe. Az eszkimó felajánlja a feleségét neki.
15.szín:Pálmás vidék a Paradicsomon kívül
Ádám és Éva felébred. Ádám a kilátástalan jövőt megismerve öngyilkosságra gondol,mert nem akarja,hogy az emberiség eljusson ehhez a szörnyű véghez. Dacolni akar Istennel,de Éva megakadályozza ezt ( gyermeket vár).Így már van értelme,az emberiség nem halna ki. Nincs optimista,megnyugtató lezárása a műnek,de egy kevés reményt,hitet sugall
„Mondottam ember :küzdj,és bízva bízzál

Kosztolányi Dezső

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:19

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

Szabadkán született, apja gimnáziumi igazgató volt. Már diák korában vonzódott az irodalomhoz, sokat olvasott, még étkezés közben is. Önképzőkör elnökévé választották, összetűzésbe került a kör vezetőtanárával, aki egyik versének magyartalanságának kifogálsolta.1903 őszén a budapesti egyetem bölcsészkarára. Itt a Négyesy féle szemináriumon megismerkedett Babitssal, Juhász Gyulával, műfordításokkal foglalkoztak.

1904-ben a Bécsi egyetemre kerül, nagy hatással volt rá a német ajkú költő Rilke, amelyet fordított is. 1907-ben első verses kötette jelenik meg a Négy fal között.

1908-ban A Nyugat munkatársa, de nem vett részt a Holnap-mozgalomban.

1910-ben a szegény kisgyermek panaszai versciklusa8sok tucat vers tartozik a cím alá) gyermekkorát írja meg benne.

1913-ban feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, ugyanebben az évben megjelenik, a Modern költök című műfordítás –gyűjteménye.

1919-ben az Új Nemzedék napilapban erősen politizál, többen is elfordultak mellőle, de hamarosan kiábrándul a politikából.

1920-ban kizárták a Petőfi társaságból.

1921-től a szabadelvű Pesti Hírlap munkatársai közé lépett, ekkor született meg A bús férfi panaszainak versei, amely 1924-ben jelent meg. A múltat idézi bennük az elmúlt ifjúságot.

Az első regénye: Néró a véres költő-amely eljutott Tomas Mann-ig.

Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926).

Nagy hatással volt a költőre az Osztrák Sigmund Freudnak tanításai, a pszichoanalízis megteremtője.

A lélek filozófusa, a művészeteket is befolyásolja, felfedezése az emberben van tudatalatti-> orvosként praktizált.

-eredetileg hippnozissal, lelki sérülésekre kérdezet rá az álomban lévő paciensektől, ezzel pszicho analitikusan kezelte őket, majd később elhagyta a hippnozist.

Lényege és az alapja.az ember érzelmeinek elfolytása. Jelei.tévesztések, a tudatalattiban feltör az, amit az ember titkolni akar.

 

A kulcs

Egy kisgyermek Takács Pista megrázkódtatását a felnőtt világgal való találkozását írja meg Kosztolányi ebben a novellában. A kisfiú nagynak és vonzónak képzeli a hivatalt ahol az apja jelentős ember, ahol a felnőttek dolgoznak, de az első találkozása ezzel az intézménnyel tönkrezúzza ábrándjait, összetöri az ideális képet már maga a hivatal képe is kiámbránditó és kusza, mindinkább átláthatatlannak nem érthetőek az emberi kapcsolatok. Leginkább az apja viselkedése okoz fájdalmat a gyermeknek aki meglehetősen durván fogadja, ám amikor apja főnöke elismerően szól róla köpönyegforgató módon megváltozva ő is dicsérni kezdi fiát.A fiú nem érti azt sem miért van az hogy az apja csak most és akkor szól hozzá szerető szóval,de azt sem érti hogy lehet az hogy az apjánál alacsonyabb ember dirigálhat neki amit azt kutyamódra teljesit.A kisfiú amikor kijut ebből a lelki labirintusból,sírva fakad hiszen képtelen egyszerre feldolgozni azt a rengeteg kontrasztot ami a hivatalban rövid idő leforgása alatt történt vele. Az apai eszménykép összeomlott benne.

Appendicitis

Jellemző a XX század első harmadára hogy az írok, kisemberekkel foglalkoznak. Látthattuk Móricz tragédiájában Kiss János alakjában, de voltaképpen az előző novellában is Takács szintén egy ilyesféle figurát testesít meg, azonban ott nem ő, hanem a gyermek a főszereplő.

Ebben a novellában kovács János a főszereplő, akinek épp úgy semmitmondó hétköznapi neve van, mint a tragédiában Kiss Jánosnak.

