Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2010. április 19. hétfő

19.tétel

Filed under: Nyelvtan — dolfi6 @ 14:23

19. tétel

Stílus és jelentés
Állandósult kapcsolatok
Szokványos stílusmódok

A nyelv szókészletébe nem csak szavak tartoznak hanem a szónál nagyobb szóértékű szókapcsolatok is az un. állandósult szókapcsolatok a frazémák.
A frazémák szóértékű nyelvi elemek, mert bennük a szókapcsolat jelentése egyetlen szó jelentésével vált egyenértéküvé.pl: haragra lobban à haragszik
lóvá tesz   à   becsap
Az állandósult szókapcsolatok megszerkesztettek szerkezeti formájuk nem változtatható, szavak sem a szavak eredeti jelentése módosult.

A frazémák többfélék

1. Népmesei fordulatok: Hol volt, hol nem volt
Most is élnek amíg meg nem haltak

2. Társalgási fordulatok: Hogy vagy?

3. Körülírások: bírálatot gyakorol

4. Közhelyszerű kifejezés: Távozás hímes mezejére lépett. (elcsépelt, elhasznált kifejezések)
Gondolkodás üres járata.

5. Képes kifejezések: Szikrázik a szeme

6. Szakkifejezések: Állandósult szókapcsolat
Igei állítmány
Összetett állítmány

A frazémáknál nagyobb frazeológiai egységek

I. Szólás
Több szóból álló szerkezet amelyben a szavak eredeti jelentése elhalványul a szerkezet új jelentést kapott.
Pl: Fogához veri a garast. = zsugori
Fején találta a szöget.  = Rátapintott a lényegre
A tenyerén hordja.       =  kényezteti
Nem tenné érte a tűzbe a kezét. = nem bízik benne
Világít a negró a szájában.  = hülye

II. Szólás hasonlatok
Egy főmondatból és egy mellékmondatból állnak.

pl:  Reszket mint a nyárfalevél.  = fél
Ritka, mint a fehér holló.  =  ritka
Bámul, mint borjú az új kapura.   =  nem érti
A napra lehet nézni de rád nem.  =  csúnya

III. Közmondások
Népi megfigyeléseket életigazságokat tartalmazó mondatok

pl: Nem mind arany ami fénylik.
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Aki másnak vermet ás maga esik bele.

IV. Szálló igék
Szó szerinti idézetek amelyeket gyakran használunk. Költők, írók művéből származnak vagy államférfiak, tudósok mondata.

pl: A tett halála az okoskodás. Madách Imre
Ne bántsd a magyart.  Zrínyi Miklós
És mégis mozog a Föld.  Galilei
A kocka el van vetve.   Cézár

2010. április 17. szombat

Filozófia

Filed under: Művészettörténelem — dolfi6 @ 20:25

Az ókori görög filozófia

A tengelykorszakban (Kr.e.800-200 között)

Európában a görög világban illetve Palesztina területén jött létre. Jelentős szellemi tevékenység, amelynek következménye, a máig is alapot adó ottani academic writing service kultúrák. A zsidó világban valódi filozófiai gondolkodásmód nem alakult ki a hit és a vallás rányomta bélyegét az ott keletkező művekre, ezzel szemben Hellászban a filozófiának majd minden irányzata kibontakozott, alapul szolgálva a filozófia történetének.

Az első filozófusok abban váltak el koruk gondolkodásától, hogy a mitológiától és a vallástól különböző módon autonóm módon gondolkozva próbálták a világot megmagyarázni.

Kr.e. VI.sz.

Thalész

Püthagorasz arkhé–víz

– szám

Keresték a világ őselvét arkhét, amire föl lehet építeni szellemileg a valóságot.

Thalész: minden a vízből ered

Püthagorasz: elvontan értelmezte vagyis számok az alapja.

Kr.e. VI – V. sz..

Hérakleitosz panta rhei logosz dialektika

Xenophanész Minden mozog

Minden változik

Hérakleitosz: minden változik, a dolgok nem ismétlődnek meg
Dialektika (dialektikus-kölcsönhatásban van)
A dolgok nem különbözhetnek el egymástól.
Logosz= isteni törvény, amely áthatja a világot.
Xenophanész: az ember saját képére formálja az istenét.
Kr.e. V. sz.
Prótagorasz : nem tudhatom az istenekről, hogy vannak, de azt sem hogy nincsenek.
Szókratész: (470-399)
Tőle számítjuk a filozófia fordulatát, mert ő az első aki hivatás szerűen filozofál, de még csak szóban. Az agorán dialogizálás közben fejti ki partnerének nézeteit az igazságról. Sosem tér le a lelkiismerete diktált erkölcsös gondolkodásmód útjáról, amelynek alapja a jóban és a bölcsősségben való hit, még akkor sem amikor megrágalmazzák és halálra ítélik. Ő volt a filozófia első nagy mártírja.

