Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. június 19. péntek

7.témakör (nyelvtan)

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 11:22

7.témakör Nyelv és társadalom

Tétel:Társadalmi és nyelvterületi változások és a norma

Nyelvünk egészét, nemzeti nyelvünk foglalja magába.
A nemzeti nyelv tagolódása

A, normatív nyelvváltozatok
a, irodalmi nyelv amely nemzeti nyelvünk legcsiszoltabb formája,legnagyobb íróink,költőink,gondolkodóink alakították ki.( ennek lehetnek részei, árnyalatai ) esszényelv,irodalmi nyelv,értekező próza,sajtónyelv ( bizonyos formája)

b, köznyelv: egyrészt az irodalmi nyelv beszélt változata, a művelt emberek érintkezésére használt igényes nyelv. Mintegy másfél száz éve használatos csak. Szónoki nyelv,katedra nyelv

 

B, Területi nyelvváltozatok

A nyelvjárásokat dialektusnak nevezzük. Nyelvjárások hasonlóképpen keletkeztek mint a nyelvek. Létrejöttük alapja hogy a nyelv állandóan váltózik,azonban egyes népcsoportok más népcsoporttal hosszabb időn keresztül nem tudtak érintkezni, ezért különböző irányban változott itt-is ott-is a nyelv. Két fő alakja lehet az érintkezésnek, az egyik a társadalmi ok, határok elzárása,földrajzi akadálya van .

A nyelvjárások három nyelvi területen jelentkeznek. Hangtan,szótan,és a mondattan,azaz az egyes nyelvjárások különböznek egymástól hangalakban,szavaiban, mondatszerkesztésében.
Egyes nyelvjárásokban kettős hangzót ejtenek juo,jou.
Mezőségi: mast-most Zrínyi
Vas megye: „zs”
tájszó
nyugati: véndő- zsíros bödön
palóc: pampuska – fánk,pityóka- krumpli

C,társadalmi nyelvváltozatok ( csoportnyelvek)
a, szaknyelvek foglalkozások szerint vannak szakszavai amelyek jellemzik.
nyelvtan: ige,dialektus….
orvosi: holt nyelv latin(nemzetközi nyelv hogy mindenki megértse)
b, hobbi nyelvek :spotok,játékok
c, életkori nyelvváltozatok: diáknyelv,katonanyelv..
d, argo (tolvajnyelv) szleng

2009. június 18. csütörtök

A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:10

19. tétel

A nyugat

A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg

A 20 század első felének meghatározó legjelentősebb irodalmi folyóirata. A Nyugat, e lapnál tömörülnek a legfontosabb költők, írók, esszéisták, innen sugározódott szét az az új szellemiség, amely 1908-tól a II. világháborúig maga a magyar irodalom volt.

A Nyugat a nevéből is adódóan nyugat felé tárta kapuit az onnan beáramló irodalmi irányzatoknak adott helyet a lapnak, meghonosított mindent, amit színvonalas volt, modern és művészileg értékes. Nem foglalkozott a politikával, mindegy volt, hogy jobb vagy bal oldali a szerző, egyetlen dolog volt fontos a minőség, ezért is volt az, hogy a Nyugatban megjelenni az értéket jelentett.

A Nyugat emblémáját Beck Ö Fülöp által készített Mikes Kelemen- emlékérem, adta amelyik megjelent valamennyi lap vezéroldalán.(bujdosó magyar irodalmat jelképezi)

A Nyugat szerkesztői:

1908-tól –Ignotus

– Fenyő Miksa

– Osvát Ernő-szerkesztés

Osvát Ernő: Ő maga nem irt szinte semmit, halála után adták ki barátai az aforizma kötetét.

Kritikus volt és nem író, így tárgyilagosabb lehetett, semmiféle részrehajlás nem jöhetett létre.

Aforizma: Rövid egy-két mondatos életbölcsesség, élet konklúzió.

A művek tiszta megítélésre adta a fejét alapvetően elfogulatlan ember volt, következetes.1923-ban elhunyt, átvette Babits Mihály és Móricz Zsigmond.

Első nemzedék 1910-es évek

– Ady Endre

– Móricz Zsigmond

– Babits Mihály

– Kosztolányi Dezső

– Juhász Gyula

– Tóth Árpád

– Karinthy Frigyes

– Füst Milán

– Krúdy Gyula

– Molnár Ferenc

– Szabó Dezső

A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politika ellenmondó rendszerét.

Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits határozta meg Nyugat szellemét, arculatát, írányvonalát.1929-1933-ig Móricz Zsigmond majd Gellért Oszkár szerkesztette. Babits haláláig 1941- ig. élt az újság, mivel névre adták ki az engedélyt ezért Illyés Gyula 1941-ben a Magyar Csillag néven folytatta a Nyugatot, a jelképet megőrizvén, míg a németek be nem törtek.

Második nemzedék 1920-as évek

– Illyés Gyula

– Szabó Lőrinc

– Márai Sándor

– Németh László

Harmadik nemzedék 1930-as évek

– Radnóti Miklós

– Weöres Sándor

– Vass István

– Szerb Antal

A Nyugat az új irodalmi irányzatok közül a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmust jelenítette meg az avantgárdot nem fogadta el. A magyar avantgárdot legelsőként Kassák Lajos két folyóirata propagálta A Tett és A Ma. A körülötte felsorakozott alkotok, írok, és képzőművészek tudatosan szembefordultak a művészeti-irodalmi hagyományokkal és a kortás irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát.

Realizmus

A 19 században a romantikával szemben 1830 táján megjelenő stílusirányzat, amely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében, jelenik meg, a romantika a képzelet, a fantáziavilágból indul ki, a realizmus a tényleges valóságból, a romantika szélsőséges figurákat jelenít meg, a realista tipikus alakokat formál, akikre jellemző egy réteg egy osztály valamennyi alakjára nézve, sajátságosan. Az irodalomban a legfontosabb műfaja: regény és a novella.

Naturalizmus

Realizmus folytatása továbbfejlesztése, a visszataszító tények világába. A természet, olyan emberi lelkű működéseket is megmutat, amelyek túl vannak az ízlés tűrő korlátán, elriasztanak azért, hogy gondolkodásra késztetjenek.

Emilé ZOLA megteremtője. Az ember.

Móricz realistaés naturalista.

Impresszionizmus (benyomás)

Impresszionizmus, a naturalizmus, szimbolizmus is a 19 század harmadik harmadában alakult ki főként a festészetben, de a lírában is fontos szerepe van. A költő a közvetlen környezet adta benyomást, a hatás alapja visszatükrözni a jelen valóság a hangulatát kívánja megadni, általában a lelki mélységek az impresszionista versekben fedve maradnak.

Impresszionista festők arra törekednek, hogy közvetlenül megjelent valóságot az az éppen adodo színeket rögzítsék, ehhez gyorsan kellett dolgozni, hiszen a fény folyton változik, ezért az, tárgyak elmosódottak lesznek, de a pillantatni szinösszetevőket tartalmazzák.

Tóth Árpád (Körúti hajnal)

Szimbolizmus (jelkép, szimbólum)

A szimbolisták az élet mélységét összefüggései jelképek segítségével kívánják felszínre hozni, feltárni. Azt gondolván, hogy a racionális kifejezésekkel nem érthetők el, a lélek mélyének titkait, azokat csak érzelemre ható szimbólumokkal lehet érzékelteni. A szimbolista költészetet Franciaországból indul ki, az első alakja Boudeloire (Bodler), Verlaine (verlen), Bimbaid (rembó) aképviselői. Ők hatottak Ady Endrére.

A biblia

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:09

A biblia

A biblia szó a görög biblion=könyv, tekercs

A biblia a zsidóságnak és a kereszténységnek az alapköve. Szentírás kifejezést is használják.

A biblia két részre osztható:- Ószövetség (Ótestamentum)

Újszövetség (Újtestamentum)

Mivel a zsidó Biblia arról szól, hogy Isten szövetségre lépett az emberrel, szövetségi könyvnek is nevezték. Mózessel kötött szövetség jegyében íródott könyveket Ószövetségnek, a Jézus által kötött szövetségről szóló könyveket pedig Újszövetségnek nevezték el. Míg az Ószövetség nyelve a héber, addig az Újszövetség könyvei görög nyelven írottak. A Biblia héber szövegének első görög fordítása a Septuaginta vagy „a hetvenek fordításának” is nevezték. Egy legendáról van szó Kr.e. III sz.