Heidegger német filozófus írta le korának azt az embertípust, akire az átlagosság jellemző akit” semleges” embernek nevezhetünk, mert, hogy nincsen semmilyen különleges ismertetőjegye, olyan sajátossága, amely oly módon különbözhetnénk meg a többi embertől.

Kovács Jánosnak betegnek kellett lennie ahhoz, hogy hétköznapi szürkeségéből kitörve megváltozhasson, amikor a halálközelség megérinti. Az élet súlyára is rádöbben, rájön arra is, hogy az élet gyors és kegyetlen s egyben arra is, hogy az övé semmilyen. A környezete szemében a betegsége során megváltozik a megítélése az úgy érzi, hogy végre valaki lett, fontos ember, akivel foglalkoznak. Ettől a gyönyörű érzéstől nem akar elválni, inkább tönkreteszi azt, ami a korábbi életének struktúráját jelentette, inkább lerombolja, ami egzisztenciáját jelentette, hogy megőrizhesse magába s később gyermekei számára azt a hamis illúziót, amelynek következtében „több lehetett önmagából” mert, hogy kovács János sosem lehetet volna több, ha egészséges maradt volna.

Klasszicizmus

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:18

Klasszicizmus ( a XVIII század végétől-XIX század közepéig)

Bevezetés

– A klasszicizmus kifejezés a latin classis =osztály szóból ered.

– Eredetileg az elsőt, a legjobb osztályba tartozót, a tökéleteset jelentette.

– Az antik példaképeket igyekszik követni

Történelmi háttér:

– A klasszicizmus alatt tört ki a francia forradalom és a napóleoni háborúk. Ezek nagy mértékben befolyásolták.

– A technika területén gyökeres változások mentek végbe.

– Ebben az időszakban a polgárság erősödött és egyre nagyobb teret nyert. A klasszicista művészet a polgárság ízlését és erkölcsét tükrözte.

Filozófia:

– A 18. sz. elején kialakuló időszakot felvilágosodásnak nevezik.

– A racionalizmus (ésszerűség) követői szerint a biztos tudás nem vezethető le a tapasztalatokból és annak általánosításából, hanem csak észből meríthető.

Racionalista gondolkodók:

R. Descartes, G. W. Leibniz, C. Wolff, B. de Spinoza.

n A másik felfogás az empirizmus volt. Képviselői az érzéki tapasztalatot tartották a tudás egyetlen forrásának.

n Empirista gondolkodók:

T. Hobbes, G. Berkeley, D. Hume, A. Smith és J. Locke.

Építészet:

n Az egyházi építészet háttérbe szorult; a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése volt a fő célja.

n Épülettípusok:

bérházak, bíróságok, rendőri épületek, minisztériumok, színházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak.

n egyszerűség

n hűvös nyugalom

n mellérendelés

n áttekinthetőség

n tömbszerű zártság

n görögös külső és római belső egyesítése

n szimmetria

n új anyagok használata

Építészet elemei.

n Portikusz: a homlokzat elé kiugratott, lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok.

n Övpárkányok: az emeleteket egymástól elválasztó, a homlokzaton végigfutó párkányok.

n A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át.

Szobrászat:

n Az épületplasztika jelentősége csökken, elsősorban az oromzatok domborműjére korlátozódik.

n Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek készülnek még.

n Témák: az antik istenségek hősi mondák ábrázolása.

n Általános jellemzők: a szobrokat hűvös nyugalom jellemzi; hiányzik belőlük az érzelem, az élet melege; természetesség, dísztelen egyszerűség.

Festészet:

n Téma: a képnek hősi tettet, vagy hősi szenvedést kellett példáznia.

n Ezt a festészetet a sémák szeretete jellemzi, a merev ragaszkodás az előírthoz.

n Kialakul az akadémizmus: az élettől, az alkotói szenvedélytől eltávolodott, főleg formai tökélyre törekvő irányzat.

Iparművészet

n Két stílus jutott vezető szerephez.

n A directoire stílus ridegen és józanul alkalmazta a római formákat.

n Az empire a római mellett görög, sőt, egyiptomi elemeket is felhasznált, újraformált.

Irodalom

n A klasszicizmus irodalomelmélete az utánzás érdekében merev művészi szabályokat alkotott.

n Legfőbb műfajai az eposz, a tragédia, az óda és az epigramma.

n A klasszicista kor vezető alakjai (pl.: Goethe, Rousseau, Moliére) az antik kultúra rajongói voltak.

Zene

n A zenében kb. 1750-től 1820-ig tart a klasszicizmus.

n A stílus leegyszerűsödik, világos, jól áttekinthető harmóniameneteket alkalmaznak.

n Megszűnik a szólamok egyenrangúsága.

n A kor jelentős zenei alakjai:

J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven és F. Schubert.