Platón (427-347)

Szókratész tanítványa volt. Onnan ismerjük Szókratész filozófia csillagát, hogy Platón a dialógusaiban feldolgozta azokat.
Ezek között van a Szókratész védőbeszéde című szépirodalmilag is jelentős alkotása, amelyben azt írja meg hogyan beszélt Szókratész Athén bírái előtt, miként fogalmazta meg hogy számára fontosabb az elhivatottsága, fontossága, mint az életben maradás.
A másik fontos műve Platónnak Az állam, amelyben a többi mellett államutópiája is megtalálható, ő volt az első, aki leírta milyennek kell lennie az államnak ahhoz, hogy olyan kiváló elmék, mint mester, ne lehessenek áldozatai.
Ezért úgy gondolta, hogy az államot filozófusoknak kell irányítani illetve olyan uralkodóknak, akik tanulnak filozófiát.

Az ideatan
Patón azt tapasztalta a valóságban, hogy már Hérakleitosz is mondta minden változik, minden romlik, sem a jó, sem az igaz nem állandó, mégkevésbbé abszolút. Mégis azt tapasztaljuk, hogy van bennük állandó törekvés a jóra, az igazságra, a tökéletesre, Honnan származhat ez?
Ha itt a földi világban nem találjuk, mégis szakadatlanul törekszünk ara, hogy egyre följebb, magasabbra jussunk, egyre szebbet és jobbat érjünk el. Ezek alapján következtet Platón ara, hogy kell lenniük olyan valóságnak, amelyek nem változnak folyamatosan, megtartják minőségüket.
Azt állítja tehát, hogy vannak ideák, nem anyagi abszolút valóságok, amelyek képezik azt a célt, amely felé az ember törekszik. Abban pl. az igaznak, szépnek, a jónak, tökéletes szellemi valóság alapja, amelyek miután a földön létező egyedi valóságoknak.
Platón az ideákat úgy képzeli el ahogyan a matematikai tételek vannak meg a valóságban, azaz a létező összefüggéseiből kikövetkeztethető állításként, ugyanúgy az ideák is létező immateriális valóságként vannak. Fölteszi a kérdést, vajon hogyan számunkra az egyenlő fogalma, ha valóságosan egyenlőt a természetben nem találkozunk.
Válasza: Csakis onnan származhat, ahol a dolgok tökéletesek, azaz ideák világából, ez az egyik bizonyítása az ideákról.
Az ember lelke az ideák világában születik és ott átéli az ideák csodálatos tökéletes világát, azonban amikor a tan a földre kerül és testben kezd létezni, elfelejti azt a fantasztikus élményt, amelyben része volt.
De mivel a földi dolgok részesülnek az ideákból mégpedig úgy hogy az idea a minta az „etalon” és annak a másolatai elképzelései a földi valóságok. Amikor az ember kezd felcseperedni fokról-fokra látván a földi valóságot ahogyan a rajzolt arcról visszaemlékszik az ember az eredetre visszaemlékszik az ideákra ezt a visszaemlékezést nevezzük anamnészisznek ez tulajdonképpen a tanulás.
A barlang hasonlat
Tételezzük fel hogy egy ember le van kötözve egy székhez, egy barlangban és mindig a belső fala felé fordul, és csak azt láthatja ami a háta mögötti külső valóságból a falra vetődik.
Azt jelképezi ez az ábra hogy az ember a földi életben csak az ideák világának egy kivetülését éli meg, a tényleges valóság azaz ideák világa „háta mögött „ van, vagyis testben élvén nem találkozhat vele.

Arisztotelész (384-322)
17 éves korában került Platón akadémiájára, 20 évig tanulja a filozófiát. Lükeion/iskolája/ Nagy Sándornak volt a tanítója, s amikor meghalt ekkor elhagyja Athént a következő mondattal „nem szeretné, hogy Athéniek még egyszer vétkezzenek a filozófia ellen”.
Ókor legnagyobb koponyája (Marx). Első filozófia történetet ő írta, irt fizikát, logika, etikát, poétika( ebben rögzítette a 3-as egységet9 a metafhyzika (első filozófia)
Az első filozófia (ebben a műben okok szerint ragadja meg, a létezőt)
1, formai ok pl. az ember belső lényege, önálló valóság- szubsztancia
2, anyagi ok: a formai ok hordozója- szubsztrátum
Pl. az épületnél az épület anyagi valósága
A formai és az anyagi ok feltételezi egymást, egyik sincs meg a másik nélkül, Gondolati dualizmus.
3, mozgás ok: 1,helyváltoztatás, 2, mennyiség- Kvantitatív, 3, minőségi – kvanitativ, 4, szubtanciális változás / halál
4, cél ok: Arisztotelész szerint a világban élők, létezők mindegyike valamilyen cél felé halad,
Mert semmit sem tesz a természet véletlenül.
Ez a fajta szemlélet – teleológia a világot áthatja a célszerűség elve. A valóságban nem tapasztaljuk, hogy Arisztotelész feltételezése érvényesülne.

