Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2010. április 14. szerda

Weöres Sándor

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 13:41

Weöres Sándor (1913-1989) Ezerarcú költő, aki a leg különböző formákban, korokban, szerepekben otthonosan mozog. Szombathelyen született, ott illetve Győr-Sopronban volt középiskolás. 16 éves Weörest, Kosztolányi csodagyereknek nevezte és Rimbaud-hoz hasonlította, aki 16-19 éves kora között írta meg egész életművét.(Kodály egyik versét megzenésítette) A Nyugat 1932-től közölte verseit. Pécset Földrajz és filozófia szakon végzett. 1937-ben Baugarten- díjat kap, amelyen távol keleti utazást tett. 1944-ben megjelenik a Medúza című kötete ( első olyan amely ön azonos hangvételű) Műfordításai: Ó-kínai költészet ,hatással volt rá Shakespeare és Rimbau. Igen sok nyelvből, igen sok kultúrából fordít.

Budapesten lesz könyvtáros, 1947-ben feleségül vette Károlyi Amyt aki költőnő volt. 1951 elvesztette állását. 1968 megjelenik Merülő Saturnus verses kötete, Kossuth-díj 1972-ben Psyche verses regénye,amelyből később filmet is készítettek Psyche Weöres teremtett egy új alakot Lónyay Erzsébetet művésznevén Psychét és megírta életregényét illetve Psyché verseit hiszen költőnő volt. A Psyché 1795-1831 között élt,apja gróf volt, anyja cigánylány. Élete során találkozik Kazinczyval, találkozik Goethe-vel, sőt Beethovennel is. Psyché legjobb barátja Ungárnémeti Tóth László, aki kisköltő volt (valóságos). Psyché megálmodása annak hogy milyen lett volna egy késő rokokó irodalom, egy szabad és független Magyarországon ahol a poétákra , sem a társadalmi és nemzet gondjai megfogalmazására hárul, hanem csak a szerelem, öröm és a bánat, mindennapi megnyilatkozásait kell figyelembe venniük. Merülő Saturnus (T. S. Eliot emlékére) Saturnus kora az aranykort jelenti, a Merülő Saturnus, a távolodó, megszűnő aranykort jelképezi. Eliot, a jelenkort értéktelennek látta, a múltat értékesnek. A Saturnus ünnep: Saturnália olyan ünnep volt amikor az úr és a szolga szerepet cserélt. Az új trend emberei elvették a pásztor nyáját, elkergették a papokat a királyt, a bölcset és a költőt, és hoztak helyettük az erőszak ideológiájának megfelelő kiszolgáló embereket, akik a kiválóan ,megfelelően tevékenykedtek. Arccal a falnak fordítva áll a törőt pásztorbotjával, mint valami elítélt, a csorda a vályúnál tolong, mintha csak az evés érdekelné, pedig sok nagyszerűség van benne. Ha aggodalmainak hangot add a pásztor, agyarat döfnek belé, ezért aztán nem csoda hogy a bánjam-e kérdést háromszor is felhangzik a versben, kifejezvén azt hogy reménye sincs arra hogy változtasson a helyzetén. Olyannak látja az egész rendszert, mint amikor egy vonat a szakadék felé rohan, de nem lehet eldönteni mi várja ottan. Lehetséges, hogy a végső percben megállítják, az is lehet , hogy sín van a szakadék felett,és csak a költő van, ne adj isten a vonat felrepül, így folytatja Ők tudják, nem én,bajuk ha ők sem tudják. Ebből is érződik, hogy nincsen semmi beleszólása az ország dolgainak menetében. A csorda feje a vályúban,nem látják pásztorukat. Erre utal az a sor is amelyben azt mondja hogy itt állok arccal falnak fordítva. Ezzel Platón barlanghasonlatára utal kifejezvén azt hogy a fal felé fordított ember,csak a valóság másolatát láthatja, a tényleges valóságból ki van zárva.