Babits Mihály (1883-1941)

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:17

Babits Mihály (1883-1941) POÉTA DOC TUS (tudós költő)

Szekszárdon született, művelt értelmiségi családból származott. Apja törvényszéki bíró volt.1901-ben beiratkozott a budapesti bölcsészettudományi egyetemre, magyar-latin szakra. Négyesy féle szemináriumon ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel, műfordításokat készítettek, majd felolvasták.1908-ban modern magyar antológiát (több író, több művét együttesen adja ki) akarnak készíteni Adyval az élen. Nagyváradon Juhász Gyula szerkeszti, ő az, aki szól, küldjön verseket, a Holnap szeptemberi számában megjelent Babits öt verse s e megjelenés következtében lesz ismert. Fogarasra helyezik tanárnak, ahol magányában sorra írja műveit.

Dante-fordítás 1913-ban a pokol,1920-ban Purgatórium,1923-ban Paradicsom.

1916-ban Nyugat zeneakadémiai matinéján felolvasta a Húsvét előtt című háborúellenes költeményét, Móriczcal, Karinthyval, Adyval szerepelt együtt.

1921-ben feleségül veszi Tanner Ilonát (török sophiane). 1927-től a Baugarten-dij döntnöke kurátora lesz.1929-49 osztották ezt a díjat, amely 4000 pengőt fizetett.1929-től a Nyugat szerkesztője halálig.1935-ben kiadja Az Európai irodalom története című olvasmánynapló, beszámolót. Ez idő tájt derül ki, hogy gégerákja van, nem tud beszélni s a beszélgető füzetekben tud csak kommunikálni.

1938-ban tette közzé a Nyugat szeptemberi számában a Jónás –könyvét rá egy évre a Jónás imáját.

1940-ben az olasz állam kitüntette a Dante-fordításáért, majd MTA tagjaként választják.

Jónás –könyve

Babits egész működése során, nehezen döntötte el magában hogy képes-e a próféta szerepet válalni. Korai verseiben arról írt, hogy be van zárva saját szubjektuma börtönébe, s nem igazán tud a külvilággal valóságos kapcsolatot teremteni. Aztán kezd felrepedezni a magány páncélja és a húsvét elöttben már a háborúban szenvedő emberek sorsáért emeli fel szavát. Folyamatosan megnyílik a nép illetve a világ fájdalmainak meghallására s egyre inkább a személyes felelősséget érez, hogy szót emelje a gonosz romboló tendenciák ellen. Ebben a műben saját –lelki helyzetét is beleszövi tulajdonképpen Jónás alakjában, hiszen ő az, aki hosszú ideig menekült a prédikációk elöl, hogy az úr szavát tolmácsolja, hogy mindenki azonosuljon a valósággal. Vajon elfuthatunk-e a reánk bízott feladatok elől, vajon kikerülhetjük-e a sors reánk mért feladatok elvégzését.

Jónás elmenekül, az úr parancsa elöl, aki próféta szerepet szánt neki, az lenne a feladata, hogy a gonosz Ninive város ellen kiáltson, mert ott” Megáradt a gonoszság”.

Jónás „rühellé a prófétaságot”az egy hágón próbál elmenekülni az úr, elöl, Tasis felé. A költő szívesen használ ironizáló durva szavakat, amellyel pontosabban tudja jellemezni Jónást is, másrészt oldja a Bibliai pátoszt.

Úgynevezett latinistásokat épít versébe, a régi bibliafordulatok által használt hibás kifejezéseket, amellyel régebbi ízűvé, archaikussá sokhelyütt a nyelvet. Még egy fontos költői elem jellemzi a művet a kiemeléssel végzett soráttörést (enjambement) alkalmaz, mint amikor a tengerbe dobják, Jónást hangsúlyozza azt „ezt a zsidót” kifejezést használja, amellyel kora társadalmi faji megkülönböztetésre utal.

Jónás azért kerül a tengerbe, mert nem imádkozik istenhez, s mert kijelenti, hogy neki nincs köze a világ bajához. babits leszögezi, aki nem akar szenvedni az kétszer, szenved, illetve aki az életét hazugságba veszti a boldogságtól magát elrekeszti.

Harmadik rész: Háromszor próbálkozik Jónás a Niniveiek segítségével, de csak kinevetik és vizsgálgatják, mint valami különleges lényt, aki nem illik közéjük. Azt látja a hatalmasoknál, hogy csak játékból mészárolják le az embereket, az emberi életnek itt nincs semmi értéke, jelentéktelennek számit. Jónás felháborodik e láttán, hogy hiába vetette alá magát az úr parancsának, úgy látja a prédikációnak nem lett semmi foganatja.