2010. április 16. péntek

szimbolizmus és szecceszió

Filed under: Művészettörténelem — dolfi6 @ 13:29

Szimbolizmus (1886-1910)

Bevezetés:

A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással

Törekvéseik:

A szimbolizmus lényege:

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés

Előzményei:

A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Rossetti: Angyali üdvözlet (1850)

Millais: Ophelia(1852)

Jellemzői:

Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása:

A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviselői: Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

Szecceszió:(19 sz. végétől 20 az első harmadáig)

Akadémikus művészettől elkülönültek az irányzat az elnevezés a Bécsi kiállítási épület

(J. Olbrich: Sezession Pavilon.)

– egyszerű formák

– gömbkupola –aranyozott, lombkoronát tükrözi-áttört szerkezetű

– vízszintes jellegű- párkányok díszítik

– bejárat felett három jelképes maszk, stilizált növények

Németország: JUGENDSTIL, LILIONSTIL, WELLENSTIL,

Anglia: LYBERTY STYLE, MODERN STYLE,

Francia: ART NOUVEA

Olasz: STILE LIBERTY, STILE FLORAEL,

USA: TIFFANY STYLE

Központjai: München, Berlin, Bécs (legjelentősebb

Előzményei:

– angol preraffaeliták törekvései ( fiatal festők mozgalma

– a természetet bevonják a művészetbe- szecceszióban bontakozik ki

Álltalános jellemzői:

– szembefordul a historizálás minden válfajával

– modern élet felé fordul

– növényvilág, stilizált motívumait veszi alapul

– Kedveli a különleges, szimbolikus, bizarr témákat

– Elvont szépségideálokat keresi, halál gondolata,

– Az építészetben, képzőművészetben, iparművészetben

– Tárgyalakításban, grafika, festészet,

– Szabadon áramló formák, természetes növekedése

– Élet lendületét tükrözi

– Tömegtermeléssel szembeszáll, kézműves munka válik meghatározóvá

Építészet:

Szegedi színház:- kovácsolt vas erkélyek, kacskaringós virágok

Jellemzői:

– felhagyott az akadémikus művészettel, eklektikus

– tárgyak kivitelezésénél fontos a funkció és ehhez igazítják a formákat

Kezdetben: álkupolák, bizarr formájú ablakok

Később: tisztulás figyelhető meg

Magyarország:Lechner Ödön, Kós Károly, Márkus Géza

Iparművészeti M :Lechner, Postatakarékpénztár: Lechner, Földtani I: Lechner, Grascham P: Kós Károly, Cifra-palota: Márkus G,

Ausztria: Joseph-Maria Olbrich, Otto Wagner

Karlplatz metrokijárat (Otto W, Bécs)

Majolikaház (Otto W)

Spanyolország: Antoni Gaudí

Sagrada família

Guell-Park

Anglia: Charles Remie Machintosh

Glassgowi művészeti iskola

Festészet:

– stilizált növényi motívumok

LOKÁL SZINEK (helyi-Szin) tárgy eredeti színe

Körvonalazódott, kontúrozott felületek, dekorativitás jellemzi

A figurák légiesen megnyúlnak

Plakátművészet

Rippl Rónai:Kalitkás nő

Gustav Klimt:síkban alkot, arany pigmentek használata.

Arisztotelész filozófiája

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 05:46

Arisztotelész kezdetben elfogadta Platón idealista tanait, melyek annak tudományos ellenfeleivel, a szofistákkal folytatott vitában kristályosodtak ki.

Tény, hogy a szofista filozófia gyakorlatias és lényegre törő, antiidealista, sokszor felvilágosultan vallásellenes képviselői kezdetben sokban hozzájárultak a filozófia és egyes tudományok (retorika, ismeretelmélet, csillagászat, természetfilozófia – és a későbbi természettudományok) fejlődéséhez. A legnagyobb szofisták, vagy az erős szofista hatást mutató cinikus filozófusok azzal, hogy saját maguk is követték azt az életformát, melyet prédikálták (Diogenész pl.), legalább annyira kiérdemlik az utókor megbecsülését életükkel, mint a később ellenfelükké vált Szókratész halálával (akit egyébként a kortársai szintén „szofistának” neveztek, eredetileg ugyanis ez a kifejezés „hozzáértőt”, „tanítót” jelentett); azonban – különösen a poliszrendszer egyre mélyülő válsága, a görög világrend megrendülése idején – a pragmatizmus, ahogyan az nem ritka, szélsőséges relativizmusba torkollott. Az egyik nagy szofista, a szicíliai Gorgiász például a következő, a filozófiában járatlanok számára esetleg abszurdnak tűnő (noha egyébként védhető, és szigorú értelemben véve nem cáfolható) elveket fektette le mint a filozófia alapjait (vagyis inkább mint mindenfajta filozófia megdöntésének alapjait):

  1. Semmi sem létezik; minden látszat;
  2. Ha létezne is valami, azt nem lehetne megismerni; mert az érzékek csalnak;
  3. Ha valami létezne is és talán még megismerhető is lenne, azt úgysem lehetne elmondani, mivel a nyelv közlései és fogalmai szubjektívek (nem a reális fogalmakat adnánk át másoknak, ha ilyenek lennének is, csak a róluk való beszédet), azonkívül változandók, elmosódottak.