A fordításra Alexandriában került sor, a diaszpóra zsidóság körében merült föl sürgetően, ahol már nemcsak a héber, hanem az arám nyelvet sem ismerték. A legenda szerint a fordítás II.Ptolemaiosz uralkodása alatt készült, így az uralkodó az alexandriai könyvtár vezetőjének tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a zsidók szent könyvét a Tórát. A jeruzsálemi zsidó papok teljesítették kérését, és rendelkezésére bocsátott egy arannyal irt héber Tóra-tekercset és a fordítás elvégzésére 70 tudós rabbit is küldött Egyiptomba. Pharosz szigetén elvonultan 70 nap alatt el is végezték feladatukat, és minden egyes fordítás pontosan megegyezett.

Szent írás=Isten kinyi lakoztatta az igéjét és azt közvetítésére bízta, akik meghallván azt megfogalmazták. Meghallották az Úr szavát és továbbították azt.

Kanonizáció=(kanon) mérőegység, az iratok elfogadása, szentesítése, törvényessé avatása.

Ószövetség (Thóra)

-Kr.e.12 és 2. század között keletkezett.
-Izrael történetéről tudósít.
-Nyelve: klasszikus héber, kis részben arámi, illetve görög.
-Ókori héber és zsidó iratokat tartalmaz. A zsidó vallás monoteista, eleinte törzsi isteneket imádtak, majd később egybeolvadtak Jahve egyetlen személyű isten alakjában.
-Károlyi Gáspár 1590-ben lefordította magyar nyelvre a Bibliát –Vizsoly Biblia-felépítése:24 db könyvből áll.
-kanonizáták: vallásos szempont alapján rostálták a könyveket.
Eszter-könyve, Prédikátorok –könyve, Job-könyve,
Énekek-éneke: erősen erotikus versek férfi és nő között (szimbolikus) Jahve és a kiválasztott nép között.
Szerkezeti felépítése:

I. Mózes öt könyve (Kr.e.. 5. sz.)
1)Genezis=Teremtés könyve (Az Éden, Bűnbeesés, Káin és Ábel, Vízözön, József története)
Semmiből való teremtés, Biblia istene anyag nélkül teremtette. Az Úr kijelenti, hogy saját képére formálja az embert, közös világunk van az istennel. A paradicsomban nem kell tenni semmit csak hinni, nem kell tudni, mert isten mindent tud.

2) Exodus=a kivonulás könyve

3) Leviticus=Papok könyve

4)Numeri=Számok könyve- Izraeliták könyve

5)Deuteronomium=Második könyv

(Erkölcsi kódex: Tíz parancsolat

II: Prófétai könyvek (Kr.e. 8-4 sz.)

Próféták isten üzeneteinek hirdetői: közvetítenek Isten és ember között, feladatuk a jövendölés és a nép vezetése.

4 nagy próféta: Ézsiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, az ő jövendölésük a legfontosabb, látomásokat vettitettek ki. Sok féle irodalmi műfaja van:-elbeszélés,-példázat,-jövendölés,-zsoltárok,-lirai versek,-elmélkedések. Köztük van 12 kis próféta (Jónás-könyve, Habakuk, Zakariás).

III.Kötubim/Írások

Énekek –éneke (szerelmi költészet könyvei), Ruth könyve, Siralmak könyve, Prédikátor könyve, Eszter könyve, Jób könyve (filozófia és költészet könyve, Zsoltárok könyve, Példabeszédek könyve, Dániel könyve)

Zsoltárok könyve:

150 zsoltárt tartalmazó imagyűjtemény, ami az ókori zsidóság eredetileg zenekísérettel énekelt szertartási imádságait foglalta össze.

-bennük örök emberi problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódtak meg.

-témájuk a szenvedés, az üldöztetés, a halál vagy éppen az öröm, a hála, dicséret.

-panaszzsoltárok (problémák feltárása isten előtt), hálaadó zsoltárok, himnuszok (isten fenségét és jóságát dicsérik), bölcselkedő zsoltárok (elmélkedő tartalmak)

-a reformáció nemzeti nyelvű istentiszteleteken is ezek szólnak.

-zsoltárköltök: Szenczi M Albert, Kecskeméti Mihály.

David-uralkodó, kezdetben Saul fegyverhordozója,

Jónás-próféta

Mózes-a zsidó hit megalapítója volt, valamint próféta, Jahve neki adta a köbe véset 10 parancsolatot.