Ebben részben mondja ki Babits költeményének lényegi mondanivalóját, mert „vétkesek közt cinkos, aki néma”, a rész végén egy Kölcsey versre utal vissza Zrínyi második énekére, amikor Jónás bosszúvágyát fogalmazza meg.-Irsd ki a korcs fajt és gonosz nemzedéket”

Negyedik rész: A méltatlankodó Jónás a sivatagban megy, várván hogy teljenek a napok és ott egy bokor árnyékában húzza meg magát, és amikor az úr leszárítja a tök levelét Jónás ismét haragra lobban, végül az Isten szavai csillapítják le.

Te csak prédikálj, Jónás én cselekszem, nem pusztítja el Ninivét, mert látta, hogy némely lélekben a jó kicsirázott. Jónás hallgat, ami azt jelenti, hogy tudomásul vette az Úr szavait.

Jónás imája később egy személyes hangvételű imát kapcsol, melyben azért fohászkodik az istenhez, hogy minél tovább tudjon szólni, mielőtt egy végső cethal szájában eltűnne.

Az Anjouk gazdasági és társadalmi reformjai

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:16

. Az Anjouk gazdasági és társadalmi reformjai

1301 kihal az Árpád-ház 1301-1308 interregnum (király nélküli időszak) trónkövetelők: Károly Róbertet (V. István dédunokája), a nápolyi Anjou-dinasztia tagját 1301-ben megkoronázza az esztergomi érsek Vencelt (cseh) szintén 1301-ben a kalocsai érsek koronázza meg; apja halála után V. elfoglalja a cseh trónt, a bajor Ottónak adja a koronát (1303); Ottót a veszprémi és a csanádi püspök koronázza meg kiskirályok: Horvátország: Frangepánok, Baboničok, Šubičok (tartomány- Dunántúl: Kőszegiek urak, oli- Felvidék (Ny): Csák Máté garchák) Felvidék (K): Aba Amádé és fiai, Ákosok Kárpátalja: Petenye fia Péter Tiszántúl: Borsa Kopasz Erdély: Kán László Délvidék: Vejtehi Tódor 1308 királyválasztó gyűlés, az ország előkelői beleegyeznek abba, hogy Károly Róbert legyen a király 1309 újra megkoronázzák Károly Róbert (Caroberto) (1308-1342) a tartományurakat legyőzi (legnagyobb csata: 1312 Rozgony, Aba Amádé; 1317 Borsa K.-t győzi le; 1321 Csák Máté meghal) => nő a királyi birtok aránya adományozás =>új történelmi családok jönnek létre: Szécsényi, Druget, Garai, Debreceni, Nekcsei stb. új intézmény: honor (szolgálati birtok arra az időre, amíg a hivatalt betölti) a stabil gazdaság megteremtése feltétele az erős királyi hatalomnak gazdaságpolitika: állami adó: kapuadó (portális adó): 1 aranyforint telkenként; telek az, aminek a kapuján befér egy megrakott szénásszekér; több család is lakhat egy telken (a jobbágyok első állami adója) regáléjövedelmek (királyi jogon (ius regale) szerzett jöv.): bányabér (urbura, 1327): eddig a király kapta a bányászott arany tizedét ill. az ezüst nyolcadát, mostantól a földesúr kapja ennek harmadát, tehát 1/24 ill. 1/30 részt => földesúr érdekelt abban, hogy bányát nyissanak a földjén pénzverés és pénzbeváltás haszna (lucrum camarae) nemesfém- és sómonopólium harmincadvám (tricesima): külkereskedelmi vám huszadvám: külker. vám a Balkán felé domaniális jövedelem (birtokból származó jöv.) (az Árpád-korban erre épült a kir. hatalom; az ilyen rendszer neve: patrimoniális királyság): földbér (cenzus): aki királyi birtokon jobbágy, az a királynak fizeti, aki földesúrin, az a f.úrnak nemesfémbányászat európai szinten is jelentős (1500-2000 kg arany/év, Eu. 1.hely) értékálló aranyforintot (firenzei minta) és ezüstpénzt veret (utóbbi: dénár) Nekcsei Dömötör tárnokmester; a neki alárendelt gazd. szervek: kamarák (ezek élén: kamaraispánok); pénzbegyűjtők német bányászokat hív be céhek alakulnak fejlődik a kertgazdaság, szőlő- és gyümölcstermelés a földesúri szolgáltatásokat egyre inkább pénzben fizetik (az áruterm. és pénzgazd. terjedése miatt) jobbágytelekrendszer egységesedése; szabad kir. városok és mezővárosok fejlődése banderiális hadsereg (földesurak seregei; bandiera: ‘zászló’) 1335 visegrádi királytalálkozó résztvevők: III. Kázmér lengyel király (1333-70) Luxemburgi János cseh király Károly Róbert magyar király eredmények: Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalak kijelölése (Buda-Esztergom- Brünn-Nürnberg-Köln és Kassa-Krakkó); Bécsnek árumegállító joga volt (a rajta áthaladó árukat megveheti a helyi árviszonyoknak megfelelően), ami útvonalkényszerrel párosult (nem lehetett elkerülni a várost) záradék: Lajos örökli a lengyel trónt, ha Kázmérnak nem születik fia hadjáratok: alapvetően békés; 1330-as években sikertelen hadjárat a havasalföldi Basarab vajda ellen Zách Felicián: merénylet a kir. és a kir.nő ellen => családját kiirtják (Arany J. dolgozta fel)   I. (Nagy) Lajos (1342-82, 1370-től lengyel király) bevételeinek nagy részét a regáléjövedelmek teszik ki 1351-es törvények: az Aranybulla megújítása (ha nincs törvényes fiúörökös, akkor a birtok negyedét a lányörökös kapja, a maradék szabadon örökíthető) változás az Aranybullához képest: ősiség törvénye (nemesi birtok elidegeníthetetlensége) nem adható el a nemesi birtok; magfogyás (nincs utód) esetén a tágabb családból, oldalágról örököl valaki, magszakadás (nincs rokon) esetén a koronára száll a birtok kilenced: a termény kilencedik tizedét a földesúrnak kell beszolgáltatni (ha a király vagy az egyház a földesúr, akkor annak); ha valaki nem szedi be, akkor beszedik helyette, hogy ne legyen előnye a nagyobb birtokosoknak (a parasztok hozzájuk költöznének, mert szabad költözködési joguk van) „egy és ugyanazon nemesi szabadság elve„: jogi különbség nincs a nemesek között, csak vagyoni hadjáratok: Nápoly; ok: testvérének, Andrásnak ígérték a n.-i trónt, de megölték Aversában 1347 az első nápolyi hadjárat; Aversánál megsebesül 1348 hazajön, mert Nápolyban pestisjárvány tör ki; helytartója: Laczfi a csapatok dalmáciai átvonulása miatt háborúba keveredik Velencével Bogdán Moldvai fejedelmet függésbe akarja hozni sikerrel, beavatkozik a lengyel-litván háborúba; a lengyel-litván viszony rendeződik Balkán: a bogumil eretnekek ellen a magyar történelemben először ő ütközik meg török csapatokkal.