2010. április 7. szerda

Örkény István

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 12:14

Örkény István (1912-1979)

 Budapesten született, zsidó származású. Édesapja több gyógyszertár tulajdonosa volt.
Vegyészmérnök, gyógyszerész.
1937-ben http://cialistadalafils.com/ a „Szép Szó közölte a Tengertánc című megjelenését.
1941-ben ezen a címen jelent meg a novelláskötete.
1942-ben munkaszolgálatra hívták be,a doni harctérre vitték, majd hadifogolytáborba került.
1946 karácsonyán tér haza. Író barátja Déry Tiborral közösen szatirikus regénybe kezdtek, de a munkát félbehagyták.1956 után csak gyógyszerészként tudott elhelyzkedni.1962-től publikálhatott újra.1967 ekkor jelenik meg a „Nászutasok a légypapíron”, bemutatják a Tótékat a Thália színházban. Ez hozta meg számára az írói sikert.
1969 macskajáték. Elnyerte a Fekete Humor nagydíjat Párizsban.
1973 Kossuth-díjat kapott.
1969 Pisti a vérzivatarban, amely 1956-ról szól.

Egyperces novellák

A műfaj megnevezése Örkénytől származik, 2-3 mondat hosszúságúak, ironikus, groteszk hangvételűek. Az írói közlés csak a legszükségesebbekre szorítkozik, így a mű értelmezéséhez szükség van a legteljesebb olvasói képzeletre. Rövidségük ellenére is teljes értékű írások, amelyeknél különösen fontos a címadás. Nem elég egyszer elolvasni, mert több jelentésréteg épül egymásra.
Fontos jellemzőjük groteszk vonásuk, amely kibillenti az olvasót a „hagyományos” szemléletéből és ezzel többlettudáshoz jutatat.
Groteszk: esztétikai minőség, ami világszemléletet fejez ki, szélsőségesen össze nem illő elemek bizarr társítása jellemzi. A groteszk a romantika korában vált központi kategóriává, a kor meghatározója volt.

Ballada a költészet hatalmáról

Amiként az átváltozás című Kafka novellában, abszurd modor, Gregor bogárrá változik, itt szintén abszurd módon egy telefonfülke, élővé változik. Az írók az átváltozással nyomatékosítani, kiemelni akarnak valamit.
A költő keserű 4 sorát a szerkesztő nem hajlandó elfogadni, derűsebbre akarja átíratni, ettől változik meg a fülke, s egy költőre jellemző attitűdét vesz föl, érdekli a kultúra, kedveli a mámort, vonzza a szépség, mint ahogy a szerelem is, és elhalmoz egy másik telefonfülkét virággal. Ezt követően, eltűnik a zajos városból, csendes távoli ligeten állapodik meg.
Akik megpróbálnak onnan telefonálni, csak a költő 4 sorát hallják, de egyáltalán nem háborodnak föl azon, sem hogy nem kapják vissza a pénzüket.
Amikor ez az egyperces íródott, a szerkesztők bizony beleavatkoztak a költő legmélyebb érzéseibe, de ez balladaszerűen rövid novella, arról győzi meg az olvasót, hogy a poézisnek rendkívüli ereje van, még szinte élettelent is életre kelt, aki aztán mintegy központ továbbítja verset, elterjeszti azt.

In memoriam dr. K. H. G. (K. Havas Géza, kritikus, újságíró)

Ez már a minimális terjedelme egy novellának. Láttuk már Móricz Tragédiájánál is hogy három vonalban meg lehet ragadni egy emberi életet, itt már csak 10 sor kell ahhoz, hogy a náci ideológia tragikus paradoxon (látszólagos ellentmondás) át fejezze ki az író.
Kettős kontrasztra épül az elbeszélés szituációja, bár a német őr van felül, és a zsidó kritikus alul, amiként az ideológia világát tükrözte, hogy tudniillik a német felsőrendű, a zsidó alsórendű faj, itt nyilvánvalóvá válik, hogy szellemileg minden fordított. Szegény K. H. G. – nak egyetlen „rossz” tulajdonsága volt, szeretett magyarázni. Ő a saját nyelvén kérdezi azt a legnagyobb német költőkről. A tudatlan őrt fokozatosan felbosszantja a faggatózásával, mire egyre inkább alsóbbrendűnek érezheti magát a gödörbe lapátoló felsőrendűségét kimutatóhoz képest. Ennek a konfliktusnak fegyverezéssel tudott végetvetni.