Ám ez az ismeretelméleti relativizmus az erkölcs és az értékek relativizálódásával is együtt járt, s nehéz lenne megmondani, melyik volt inkább az ok s melyik inkább a következmény. Sok, a filozófiát pénzforrásnak tekintő, nyerészkedő szofista az előbb említettekkel ellentétben egyáltalán nem szolgált életével semmilyen megbecsülésre, ezzel összefüggésben a „szofista” szó csakhamar olyan jelentést nyert már a korabeli Athénban is, mint aki nyelvi csűrés-csavarásával saját anyagi érdekében kifordítja az igazságot. Nem csodálható, hogy a tudni vágyó fiatal Arisztotelész Athénban a biztos tudást ígérő Platónhoz szegődött inkább, s nem valamelyik szofista retorikatanárhoz. Ahogy már Platón is kifejtette, amikor a szofista Protagorasz azon kijelentését bírálja, miszerint „Minden dolog mértéke az ember”; ilyen elvekre komoly filozófiát építeni nem lehetséges. Az a relativizmus, ami a humánum kizárólagosságára épít, nem csak a tudományt rombolja le, de az erkölcsöt is, vagyis magát a humánumot. Ha minden megrendül, a biztos tudást kell megkeresni. Erre az útra lépett rá Szókratész, ezzel emelkedve szofista kortársai fölé, és ezt az utat folytatta Platón.

Platón filozófiája

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 05:41

Athénban született Kr. e. 427/428-ban

Platón filozófiáját alkotói tevékenységének három korszakában fejtette ki. Ez alapján osztályozzuk műveit is korai dialógusok (szókratikus korszak), középső dialógusok (formatan, politika) és a kései „nagy” dialógusokra.

A szókratikus korszakban Platón filozófiáját úgy értelmezhetjük, mint annak a keresése, hogy hogyan használjuk a szavakat az értelmes gondolkodás során. A szavak értelmes használata magában foglalja azt, hogy nézeteinket alávetjük mások kritikájának, ellenőrizzük az implikációkat, mindez pedig dialógust eredményez. Platón korai dialógusainak egyik jellemzője egy állítás implikációinak a felvázolása azért, hogy leellenőrizhesse, vajon konzisztens-e önmagával és más állításokkal. Az a kérdés, hogy elfogadható-e egy állítás vagy sem, mindaddig nem válaszolható meg, amíg az állítás implikációit és kapcsolatait fel nem tártuk.

A középső dialógusaiban Platón rámutat néhány hiányosságra a hipotetikus és tagadó eljárásban, amelyet a korai dialógusokban Szókratész érvelési módszereként mutatott be. Platón rámutatott, hogy létezik olyan hipotetikus kiindulópont, amelyre intuitív bizonyosság és jó politika építhető.

A késői dialógusok a szűkebb értelemben vett filozófia, a fogalmak elemzéséből áll.

2010. év végi vizsgaidőszak 12. évfolyam

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 05:26

Írásbeli vizsgák: minden tantárgyból szervezünk írásbeli vizsgát. Földrajz tantárgyból a hallgatók házi dolgozatot adnak be. Az írásbeli és a szóbeli vizsgák alatt a 12. évfolyamon nem lesz tanítás az esti tagozaton.

ápr. 20. Kedd 16- Történelem
17- Idegen nyelv
18- Művészetismeret
19- Filozófia
ápr. 21. Szerda 16- Matematika
17- Informatika
18- Informatika
19- Informatika
ápr. 22 Csüt. 16- Irodalom
17- Magyar nyelv
18- Biológia
19- Kémia

Felügyelet:

B. hét   12. H. 12. J. 12. K.
    407. 408. Bereck
ápr. 20. kedd 16-17:20 Fürst Istvánné Aradi Ágnes Lőrincz Katalin
17:20-18:45 Lakó Ildikó Szilvásy Ildikó Lőrincz Katalin
18:45-20 Lakó Ildikó Ihászné B. V. Lőrincz Katalin
ápr. 21. szerda 16-17:20 Fürst Istvánné Szilvásy Ildikó Zolnai Zsolt
17:20-18:45      
18:45-20      
ápr. 22. csütörtök 16-17:20 Szeli Betti Dobos László Wágner Szilvia
17:20-18:45 Zolnai Zsolt Dobos László Barna Róbert
18:45-20 Lakó Ildikó Szilvásy Ildikó Ihászné B. V.