Arany János

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:15

Arany János

1817-ben született Nagyszalontán. Szegény, de mélyen vallásos földművelő szülők gyermeke. Már hatéves korában tudott írni és olvasni. Nagyszalontán és Debrecenben is tanult, de tanulmányait pénzszűke miatt félbeszakította,23 éves korában elveszi feleségül Ercsey Juliannát.1846-ban megjelent a Toldi, rendkívüli irodalmi sikert hoz a költő számára. Petőfi a Tolditól kezdve barátjának, fegyvertársának tartja, mint népi költő.1847-ben Toldi estéjét írja meg. A szabadságharc ideje alatt nemzetőr, s a nép barátja folyóíratott szerkeszti. A bukás után a Tisza családnál nevelő, majd Nagykörösön tanár, ahol maga írja könyveit.1860 után Pestre jön Szépirodalmi figyelő ill., a Koszorú szerkesztője lett.1865-ben MTA-hoz kerül és ebben az időszakban veszíti el Juliska lányát. MTA titkára, majd főtitkára 1876-ig, Utána ismét alkotni kezd, az Őszikék-Ben újra lírai verseket ír, balladákat.1877-ben írja meg Toldi szerelmét, akiről-Piroskáról szól.

Arany balladái: Balladákat először, Nagy körösi tanársága alatt írt, 1853-től kezdődően ezeket nevezzük nagy körösi balladáknak.

Epika mű nemébe tartozik, de vannak benne lírai és drámai elemek is.

Előzménye:

A-a népballada (nép költi)

A-a székely népballada (12 kő míves építi Déva várát)

– a skót népballada (1800 –ás évtizedek előtti)

Műballada. ( a költő maga ír)

A-tragikus ballada

A-komikus ballada

Történelmi ballada:

A-paraszti ballada

A-népi ballada (népi világ)

Lélektani ballada (lélekállapot, változásokat tükröz, gyakran tragikus. Ágnes asszony)

Jellemzői:

1,A balladai homály: A költő szaggatottan és utalásszerűen adja elő a történetet. Az eseményeket az olvasónak a képzeletében kell összerakni, ez az előadásmód sűrítésével feszültséget kelt, szenvedélyeket indít el.

2.Gyakorta a ballada előadása nem lineáris, azaz nem idő folytonos, hanem későbbi eseményeket helyezi előtérbe, ill. egymás mellé szerkeszt két időpontot. A múltat és jelent ez által fokozni tudja a balladai homályt. Ez a homály főként történelmi balladák esetében fordul elő, a cenzúrást is képes megtéveszteni.