Ábrahám-Noé 10. utodja. Patriarka=ősatya, tőle származtatják a zsidó népet.

Újszövetség

A kereszténység korában keletkezett, (koiné) görög nyelven íródott, élén Jézus életét, tetteit és tanítását leíró írások. Az Újszövetség Isten országának törvénykönyve.

Felépítése szerkezete:

1) 4 evangélium=az üdvösség jó híre

Máté, Márk, Lukács, János

Máté, Márk, Lukács szinoptikusoknak nevezik, mert tartalmukban, szerkezetükben sok a hasonloság. Nem hallgatják el az emberi vonatkoztatásokat sem.

János elkülönül. János –evangélium szakad el a leginkább a történelemtől és a hagyományoktól.

2)Apostolok cselekedetei:”A keresztény Odüsszeia” (mindkettő a fizikai, a lélekbeli helyes út keresésének története)

3)Szent Pál levelei:14 levelet tartanak számon, melyek közül 7 katolikus levél.

4)Jelenések, könyve (Apokalipszis=kinyilatkoztatás) Az apokalipszis szerzője látomás útján kapta meg a kinyilatkoztatást. A keresztény üldözések idején a hit erősítését szolgálta, a keresztény remény nagy műve, az üldözött egyház hitvallása, melyben sok szimbólumot használt fel a szerző.

„A Hegyi beszéd”àA 8 boldogság àA

boldogok: szegények, éhezők, szomorkodok, szelídek, igazságra szomjazok, irgalmasok, tisztaszívűek, békességre törekvők,

Apostol levelei:

1)Pál apostol (14)àEredeti neve: Saulus, keresztényüldöző volt mindaddig, amíg Jézus megjelent előtte a damaszkuszi úton, ahol olyan nagy fényesség lett, hogy megvakult, de Jézus meggyógyította.

2)Jakab apostol levelei

3)Péter apostol levelei

4)János apostol levelei

5)Júdás apostol levelei

Vulgata

Damasus pápa megbízta Szent Jeromost, azzal hogy javítsa ki az ólatin forditást. Betlehem mellett egy rabbitól, jó megtanult héberül és csak ezután fogott neki a latinra fordításhoz, és ez a későbbi Biblia alapja.

Jézus meghirdette a szeretetett, a szelídség, a tisztaság, az igazság utáni vágy tanitását. Olyan embert rajzolt, meg aki szereti felebarátjait, nem gyűlöl, hanem megbocsájt, Ez a csodálatos embereszmény azonban a korabeli zsidóság körében nem mindenkinek tetszet, főként a papokat zavarta, mert féltek Jézus népszerűségétől, és féltették tőlük a hatalmukat. Azért nem ismerték el messiásként, mert ők olyan emberre számítottak, aki harcos és erős, aki képes lehet arra, hogy vezetése révén kivívja Jude függetlenségét, s aki elkergeti a rómaiakat.

Nyelvtan 20 témakör

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:08

20 témakör

Tétel: Stílus és jelentés

A társalgási stílus ismerjei minősége

 

Bevezető

 

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stílus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának módja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

A stílus maga az ember

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

A társalgási stílus mindennapi, kötetlen társalgási, használt, nyelvi formák összefoglaló elnevezése.

Műfajai:

-élő szóban a párbeszéd illetőleg az elbeszélés

-irásban pedig a levél és a napló.

A társalgási stílus stílusjegyei természetesség, közvetlenség.

1, szókincse változatos (köznyelvi mellett, tájnyelv, argó) a szavak lehetnek tréfás, familiáris, gúnyos, durva, becézés, kedveskedés,

2, mondattani sajátosságai

Fordulatok, befejezetlen mondatok jellemzik

Köszönéssel kezdődik igen sok formája lehetséges, hagyományos, kérdéses köszönések, közhely-elcsépelt kifejezések (ilyen az élet), töltelékszavak (izé. ő)

Közhely = gondolkozás üresjárata

-divatszavak kifejezések (állati, oltári)

Kötőszavak

Magánlevél:-nem más, mint írásban megjelent tárgyalás. Mondatszerkesztése sokkal kötöttebb, mint más stílusrétegekben.(függ, hogy kinek írja)

Szerkezete:-keltezése, főrész, záró rész, befejező rész.