  Informatika vizsgák: 21-én szerdán 17-20 óráig a 303. és 304. termekben Galambos Istvánnál és Somogyi Zoltánnál Szóbeli vizsgák: Kötelező szóbeli vizsgát csak magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv tantárgyakból szervezünk. Ezek időpontja 2010. április 26. hétfő 16-20 óráig. A többi tantárgyból lehet vizsgát tenni, amennyiben az írásbeli rosszul sikerült. Ezek időpontját a táblázat mutatja.

  1. hét
   12. H. 12. J. 12. K.
ápr. 26. hétfő 16-20 magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, történelem magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, történelem magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem
ápr. 27. kedd 16-17:20 matematika biol.- kém./műv. matematika
17:20-18:45 földrajz filozófia informatika
18:45-20     biológia-kémia
ápr. 28. szerda 16-17:20 informatika matematika földrajz
17:20-18:45 művészet/ filozófia földrajz művészet
18:45-20 biol-kém. informatika filozófia

  Vizsgabizottságok: ápr. 26. hétfő:

  1. Dobos László, Zolnai Zsolt, Barna Róbert – 407.
  2. Ihászné Bassola Villő, Lakó Ildikó, Barna Róbert 2. – 408.

ápr. 27. kedd:

  1. Fürst Istvánné, Zolnai Zsolt- 407.
  2. Aradi Ágnes, Szeli Bernadett, Dobos László, Lőrincz Katalin- 408.
  3. Galambos István, Somogyi Zoltán – 304.

ápr. 28. szerda:

  1. Szeli Bernadett, Dobos László, Aradi Ágnes – 407.
  2. Szilvásy Ildikó, Zolnai Zsolt – 408.
  3. Somogyi Zoltán, Galambos István – 304.

12. Y. vizsgái: Írásbeli vizsgák: április 19-23 a tanítási órákon. Ha nincs vizsga, a tanítás folyik. Szóbeli vizsgák: április 26-27-ig, nem tanítunk ezen a két napon a 12. Y. osztályban.

április 26. 12-16-ig április 27. 12-16-ig
magyar nyelv és irodalom – Barna Róbert matematika – Szilvásy Ildikó, Fürst Istvánné
történelem – Szabó Ákos művészetek- Szeli Bernadett (14-16-ig)
idegen nyelv – dr. Miszlivecz Emőke (14-18-ig) Nagy Gézáné informatika- Galambos István, Baráth Eszter ( 12-13-ig)
  filozófia – Dobos László
  biológia – Harkay Edit (14-16-ig)
  földrajz- Fáber Erzsébet (14-16-ig)
  környezeti nevelés- Farkas Erika (12-14-ig)

Vizsga helye: 113. terem

2010. április 15. csütörtök

21 Tétel A parlamenti demokrácia működése Magyarországon

Filed under: Történelem — dolfi6 @ 12:15

Parlamenti demokrácia működése Magyarországon

1) A törvényhozás és a kormányzás alkotmányos feladatai

2) Az ellenzék ellenőrző szerepe

3) Az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök feladata

Demokrácia:

Eredetileg két görög szó párosításából jött létre (démosz=nép, kratosz=uralom)

Két fajtáját különítjük el működése alapján:

a) Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket

b) Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket

A magyar demokrácia működése:

Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom

Országgyűlés:

Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk. A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése. Feladatai: alkotmány elfogadása

törvények megalkotása

állami költségek elfogadása

a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása

nemzetközi szerződések jóváhagyása

Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja.

Kormány:

Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv. Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt.

Köztársasági elnök:

Köztársasági államformában legfőbb közjogi személy

Űrködik az államszervezet demokratikus működése felett

Kifejezi a nemzet egységét

Ő a fegyveres erők főparancsnoka

Az országgyűlés 5 évre választja meg

Az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges

A ház titkos szavazással választja meg

Feladata:

– képviseli a Magyar Köztársaságot

– nemzetközi szerződéseket köt

– megbízza és fogadja a nagyköveteket

– népszavazást kezdeményezhet

– kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat

– kitüntetéseket adományoz

– dönt az állampolgársági ügyekben

– gyakorolja egyéni kinevezési jogát

A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen.

Alkotmánybíróság:

Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú testület. Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

Állami számvevőszék:

Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését.

Nemzeti jelképeink:

– az állam elnevezése és jellege

– Himnusz

– zászló, címer, főváros

Nemzeti ereklyék:

– szent korona és a koronázási jelképek

– Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb

Állami szimbólumok

– nemzeti- és állami ünnepek

– legmagasabb állami kitüntetések

– állami eskü

– állami pecsétek

Választójog:

Általános, közvetlen, egyenlő, titkos

Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni.