3.A gyakori a tragikus balladáknál a bűn és bűnhődés motívum, a szörnyű bűn elkövetője, többnyire megörül, de lehet haláleset is a büntetést.

Ágnes asszony (paraszti ballada) 1853

Nem lineárisan meséli el a történetet a fő eseményt már a ballada indulása előtt lejátszodott. Egy véres leplet moss Ágnes asszony a patakban, kitérő válaszokat adva az őt kérdezőknek. Az utcagyermek és a szomszédok után, a harmadik hajon érkezik és börtönbe viszi az asszonyt. Nehezen viseli a bezártságot és küszködik a magánnyal, mert folyton rémképeket lát. A megörülés folyamatát lépésről –lépésre írja le a költő, amelynek az első stádiuma, amikor az asszony rádöbben arra, hogy megörülhet. A másik, amikor a biráli elé citálják, előtte rendbe hozza a haját ne, hogy azt higgyék, hogy megbomlót, ekkor még egységben érzi szellemi képességeit. A tetőpontja a balladának az ítélet kihirdetése. Egyszerre világosul meg az olvasó számára hogy valójában mi is történt meg mi volt az ítélet. Szeretője aki megölte férjét ,halálbüntetést kap,Ágnes viszont életfogytiglanra ítélik,ennek hallatára veszti el tudatát. Együtt érzően a lélekszenvedése iránt,amiképpen a bíró is szánalommal tekintenek az asszonyra,Arany nem az embert ítéli el hanem a bűneit,azt viszont könyörtelenül.A birok elbocsáltják és Ágnes asszony élete végéig a bün leplét mossa,hiszen a lélekben nincsen feloldozás.

Szondi két aprodja 1856

Ez a történelmi ballada a török kort idézi elénk, Szondi György hösies várvédelmét a túlerővel támadó alival szemben.A ballada maga azzal indul hogy vége van a Drégelyi összecsapásnak s a törökök a gyözelmüket ünneplik,Alinak csak akkor lenne teljes a dicsősége ha az életben maradt Szondi két dalnoka is őt dicsőitené.Igy parancsba adta hogy kisérjék a török táborba a két dalnokot.Egy különleges dialogus veszi kezdetét,hiszen a küldönc bármit is mond ,az ifju daliák csak azzal törödnek hogy elregéljék a csata kimenetelét.Két idősik mutatkozik,az aprodok a multat,a török a jelent képviseli.Mégis az egymás melletti elbeszélés között is van érzelmi összefüggés a két monolog között.Eső sorban a török reagál,hol hizelgöen ,hol fenyegetően,hol pedig a türelme fogytán eröszakosséggal,de az aprodok mintha észre sem vennék,csak akkor eszmélnek fel amikor már börtönnel fenyegeti öket,de nem hátrálnak meg söt megátkozák azokat akik kioltották Szondi vérét.

1856-ban a szabadságharc után Arany azt hirdeti ebben a versben hogy rendületlenül legyen hü a szabadsághoz és a szabadság emlékéhez.Semmiképp sem szabad behodolni az ellenségnek,két gyermek példájában mondja el,akik nem rettennek meg senkitöl sem a felnöttektől,sem a túlerőtől.

Toldi triológia

A toldi 1846 amellyel Arany irodalmi sikert arat, mindjárt megkezdi a Toldi Estéje kézirarát is,1854-ben jelenik meg a a közbülső része,a Toldi szerelmét az Öszikék idején 1877-től irja.Arany ebben a műben azt akarja ábrázolni,hogyan emelkedik fel egy paraszfiú,kiválósága révén,hogy a király barátjának tudja.A 40-es években felmerült az érdekellentét gondolata a nemesség és a parasztság között,ennek az eszménynek felel meg Toldi Miklos aki mindkét felet képviseli egyszerre,hiszen ő nemesi származású de bátja kitagadta a jussból.Arany célja az volt hogy a nép nyelvén szoljón a néphez.

Nagy Lajos idejében játszodik a mű.

Toldi karaktere:Kiemelkedik társai közül ereje,bártorsága,rátermetsége,küzdeni tudása révén,nem csoda ő az aki győztesen tud fellépni a Cseh(első Toldi),mint pedig az Olasz(Toldi estéje) vitéz ellen.Toldi valóságos lovag,nemes,királyhű,édesanyját fiúi szeretett ővezi,ám de van egy rossz tulajdonsága is ,indulatossága,hirtelen haragsága képes gyilkoságokba taszitani.A két mű párhuzamos szerkesztésű.Budán van egy hetenkedő idegen,Toldi felmegy a faluból Budára és megmenti a magyarok becsületét,legyőzi a beképzelt lovagot.