Nyelvtan 16. tétel

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:07

16. tétel

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stylus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának modja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

A stílus maga az ember

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus

Szónoklástan /retorika/

Ókorban a rétor szónokolt. Periklész anyagilag elismerte azokat, akik jól szónokoltak a népgyülésen. Kialakult létrejött egy szónoki iskola ahol filozófusok tanították a beiratkozott tanítványokat, tanították a meggyőzés művészetére ezek voltak a szofisták, akik ezt tanították.

Magyarországon a 19 sz-ban jelentős szónokok hatottak a környezetünkre, a népre.

Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,

A közéleti szóbeliség a közéleti stílus előbeszélt változata. Sokféle lehet az élő szóbeli nyelvhasználat, befolyásolja ezt az alkalom és a beszédhelyzetet.

Műfajai:

– tárgyalás

– hozzászólás

– felszólalás

– előadás

– vitában való részvétel.

Mindezek között a legigényesebb műfaj a szónoki beszéd.

Előadás célja: hogy a mondanivalóját a hallgatósággal megértesse ezért a fogalmak és összefüggések megvilágítására törekszik.

Ismertető jegyei:

1, témára vonatkozó bevezetés

2, a magyarázatra szoruló kifejezések ismétlése

3, közbevetet kérdések alkalmazása

4, az elhangzottak megismétlése.

Szónoki beszéd

A szónok a hallgatóságát élő szóval akarja meggyőzni, ill. megfelelő véleményre hangolni, bizonyos esetekben elhatározásra, cselekvésre akarja buzdítani.

A szónok céljából következően kerüli az idegen szavakat ugyanúgy az elavult és az újabb nyelvi elemeket. Szívesen használja a választékos kifejező, ünnepélyes sokszor túlzó szavakat a /meggyőzés érdekében/szemléletesség nyelvi eszközeit. Az állandósult szókapcsolatok, mint, szólás, közmondás, szállóigék.

Szívesen alkalmaz ellentétes mondatszerkesztést kérdő, felkiáltó (megszólító mondatokat), idézeteket, rövid történeteket.

A szónoki beszéd a retorika általános szabálya szerint:
1, a bevezetés és az elbeszélés

2, a kitérés

3, a részletezés, kifejtés

4, a bizonyítás és cáfolás

5, befejezés, lezárás, amelyben ismétlés van, megerősítése a korábban elhangzottaknak.

A publicisztikai stílusréteg sok tekintetben hasonlít a szónokihoz, alapvető különbsége természetesen az, hogy rögzített formában jelenik meg, s ily módon nincsen kontaktus a szerző és a közönség között.

Abban viszont hasonlít, hogy szintén meg akar győzni az újságíró, s hogy hasonlóképpen színesen változatosan fejezi ki magát, amiképpen a színvonalas szónok

Nyelvtan 15. témakör A szöveg

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:07

15 témakör A szöveg

Tétel: A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges szövegtípusok

Az önéletrajz:

Önéletrajzot akkor írunk, ha továbbtanuláshoz jelentkezünk, vagy ha állást pályázzunk meg.

Célunk: önmagunkról szakmai tevékenységünkről sokoldalú tájékoztatást adjunk, elősegítve pályázatunk kedvezőbb elbírálását.

Az utóbbi időben a személyes elemek egyre inkább háttérbe szorulnak a szakmai szempontok lettek mérvadóak.

Következőket kell tartalmaznia:

1, születési adatok

2, tanulmány:

– iskolai végzettség illetve szakmai képzettség

– pótlólagosan megszerzett újabb képesítések

– nyelvismeret (annak foka)

– speciális érdeklődési kör

– eddigi, korábbi munkahelyek munkakörök

– szakmai tevékenység

3, tervek, elképzelések

Keltezés, aláírás

Nyilván a valóságot kell leírni, de ne legyen túl szerény, büszkén.

Kérvény:

A kérvény hivatalos jellegű irat valamelyes ügyűnket akarjuk általa elintézni, hivatalos szervhez címezzük.

A döntés az illetékes mérlegelésétől függ, azt vizsgálja jogos-e, amit leírunk a beadványban, igazságos-e, indokolt-e a kérés vagyis megfelel-e a valóságnak.