A szavazás 7 pontja:

– titkos

– szavazni csak személyesen lehet

– a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás

– a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét

– megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában

– külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra

– a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat

20 tétel Az 1956-os forradalom

Filed under: Történelem — dolfi6 @ 12:00

1956. évi forradalom

 

Az 1956 október 23 – november 11-ig tartó eseményeket a Kádár-rendszer ellenforradalomnak minősítette, 1989. jan. 28-án

a rendszerváltás kezdetén pedig egy bizottság (Pozsgay Imre) megállapítása szerint forradalom és szabadságharc volt

ekkor. Az értékelés megváltozása jelzi, hogy a jelenlegi Magyarország történelmi előzményének, pozitív történelmi példájának

tartja (1989. jún. l6-án volt a rendszerváltás előtti legnagyobb tömegmegmozdulásként Nagy Imre újratemetése; a

körtársaságot okt. 23-án kiáltották ki.

Előzményei: a magyar belpolitika változásai a fordulat éve (1947-49) óta híven követték az orosz eseményeket. Így Sztálin

1953. márc. 5-én bekövetkező halála után nálunk is megszűnt a személyi kultusz. Vezetőjég Rákosi Mátyást miniszterelnöki

hatalmának átadására szólították fel 1953 júniusában a moszkvai pártértekezleten. Csak az MDP főtitkári pozícióját tarthatta

meg. Kijelölték az új miniszterelnököt is Nagy Imre személyében. Ez volt az ún. júniusi fordulat. A kormányprogram

leállította az erőltetett iparosítást, lakásépítési programot hirdetett felemelték a béreket, javult az életszínvonal. Ki lehetett

lépni a szövetkezetekből. A lakossági ellátás területén újra engedték a kisiparosok működését. Az enyhülés azonban 1954

végén megszűnt. Nagy Imrét mondatták, sőt a pártból is kizárták (a háttérben valószínűleg az állt, hogy tárgyalások

kezdődtek az NSZK NATOtagságától,

s 1955-ben fel is vették). E rövid idő. alatt azonban mind a pártban, mind a lakosság

kórében népszerűvé vált, őt tartották az emberarcú szocializmus képviselőjének. Amnesztiával kiszabadított elvtársai (pl.

Kádár János, Losonezy Géza) a párton belül támogatták: az ország vezetését egy keményvonalas kommunista csoport, a Gerő

Ernő és Rákosi Mátyás fémjelezte csoport vette át. Az ő uralmuknak vetett véget 1956 elején Hruscsov SZKP XX.

kongresszusán elmondott titkos beszéde. Ennek híre végül más csatornákon eljutott hozzánk is. Ebben a beszédében

leleplezte Sztálint, elítélte a személyi kultuszt, beszélt a sztálinizmus áldozatairól. Később kibékült a jugoszláv pástvezetéssel

is. Ezek a lépései felvetették Rákosi felelősségét, a Rajk-per (ő volt Tito láncos kutyája) koncepciós jellegét. Végül Rákosi

júliusban lemondott és a SZU-ba távozott. Október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése, nyilvánosan ünnepelték Nagy Imre

születésnapját, felülkerekedtek a reformerők (az emberek nyíltan kritizálták a kormánypolitikát; az Írószövetségben és a Petőfi

Körben rendszeres vitaestek voltak).

Hasonló események zajlottak Lengyelországban is. Ott azonban éráron a tömegbe tóvettek (Poznan). Ez indította meg a

lengyel kommunista párt válságát. A párt úgy döntött, hogy főtitkárrá a Nagy Imréhez hasonló kommunista reformeré

Gomulkát választják. Az oroszok katonai beavatkozással fenyegetőztek, ha megválasztják őt. A beavatkozás lehetősége 1956

okt. l6-21 között volt a legerősebb. Ekkor határozták el a magyar egyetemisták, hogy saját követeléseik megfogalmazása

mellett szimpátiatűntetést szerveznek a lengyelek mellett. Ennek az időpontja volt okt. 23. (feltételezhetően azért ekkor,

mert a Gerő vezette pártküldöttség e nap reggelén tért haza Jugoszláviából. Így a tűntetés váratlanul érte őket, de nem a

hátuk mögött zajlott.)

A magyar események sorsát tekintve fontos előzmény még a szuezi válság is. 1953-

ban Egyiptomban Gamal Nasszer

ragadta magához a hatalmat, majd 1955-bee a bandungi konferencián a volt gyarmati világ mozgalmának egyik alapítója lett.

1956-ban bejelentette, hogy államosítja az angol tulajdonú Szuezi-csatornát. Mivel korábban a SZU segítségével építette fel az

Asszuáni-gátat, a nyugatiak meggyőződésévé vált, hogy itt is a szocializmus fog győzni. A katonai fellépésre a mi

forradalmunkkal egy időben került sor. Október 28-án a nagyhatalmak megállapodtak, hogy a lengyel és a magyar

kérdés megoldása orosz, míg a szeszi kérdés megoldása angol-amerikai belügy. Vagyis mindenki a saját

érdekszférájában fegyveresen leverheti a tiltakozót.