Ady Endre (1877-1919)

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:12

Ady Endre (1877-1919)

1877-ben születik Érmindszenten (Észak-Erdély), apja kevés földdel rendelkező nemes volt.
1888-tól nagykárolyi piarista gimnázium (nem tetszik neki),1892 – Zilah, Wesselényi Miklós Református Kollégium. Kincs Gyula, irodalomtanár indítja el a költészet útján.
Ady sokat olvas: kortárs regényeket (Jókai, Eötvös), valamint Petőfit, Vörösmartyt, Vajdát 1896 – debreceni jogakadémia, egy évig tanul itt, de nem készül jogi pályára, műveltsége tovább nő: Auguste Comte, Friedrich Nietzsche tanaival ismerkedik, lapoknál dolgozik, 1899-től a függetlenségpárti Debrecennél.1899 végén baráti tanácsra Nagyváradra kerül, lapoknál dolgozik Szabadság (szabadelvű), majd 1901-től Nagyváradi Napló (nívós ellenzéki) radikális politikai nézetek. Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda), Párizsban élő asszony pártfogásába veszi. 1903-ban Nagyváradra jön, Adyval egymásba szeretnek. 1908-ban megindul a Nyugat: vezetője, Ignotus, az irodalmi liberalizmus képviselője. Ady Nagyváradon részt vesz a Holnap irodalmi társaság megalapításában, ismételt támadások, Ady „kiborul”, megírja A duk-duk affért – igazságtalan vádak Herczeg Ferenc lapjában, az Új időkben jelenik meg.
Lédával 1912-ben szakít, ennek lenyomata az Elbocsátó, szép üzenet (kegyetlen vers), ennek hatására sokan írnak neki, köztük 1911-től Boncza Berta (Csinszka, 16) is.
1915-ben házasság a csucsai lánnyal Budapesten; az első éveket Csúcsán töltik.
1918 őszén betegsége súlyosbodik: kisebb hűdés folytán elveszti beszédkészségét, utolsó versét Ignotus ösztönzésére írja: Üdvözlet a győzőnek, köztársaság kikiáltásakor megjelenik, a Parlamentben a Vörösmarty Akadémia elnökké választja, megnyitó beszédét már képtelen elmondani, 1919-ben egy szanatóriumban, tüdőgyulladás miatt éri a halál, a nemzet halottjaként temetik el a Nemzeti Múzeum előcsarnokából.

1906.Új versek című kötete megjelenik. Az új versek sokféle újdonságot hordoznak, kifejezetten pezsgést hoz a magyar irodalmi életbe, sokan elítélik, és sokan támogatják, s az új költőt hirdetik Adyban.
Az újdonságaival kapcsolatban vélemény különbségek alakultak ki a következők miatt:
1, Az új költői stílus a szimbolizmus alkalmazása miatt, amely ismeretlen volt addig Magyarországon.
2,Az új szerelmi költészete miatt is, amely elütött az addigi megszokott szerelmi ábrázolástól. Petőfi és Vajda János költészetén nevelkedve erotikus hangot ütött meg.
3,Ady magyarság gondolata, olykor elítélte a nemzetet, a magyarságot, de csak azét, hogy jobbá legyen. Ezt sokan félreértették, elítélték, és magyarellenesnek vélték.
4,Az a költői hang, amely őt magát isteni küldöttként mutatja be, a többieket akár a hősöket is maga alá sorolva. Poétai gőg terheli költészetét.
Ettől kezdve minden évben megjelenik egy új kötete egészen 1914-igs mivel Ady háborúellenes és ki is nyilvánítja azt, 1918-ig ne jelentett meg újabb köteteket.

Magyar Ugaron
A költő úgy érzékeli Magyarországot, mint egy gazokkal benőtt, elvadult tájat, ahol már alig találni virágot, túlsúlyba került az értéktelen az értékessel szemben.
A fenyegető gaz nővények körülveszik, miközben a szép virágokra gondol, vagyis a régi kultúrára gondol, az a gazok legyűrik a költőt s cselekvőképtelenné teszi. A vers végén csak gúnyos kacaj hallatszik.