A kérvény szövege a következőket tartalmazza:

– kérelmező neve, lakása, munkahelye

– a kérés pontos megfogalmazása
– az indok meggyőző előadása/alátámasztása, érvelés

– kérelem tömör ismétlése

– keltezés, aláírás

A középkori város

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:05

3 tétel

A középkori város

A középkori város (kb. XI-XV. évszázad)

A Római Birodalom bukása után a városok nagy része hanyatlásnak indult, majd gyakorlatilag megszűntek. Egyedül a püspöki központok vészelték át a hanyatlást. A változás első jelei a 11. században, a mezőgazdaság fellendülésével jelentkeztek. A termelés növekedésével megjelent a felesleg, amely lehetővé tette annak iparcikkre való cserélését. Ezzel együtt föllendült a kézművesség, beindult a kereskedelem, és a városok lakossága is akkorára nőtt, amekkorát a vidék még el tudott tartani. . A kereskedelem fellendülésével új kereskedelmi központok alakultak ki, és előtérbe került a tömegkereskedelem. Mezőgazdaság fellendülése : nyakhám-> szügyhám, lovak patkolása, kerekes nehézeke, két-, majd háromnyomásos földművelés.Széles körben elterjedtek a vizimalmok. A városok célja:függetlenedni a földesuraktól,- önkormányzathoz jutni,- csak a királynak adózni egy összegben,- saját bíráskodás és egyház.
Communa –mozgalom: A közösség érdekvédelmi szervezete a földesúrral szemben. A városi tanácsokat felkelésekkel ismertették el a püspökökkel és a világi urakkal, így azok megalkothatták a városok alkotmányát. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, és törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A város így kiváltságos területté vált, elkülönült a vidéktől (utóbbit jelezte a városfal is). A királyok a városi kiváltságok nyújtásával próbálták megszerezni a polgárok( támogatását, a királyi hatalom támaszát látták meg a városokban. Emellett privilégiumokkal a gazdaság fejlődését is biztosították.

Városi kiváltságok (király adta),- szabad bíróválasztás és bíráskodás,- saját közigazgatás,- saját adószedés,- vásártartás és vámmentesség joga, – árumegállító jog, – saját véderő és fallal való védekezés joga, – saját plébános.
A városok lakói: Patriciusok-város leggazdagabb tagjai, ők a tényleges rányitók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek,iparosok.
Plebejusok: a városi társadalom nagyobbik része, Plebs(-polgárjoga nincs alkalmi munkából élnek), a városokba áramló jobbágyakból, napszámosok,
-polgárok(aki egy napot v egy évet eltölt a városban)
Céhes ipar: Az iparűző városi lakosság döntő része céhek tagja volt. A céh eredetileg az egy termék gyártására szakosodottak vallásos egyesülete volt (gilde), a későbbiek folyamán azonban szigorú működési szabályokkal. Szabályozza: – a piacot és a termelést, – korlátozza a versenyt (minőség-mennyiség), – védi az árvákat, özvegyeket, – katonai szerepe van a város védelmében. A céhen kívüli iparosokat kontároknak nevezték, és minden eszközzel küzdöttek ellenük.
céhesek:teljes jógú tagjai az önálló mühellyel rendelkező mesterek,
mesterré válláshoz:előszőr évekig inasként kell szolgálni,egy mester mellett,majd legényként dolgozni a mester műhalyében,aztán hosszú vándorúton idegen mesterk tudását elsajátitani,majd mestervizsgát tenni .
Kereskedelmi útvonalak: A Hanza szövetség (a Balti-tengeri kereskedelmi szövetség): Angliát köti össze Oroszországgal. . Ide futott be Skandináviából a vas, a fa, szurok és a réz; Dániából a sózott hal; keletről a prémek, a viasz és a méz; nyugatról pedig posztó és az iparcikkek. Hamburg, Bréma,
a levantei lekeskedelem (Észak-Itália városai): Európát köti össze Kelettel. A városok saját erejükre voltak utalva, a városfejedelemségek jöttek létre. Közöttük ritkán volt béke, és gyakorta alkalmi szövegségi rendszereket hoztak létre egymás, a császár vagy éppen a pápa ellen. (pl.: Lombard Liga). Legfontosabb városai: Genova, Pisa és Velence.
A két tengeri kereskedelmi útvonal európai központjait észak-déli irányú szárazföldi útvonalak kötötték össze (Közép-Európában), ill. ebből ágaztak le további kereskedelmi utak keleti irányban (pl.: Magyaro. felé).