 

Az események:

Október 23 – október 28. (első szakasz): megfogalmazzák a célokat, kialakul a reformer kommunisták és a tömeg közti

együttműködés a forradalom országszerte elterjed.

A programot az „Ifjúság 16 pontja” címmel az egyetemisták készítették el 23-i tüntetésükre. Ez egyrészt a Varsói Szerződésből

való kilépésünket, semlegességet, a SZU-val való egyenrangú kereskedelmi és külkapcsolatokat követelt. A belpolitikában

béremelést, a normák realitásokhoz való igazításút, a személyi kultusz búnőseinek elitélését, többpártrendszert követelt. A

nemzeti jelképekkel kapcsolatban a régi zászló és címer visszaállítása mellett nemzeti ünnepként március 15-ét akarták.

Szorgalmazták a párttól független önkormányzati alapú ifjúsági szerveződést, a párt ilyen szellemű átalakítását, valamint az

ezen az elven működő munkástanácsok felállítását. A program lett végül az a dokumentum, melynek mentén az eseményeket

a reformkommunisták lezárni kívánták. A tüntetés e követelésekkel indult, de az utcán szabad értelmezéseket kapott (e pár

nap alatt közel 100 párt alakult). E szakaszban az MDP-n belül vita zajlott az eseményekről; okt. 24-én Hegedűs András a SZU

katonai beavatkozását kérte; Nagy Imre elutasította a részvételt, majd vállalta a miniszterelnökséget; csak 28-

án ismerték el,

hogy „nemzeti demokratikus forradalom” zajlik.

A 15 órakor induló tűntetés a Petőfi szobortól a Bem térne ment, majd a tömeg egy része a Városligetnél ledöntötte a

rendszert szimbolizáló Sztálin-szobrot, másik része pedig a Rádióhoz vonult. Az itteniek felbőszülve az őket elitélő

Gerő-beszédtől, elfoglalták a Rádiót. Másnap fegyveres gócok alakultak ki Budapesten (Corvin-kőz, Széna tér), belelőttek a

tömegbe a Parlamentnél (okt. 25.). Megalakultak a munkástanácsok. 28-án Maléter Pál a Kilián-lakanya parancsnokaként

megtagadta, hogy katonáit a polgári lakosok ellen bevesse, s sürgette a tömeggel való megegyezést (a párton belül Donáth

Ferenc és Losonczy Géza akart először tárgyalni a felkelőkkel). Ebbe végül az orosz tanácsadók (Mikoján és Szuszlov) is

beleegyeztek, visszavonták Budapest határaihoz az orosz katonákat, s Nagy Imrét kormányalakítással bízták meg.

Október 29. – november 3. (második szakasz): az eredmények periódusa. Megalakult a Nagy Imre vezette többpárti

koalíciós kormány, elkészült a pártprogram, bejelentettek kilépésünket a Varsói Szerződésből, majd az ország

semlegességét. Megkezdődtek a tárgyalások az orosz csapatok magyarországi kivonásáról. Okt. 31-én Király Béla

vezetésével megalakult a Nemzetőrség. Nov. 1-én az MDP elvette az MSZMP nevet. A szuezi válsággal összefüggésben

azonban már készült az orosz ellentámadás együttműködve a magyar kommunistákkal (Kádár János a Nagy Imre-kormány

tagja a nov. l-én eltűnt a fővárosból, tárgyalásának eredményeként majd kormányt alakít és az oroszokkal együttműködve

elfojtja az ellenforradalmat.

November 4. – november 11. (harmadik szakasz): az orosz katonai támadás megindulása. A tököli laktanyába tárgyalni

menő Maléter Pált az oroszok elfogják Kádár János ismét bejelemi a párt újjáalakulását Magyar Szocialista Munkáspárt

néven. Mint ennek titkára megalakítja a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, amely a baráti SZU segítségével leveri az

országban dúló ellenforradalmat. A katonai lépések novemberben befejeződtek; Kádár még kb. decemberig tárgyalni

próbált a forradalom alatt kialakult munkástanácsokkal, az Írószövetséggel. Amikor tárgyalásai sikertelennek tűntek,

mindegyiket megszűntette, s megkezdődött (dec. 4 – 6-tól) az 1961-ig tartó megtorlás (bőrtőn, kivégzés). A hivatalos

értékelés szerint az ellenforradalmat a külföld aknamunkája és az elhibázott belpolitika együttesen okozta. A kádárizmus

kompromisszumot ajánlott a magyar társadalomnak: politikai tabuk tiszteletben tartása mellett kiszámítható

életszínvonal-növekedést kap. Tabutémák: 1956 ellenforradalom, nem beszélünk a megtorlásokról, eseményekről, nem

kérdőjelezzük meg a szovjet katonai jelenlétet, a Varsói Szerződésbeli tagságunkat, az egypártrendszert (az ország vezető

ereje az MSZMP). A fokozatos életszínvonalemelkedés

révén Magyarország vált a szocialista tábor „legvidámabb

barakkjává”. A viszonylagos jólétet emlegették fridzsider-kommunizmusként és gulyáskommunizmusként is. A kádárizmus

jelszava 1960-tan született: „Aki nincs ellenűnk, velünk van”. A rendszer azonban lényegét tekintve politikailag az 1956

előtthöz való visszatérést jelentette. Az MDP helyett az ország vezető ereje az MSZMP; az ÁVH helyett az elnyomást a

párthadseregként felállított Munkásőrség biztosította; a munkástanácsok helyett ismét állami érdekvédelem működött

(SZOT); 1961-re az egész országban befejeződött a kollektivizálás.