Radnóti Miklós

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 12:11

Radnóti Miklós (1909-1944)

Budapesten született 1909-ben.Eredeti neve Glatter Miklós. Születésekor meghal édesanyja és ikertestvére, amiért később lelkiismeret furdalás gyötri. Ikrek hava című művében írja le (1939). édesapját 12-éves korában veszti el, nagybátyja Grosz Dezső gondoskodik róla. A Markó utcai Főreál gimnáziumba kezdi tanulmányait.
1926-ban Gyarmati Fannival megismerkedik, sírig tartó szerelem alakul ki.
1930-ban megjelent első verseskötete (Pogány köszöntő). Ősszel a szegedi egyetemen magyar-francia szakra iratkozott be. Sík Sándor, „a nagy professzor”, fölfigyelt rá, meghívta tudósképző szemináriumába.
Radnóti egyik alapítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
1931-ben elkobozták Újmódi pásztorok éneke című kötetét, és izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték; ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették.
1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Szigorlatának címe Kafka Margit művészeti fejlődése.
Ebben az évben házasságot köt ifjú szerelmével.
1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott. Nyáron egy hónapig Párizsban tartózkodott
1940-ben hívják be először munkaszolgálatosnak, barátai próbálták megmenti attól, hogy még egyszer behívják, de sikertelenül jártak. Hiába vette fel a kereszténységet ez sem segített rajta.
Harmadik behívásra Szerbiába került Bor környékére, több remekműve ebben az időszakban íródott. Abdán végeztek vele magyar keretlegények, 1944. november 9-én.
1946-ban exhumálták a sírját, előkerült a Bor-i notesz melyben az utolsó éveiben irt versei voltak találhatók. A tajtékos ég amelyben az utolsó pillanatot is sikerült megörökítenie az utókor számára.

Költészete:

Korai időszakában rá is hatással volt az avantgárd, elsősorban az expresszionizmus, s kevésbé a szürrealizmus.
Nagy hatást gyakoroltak rá a nyugatos lírikusok és erőteljesen befolyásolta az antik költészet legfőképpen a rómaiak.
Profán szemlélet (világi) jellemezte a verseit ezért egyébként ügyészi úton meg is támadták.
Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege a küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben az eclogát.(lírai műfaj)
Az ecloga párbeszédes pásztori költemény, ahol jelen van a természet meghitt közelsége, az eszményített világ. Maga az ecloga szó Vergilius Eclogae (szemelvények, válogatások) művével terjedt el, előtte a pásztori költeményeket bukolikus (gör. bukolosz= marhapásztor) költészetének nevezték. Theokritosz írt pásztorkölteményeket (Kr.e. III. sz.), a pásztor dicséri a természetet, a béke nyugalmát, távol van a városi forgatagtól, dialógusokból áll, olyas valakivel társalog a pásztor, akivel ütközik a véleménye.
> ­képecskék> eldüllion > idilli szó ebből származik (békés,harmonikus,csendes,kellemes állapot). Vergilius (Kr.e. I.sz.) követte elődjét a római irodalomban a politikai kérdések is beleszövődtek. X. eclogát írt.
1938-ban Radnótit is felkérik műfordításra és ekkor fogalmazódik meg benne, hogy neki is eclogákat kell írni. Kultúra stabilitását, példát mutat a pusztulás időszakában. VIII. eclogát sikerült írnia.

VII ecloga (1944)
Az eclogáira jellemző a párbeszédes formák, megőrzik a Handenaui lágerben is,bár akihez szól, Fanni, nem hogy nem érhető el de még azt sem tudhatja hogy eljut-e valaha levele hozzá. Átírja az egész költeményt, azaz érezni a melegséget, ahogy szerelméhez szól és ettől a távoli tények, borzalmak mintegy könnyebbé válnak. A lágerben életük fizikai kerete a körülövező szögesdrótkerítés, amely szellemileg is folyvást jelen van, hiszen tudják, hogy nem menekülhetnek. A versnek is kerete a drótkerítés amennyiben először a szürkületben látjuk, majd a vers végén az utolsó előtti versszakban immár a holdfényben csillan meg, ezzel is tájékozódunk arról, hogy mennyi idő kellett a vers megírásához, ezen kereteken belül dokumentumszerűen veszi számba a lágerélet jellemzőit.
Az állattá degradáló körülményeket, mindent elvettek tőlük, nincs lehetőségük postai kapcsolatra, s ilyen formán teljes bizonytalanságban, kiszolgáltatottságban tengetik életüket az álomban kimenekülvén a szörnyű valóságból. Radnóti minden szempontból tanulságot akart tenni, az adott körülmények nem gátolták abban, hogy verset írjon, sőt egy ókori retmundot a hexametert használja ezzel is jelezve az ősi kultúra maradandóságát a pusztító háború világában. A kereten kívül a záró versszakban keserűen vallja meg szerelmét Fanninak
Ahogy tudván leküzdeni magában a hiányát.
Erőltetett menet