A középkori technika A 10. sz-tól látványos technikai fejlődés volt kialakulóban. A nyugat- európai kolostorok a gazd. Centrumai voltak. A középkori technika 2 alapproblémával küzdött: az egyik a forgómozgás egyenes vonalúvá, a másik pedig a szakaszos mozgás folyamatossá alakítása volt,ezt bütykős tengelyel tették lehetővé,hogy a vizikerék erőgépként szolgáljon,Fűrészek,kalapácsok,fújtatokat üzemeltettet.
A középkor azonban a malmok világa volt.

lábítós szövőszék- fonókerék-zsinórhajtás
Építészetben: 80 katedrálist építettek, statikai ismeretek bővültek.- üvegkészítés, szobrászat
– magánházak építése- vízellátás javult- kormánylapát feltalálása
– iránytű- puskapor- fogaskerekes óraművek stb.
A 14. sz. kezdetén azonban minden megváltozott. A nagy építkezések leálltak, Európán éhínségek, háborúk és járványok söpörtek végig; a lakosság száma csökkent. Így a technikai fejlődés is csökkent.

1 tétel történelem római köztársaság válsága

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:03

1 tétel

Római köztársaság válsága

 

1, Hóditások társadalmi következményei:

A római városállam közel két évszázad alatt világbirodalommá nőtte ki magát.A hóditások haszonélvezői elsősorban az arisztokrácia volt, újabb birolokra, jelentős számú rabszolgára, jól fizető újabb hivatalra tettek szert.A háborúk során kincseket zsákmányoltak, gyarapodó provinciákban kiélhették hadvezéri és politikai ambiciójukat.

a.) két réteg emelkedik ki

szenátori rend
lovagrend

nagybirtokos arisztokrácia kereskedők, pénzemberek

latifundium tulajdonosai nem politizálhatnak

szenátus tagjai tengeri kereskedelem( törvény

szerint a senatorok 300 amphoránál nagyobb rakterű hajót

nem birtokolhatnak)

ők birtokolták a provinciák adóbérleti jógait

b.) rabszolgamunka alkalmazása

c.) a provinciákról olcsó gabona áramlik be ® így Rómába belterjes gazdálkodás lehet

d.) a kisbirtokos parasztság tönkremegy, nem bírja a versenyt ® a városba megy ® Plebs

e.) a parasztgazdaságok elszegényedésének okai:

A 2.pun háború alatt itália földjének nagy része elpusztul,elnéptelenedik,a római hadsereg a paraszti katonáskodásra épűl.

Problémák:

A parasztok zőme a várospkba elsősorban Rómába vándorolt.Aki tudott elszegődőt kézműves műhelyekbe, üzletekbe, vagy a város egyéb intézményeibe, de sok volt a munkanélküli.

Hadsereg válsága:a hadsereg alkalmanként katonáskodó paraszthadsereg volt, csak cenzusképes polgár lehetett katona,a proletárok nővekedésével ez egyre csökkent.

Állandó,űtőképes zsoldos hadseregre volt szükség.

Államszervezet válsága:hogy a válságjelenségek megoldodjanak, hosszútávú koncepciora volt szükség.

2,a földkérdés megoldására való elképzelések:

TIBERIUS GRACCHUS

– i. e. 133-ban lép fel néptribunusként

– felújította a LICINIUS-SEXTIUS féle földtörvény / max. 500 jugerum =230 hold földet birtokolhat valaki ,az ager publicus területeket kisparcellákra osztani fel/

A latifundiumok jelentős része az államhoz került volna vissza, kisbirtokok formájában akarta felosztani ® a volt birtokosoknak a hadizsákmányból kártérítést akar adni, de a szenátori rend úgy is ellenzi.

– Tiberius Gracchust 300 hívével együtt egy utcai verekedésben megölik

GAIUS vagy CAIUS

– i. e. 123-ban lép fel néptribunusként

– folytatja a reformokat

– szélesebb bázist akart, a szenátorokkal szemben a lovagokra támaszkodik

– lovagrendi bíróságokat hoz létre

– bevételeiket növelte

– a tömegeknek olcsó gabonát ad, a nincsteleneknek földet ajánl Karthágó provinciában

– az összes itáliai szövetséges kapja meg a római polgárjogot

– támadást intézett a korrupt senatorok ellen azzal hogy megreformálta a velük kapcsolatos eljárásrendet

– ellentábora Itáliában ígér földeket ® híveit lemészárolják, ő öngyilkos lesz,rabszolgája öli meg.