20 tétel. A társalgási stílus….

Filed under: Nyelvtan — dolfi6 @ 11:36

20 témakör

Tétel: Stílus

és jelentés

A társalgási stílus ismerjei minősége

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stílus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának módja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

A társalgási stílus mindennapi, kötetlen társalgási, használt, nyelvi formák összefoglaló elnevezése.

Műfajai:

-élő szóban a párbeszéd illetőleg az elbeszélés

-irásban pedig a levél és a napló.

A társalgási stílus stílusjegyei természetesség, közvetlenség.

1, szókincse változatos (köznyelvi mellett, tájnyelv, argó) a szavak lehetnek tréfás, familiáris, gúnyos, durva, becézés, kedveskedés,

2, mondattani sajátosságai

Fordulatok, befejezetlen mondatok jellemzik

Köszönéssel kezdődik igen sok formája lehetséges, hagyományos, kérdéses köszönések, közhely-elcsépelt kifejezések (ilyen az élet), töltelékszavak (izé. ő)

Közhely = gondolkozás üresjárata

-divatszavak kifejezések (állati, oltári)

Kötőszavak

Magánlevél:-nem más, mint írásban megjelent tárgyalás. Mondatszerkesztése sokkal kötöttebb, mint más stílusrétegekben.(függ, hogy kinek írja)

Szerkezete:-keltezése, főrész, záró rész, befejező rész.

16 tétel

Filed under: Nyelvtan — dolfi6 @ 11:33

16. tétel

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stylus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának modja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus

Szónoklástan /retorika/

Ókorban a rétor szónokolt. Periklész anyagilag elismerte azokat, akik jól szónokoltak a népgyülésen. Kialakult létrejött egy szónoki iskola ahol filozófusok tanították a beiratkozott tanítványokat, tanították a meggyőzés művészetére ezek voltak a szofisták, akik ezt tanították.

Magyarországon a 19 sz-ban jelentős szónokok hatottak a környezetünkre, a népre.

Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
A közéleti szóbeliség a közéleti stílus előbeszélt változata. Sokféle lehet az élő szóbeli nyelvhasználat, befolyásolja ezt az alkalom és a beszédhelyzetet.

Műfajai:

– tárgyalás

– hozzászólás

– felszólalás

– előadás

– vitában való részvétel.

Mindezek között a legigényesebb műfaj a szónoki beszéd.

Előadás célja: hogy a mondanivalóját a hallgatósággal megértesse ezért a fogalmak és összefüggések megvilágítására törekszik.

Ismertető jegyei:

1, témára vonatkozó bevezetés

2, a magyarázatra szoruló kifejezések ismétlése

3, közbevetet kérdések alkalmazása

4, az elhangzottak megismétlése.

Szónoki beszéd

A szónok a hallgatóságát élő szóval akarja meggyőzni, ill. megfelelő véleményre hangolni, bizonyos esetekben elhatározásra, cselekvésre akarja buzdítani.

A szónok céljából következően kerüli az idegen szavakat ugyanúgy az elavult és az újabb nyelvi elemeket. Szívesen használja a választékos kifejező, ünnepélyes sokszor túlzó szavakat a /meggyőzés érdekében/szemléletesség nyelvi eszközeit. Az állandósult szókapcsolatok, mint, szólás, közmondás, szállóigék.

Szívesen alkalmaz ellentétes mondatszerkesztést kérdő, felkiáltó (megszólító mondatokat), idézeteket, rövid történeteket.

A szónoki beszéd a retorika általános szabálya szerint:

1, a bevezetés és az elbeszélés

2, a kitérés

3, a részletezés, kifejtés

4, a bizonyítás és cáfolás

5, befejezés, lezárás, amelyben ismétlés van, megerősítése a korábban elhangzottaknak.

A publicisztikai stílusréteg sok tekintetben hasonlít a szónokihoz, alapvető különbsége természetesen az, hogy rögzített formában jelenik meg, s ily módon nincsen kontaktus a szerző és a közönség között.

Abban viszont hasonlít, hogy szintén meg akar győzni az újságíró, s hogy hasonlóképpen színesen változatosan fejezi ki magát, amiképpen a színvonalas szónok.

Older Posts »

Powered by WordPress