Utolsó útján haladva végig Radnóti tanulságot tett arról, hogy még a legrettenetesebb helyzetben, állapotban is képes költőként megszólalni. Beszámol arról hogyan menetelt a halál felé. Erőletett menetben, hiszen úgy terelték a foglyokat, s ha valamelyikük elcsuklott az porban maradt, végeztek vele.
Az erőltetett menet című verse időben beékelődik az első és második razglednica közé, azonban különválasztotta azoktól mivel egy önmagában megálló költemény, amelyik egy 200 éves versformában íródott Walter von der Vogelweide nyomán, aki a törtsorú formát kitalálta.
A versben végigvonuló hasadék nem csupán életük eltörtségüket érzékelteti, de mintegy megrajzolja azt a keserű utat is, amelyen végigvonszolták az embereket. A költemény első felében azt a dilemmát jeleníti, meg amely sokuk fejében megfordult, hogy érdemes-e továbberőltetni az életet, kínok közepette vagy pedig elfogadni a gyorsan végző halált, megszabadulván a megaláztatásoktól, a gyötrelmektől. Az élni akarás, az életerő többnyire megerősíti a remény hangját, a bizakodást abban, hogy egy bölcsebb halál juthat osztályrészül.
A vers második felében személyesen közelít ehhez a kérdéshez és meglát maga előtt egy nyári, békés, idilli képet, ahol a meztelen gyümölcsök mellett Fanni alakja is megjelenik, s ez megerősíti benne a hitet, amit még az is megtámaszt, hogy éppen telihold van, a kerekség, a teljesség érzetét kelti.

Razglednicák (szerb szó jelentése: képeslap)

Többnyire kellemes utjainkról szoktunk küldeni képeslapot, s azért csak azt hogy a szép időtöltést ne rövidítse meg a levélirás. Keserű cinizmussal jelöli képeslapnak utolsó verseit Radnóti, hiszen ő egy rettenetes út stációit örökíti meg, bizony nem jó kedvéből, alig bírván erőt gyűjteni magából.
Az első razglednica a hegyek közt született, útban a bori központi tábor felé. A közeledő káosz és a lelkében mozdulatlan Fanni képének kontrasztját látjuk. Ő benne a stabilitás, az iránytű, amikor a kinti világban egyre inkább eluralkodik a pusztulás.
A másodikban az utolsó idillel találkozunk, még nem ért oda a front, azért a parasztok már félnek a közeledéstől, ugyanakkor pásztorlányt, birkanyájat is látunk, akár egy Theokritoszi táj lenne.
A harmadikban már mindent elér a pusztulás, a halál vette át a hatalmat, emberből, állatból egyaránt vér csorog.
Majd pedig az utolsó olyan érzést kelt, mint hogyha maga halálát írná meg, foglyokat az árokba lakik. A hegedűművész barátja dől ki mellőle, s látja, hogy rá is ugyanolyan sors vár reá, a német csak azt nézi, melyik mozog még, hova kell még lőni.
1946-ban a „Tajtékos ég” című kötetben jelentek meg a bori-notesz versei poszthumusz kiadásban.

2010. március 26. péntek

Regionális kultúra.