Marius hadseregreformja

A hadsereg válságban van mert a tulajdonukat vesztett parasztok nem tudják felszerelni magukat ® csökken a hadrafoghatók száma Numidiában trónviszály van ® a római hadsereg is beavatkozik ® az egyik trónkövetelő Jugurtha megvesztegette a légiókat ® római kudarc ® vizsgálat ® Mariust bízzák meg a csapatok vezetésével / i. e. 105-ben legyőzik Jugurthát/ Ezután zsoldos hadsereget hoz létre:

-16 év szolgáltatás alatt pénz és ellátás, veteránként föld jár.

-megszervezte a katonák kiképzését is,tőkéletesítette a fegyverzetett és a ruházatott

-2 légió ( 6000 fő) 10centurákra (századokra) és manipulusokra oszlott.Az egységeket jelvényekkel külömböztettk meg( ezüst sas ).

-hétszer választották consullá

-Serege bizonyított a germánok ellen is. /i. e. 113-101/

3, Köztársasági intézmények válsága:

A reformok hatására két politikai csoportosulás alakul ki

Optimaták Néppárt

A legjobbaknak gondolják magukat

Ingyen gabona ,cirkusz ( közérzetjavító) A nép érdekeit képviselik

A köztársasági hagyományokra hivatkoznak pl.: földosztás

Valójában mindkét irányzat a hatalom megragadására törekszik

Sulla (Kr.e.82-79)

Keleten Mithridates ponthusi király ki akarja szorítani Kis-Ázsiából Rómát / egy nap alatt 80000 római halott /

Az optimata párti Sullát küldik ellene, de útközben leváltják Mariusra ® Sulla zsoldosaival Róma ellen vonul, néppártiakat gyilkol majd Kis-Ázsiában legyőzi Mithridatest ® i. e. 83-ban békét köt vele és hazatér Rómába:

– csökkentette a néptribunusok jogkörét

– elvette a lovagoktól a bíráskodás jogát

– korlátlan időre diktátor lesz

– prosciptió / fekete lista / politikai ellenfeleinek a névsora

– veteránjait Itáliában telepíti le

– a szenátus létszámát 300-ról 600 főre emeli

– i. e. 79-ben lemond, majd meghal

Rabszolgafelkelések

A belpolitikai ellentéteket kihasználva két szicíliai rabszolgafelkelés volt:

– i. e. 136-132

– i. e. 104-101 Mindkettőt leverik

 

Spartacus féle felkelés / i. e. 74-71 /

A Capuai gladiátoriskolából indul ki először északra indultak, majd a Pó völgyében visszafordultak ®ezután Szicíliába akartak menni, de nem volt elég hajójuk, ezt kihasználva Pompeius és Crassus serege indul ellenük.
Spartacus Borundisium felé vonul, célja a Balkán. Csatát vállal, de veszít Apulia területén ® Capuatól Rómáig keresztre feszített rabszolgák. A győztes hadvezérek jelentősé

2009. június 12. péntek

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 08:27

Művészettörténelem, házi dolgozat.

Elemezni 9-szempont alapján: Diego Velazquez – Las Meninas (udvarhölgyek)

A 9-szempont:

1. Személyes benyomás.
2. Műalkotás adatai.
3. Téma.
4. Ábrázolásmódja.
5. kompozíció.
6. Jellegzetes színhasználat.
7. Egyéni stílus.
8. Összehasonlítás.
9. Összefoglalás.

2 oldalon, képanyag nélkül.

2009. június 8. hétfő

12.-es Új Órarend

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 21:18

A hét:

Kedd: Matek, Magyar, Angol.
Szerda: Informatika, Magyar, Biológia/Kémia
Csütörtök: Filozófia, Angol, Történelem.

B hét:

Kedd: Matematika, Magyar, Angol.
Szerda: Informatika, Matematika, Matematika.

Csütörtök: Művtöri, Földrajz, Történelem.

Older Posts »

Powered by WordPress