Harc a Nagyúrral
Ady többek közt is újító volt a magyar költészetben, hogy pénzről irt verset, arról hogy mindenképpen támogatásra van szüksége gazdag pénzemberektől, ezeket szimbolizálja egy szörnyeteg a visszataszító disznófejű Nagyúr.
a tizversszakos költemény három egységre bontható, az első három versszakban találkozását írja le a Nagyúrral, alázatos késséges, abban reménykedik, a disznófejű meghatja a tehetségét, késségesen ad neki pénzt, azonban bárgyú módon vigyorog őrizvén vagyonát.
A közbülső 4,7-dik versszakban taglalja, miért van a költőnek több pénzre szüksége? Bodler, Rimbo nyomán ő is az mondja, az újat az ismeretlent kell felfedeznie, ehhez szükséges olyan életvitel, amihez pénzre van szükség.
A záró három versszakban neki leselkedik, hogy kirázza bankából a pénzt, azonban próbálkozása ily módón is érzéketlen közönnyel veszi tudomásul zaklatását. a költemény azzal záródik, hogy a harcuk nem szünik meg a költő nem adja fel.
Ady szerelmi költészete
1903-ban megismerkedik a nála idősebb Diósi Ödönné Brüll Adéllal(Léda).Ekkoriban újságíróként tevékenykedett Nagyváradon(kis-Párizs).Léda magával viszi Párizsba és ott ismerkedik meg a költő a szimbolizmussal,a francia szimbolista költőkkel ( Bandeloire,Verlaine,Rimband).A szimbolisták az élet mélységét és összefüggéseit jelképek segítségével kívánják felszínre hozni.1912-ben véget ér a kapcsolatuk „Elbocsájtó szép üzenet” Lédának irja.Ady is Léda is egy teljes szerelmet várt ettől kapcsolattól,minden szeretett volna megkapni a másiktól,testileg,lelkileg .szerelmileg ezért renkivűli szenvedéllyel szerették egymást, mivel mindketten erős egyéniségek voltak, szerelműk óhatatlanul tele volt konfliktussal, amely megmérgezte kapcsolatukat. Az nem okozott ellentétet, hogy Léda zsidó származású, idősebb és férje is volt, mindinkább hogy egyik sem engedett a másik félnek, ahogy akarták mindketten a szerelmet úgy mindegyik győzni akart.
Héja nász az avaron
A ragadozó madárral szimbolizálja szerelműket, s nem tehetnek arról, hogy úgy szeretnek, ahogy, hisz mindketten győztesek akarnak lenni.a vijjogás kifejezi azt az érzésnélküli ridegséget, amely az alaphangja az együttlétüknek, ugyanakkor ott van mellette a fájdalom, a keserűség, a sírás és a játékosság is.
A Nyárban a szerelem forróságában fiatal párok tűnnek fel, de ők már az Őszbe szállnak, a szerelműk az elmúlás felé tart, bár szenvedélyesen vágynak a másikra. Bár tudják, hogy az utolsó nászuk lehet, a mostani mégis beletépnek a másikba, miután végleg lehullanak.
Lédával a bálban
Két évvel később íródik a költemény, szerelmük szinte megdermed, a kergetőzés már megszűnik, halál arccal lépnek be az élet báljába. Boldog mámor, zene finom illatok a teremben, az öröm tetőfokára hág, a fiatal szerelmesek átadják magukat az érzelmeiknek, ám amikor Ady és Léda belép szerteszórván hervadt rózsakoszorúikat egy csapásra megfagy körülöttük a világ, minden az ellenkezőjére változik, s a fiatal párok Adyék kapcsolatában látván jövőjüket, szétrebbennek. A szorongás és a jövőtől való félelem hatja át a termet.
Boncza Berta (Csinszka)
Amikor a világ előtt is kiderült hogy Ady és Léda elváltak egymástól Ady sok nő ajánlatával találta szembe magát,többek között egy svájci nevelőotthonból a majd 20 évvel fiatalabb Boncza Berta irt neki levelet.Hivatkozzott arra hogy távoli rokonok amivel Adyt különösen megfogja hiszen mindig is büszke volt nemesi származására.A lány elérte hogy Ady meglátogassa,majd nem sokkal később össze is házasodtak,azonban ez a szerelem különbözött a Léda iránt érzett szerelemtől,az egyre betegebb költő menedéket ápolást egyben lelkes szeretőt talált magának,ő már nem igen tudta viszonozni Csinszka odaadását.
A szerelem gyengéd érzéki a versekben is tükröződik.
Nézz Drágám, Kincseimre
Keretes költemény 1 és 6 versszakban felszólítja feleségét, hogy tekintse ő életét, s lássa, hogy neki semmilyen kinccsel nem rendelkezik. A üresség érzését fejezi ki, hogy a kincsimre nincseimre mimmel válaszol. A záró versszakban abban reménykedik, hogy Csinszka az ő őszülő haját fiatalosabbnak fogja látni.
A közbülső 4 versszakban fájdalmasan beletörődően gondol vissza eddigi életére, a legfontosabbakról számadást készít, búsan emlékezik vissza, hogy mennyien bántották magyarsága miatt. Egyetlen öröme van az életben, az aljas világban Csinszka odaadása.

« Newer PostsOlder Posts »

Powered by WordPress