Filed under: Irodalom — o.laci @ 15:26

20 tétel. Regionális kultúra
VIII. témakör. Budapest versekben

Petőfi Sándor: A Boldog Pestiek.
Tóth Árpád: Körúti hajnal

A XIX. Század 20-as éveitől kezdve a reformkor időszakában válik pest a magyar irodalmi élet központjává. Előtte Kazinczi Ferenc volt az, aki Széphalomról, levelezései révén irányította a nemzet irodalmát. Pesten Kisfaludy Károly költő és festő veszi át azt a szerepet, azzal hogy megindítja Aurora (hajnal) című almanachot (kiadvány, amely félévente jelenik meg). Kisfaludy után a 30-as években az úgynevezett romantikus triász veszi át az irodalmi élet vezetését, ezt alkotják Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferenc. Az irodalmi élet felpezsdülésének jele hogy kávéházi körök jönnek létre illetve irodalmárok asztala egyes vendégkörökben ilyen volt pl.: Csiga étterem Vörösmarty asztaltársasága, Pilvax kávéház ahol Petőfi-ék (10-ek társasága) találkozott. Mintegy 100 évvel ezelőtt a XX. Század megfelelő szakaszában hasonlóképpen jelentős irodalmi centrumok, a belvárosban különböző folyóirathoz tartozó költők és írók társaságaiból, elsősorban a Nyugat szerzőiből alakulnak ezek. Ady Endrének több, kedvenc kávéháza volt, főként az Andrássy úton középülethez tartozott a japán kávéház (manapság ez az írók boltja). Babits Mihály, Szabó Lőrincz, Tóth Árpád és mások elsősorban a Centrál kávézóban jártak, a harmadik a New York kávéház ahol József Attila,Karinthy és sokan mások. A XIX. Századi Petőfi vers távollátása enyhe gúnnyal közelit a pesti életmódhoz, túlzottan kiemeli a pestiek boldogságát, mintha valóban az élet beteljesülését jelentené. Felsorolja az adottságokat és a lehetőségeket, s a refrén mindent,megerősíti a kimondott szót „ boldog pestiek” , hiszen vannak palotájuk, pamlaguk, nagyokat esznek-isznak, zenét hallgatnak, táncolnak, és hintóval járnak, mégis érződik, hogy ezen életmód mögött nincsen mélyebb tartalom és az is hogy az alföldről származó Petőfi a pesti élet daráló valóságával sem tud azonosulni. Kihallatszik a versből a vidéki, a falusi életbe való visszavágyódás. Ezzel szemben a XX. Századi Tóth Árpád verse azt az érzést tolmácsolja, hogy otthon van a városban, számára ez a valóságos életterület. Meglátja a kevésbé szép helyekend is a valódi szépség értékeit. A napfény hirtelen verődése a körút hajnali szürke csendélete

valósággal a természet nagy színházi előadása, amikor hirtelenjében széppé változik a kirakat,szép lesz az akácfa, , mindennek varáza hangulata lesz, és jót tesznek a városi hangok is , meg a csikorgó villamosé is amely nagyon is Budapestet a körutat jellemzi. A munkások is úgy mennek munkába, bár valójában a robot kezdődik hogy elkísérje őket a napsugár hajnali öröme.

2010. március 11. csütörtök

József Attila (1905-1937)

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 15:46

József Attila (1905-1937)

1905-ben született Április 11-én (ma a költészet napja). Budapesten, 3 éves volt, amikor az apja elhagyta. Nehéz gyermekkora volt. 14 évesen édesanyját is elveszti, aki mosónő volt. Makai Ödön ügyvéd (sógor) veszi magához. Makón végzi a gimnáziumot. 1922-ben jelenik meg első verses kötete a Szegeden élő Juhász Gyula segítségével A szépség koldusa. Szegedre járt egyetemre 1924-től magyar-francia- filozófia szakra, egész költészetére jellemző. Tiszta szívvel című versét ebben az időszakban írta, Horge Antal nyelvészprofesszor eltanácsolja az egyetemről a versei miatt. 1925-ben Bécsben jár egyetemre, Nem én kiáltok kötet kapcsolatba kerül, az emigráns írok anarchista csoportjával. Megismerkedik Vágó Mártával a nagy szerelem kudarccal végződik. Párizsban járt a Sorbonne egyetemre hatvani Lajos támogatásával tud tanulmányait folytatni. Villont és Marx-t tanulmányozta, amely nagy hatással volt a későbbiekben. Vonzódott a szocialista-kommunista szellemiséghez, rövid ideig illegális ponton belül is működött, ugyanakkor foglalkoztatta a Freudizmus is és megpróbálta a kettőt összeegyeztetni.
1929 Nincsen se apám se anyám.
1930 belép az illegális kommunista pártba megismerkedett Szántó Judittal (Hidas Antal felesége) 6 évig élettársak, mély szerelmi kapcsolat nem volt inkább kölcsönös igényen alapult. Kis Baugartner- díjat kapott Babitstól. Lillafüredi író találkozón megismerkedik egy írónővel, aki iránt heves szerelemre lobban és ebből a lángból született az Óda című költeménye, előfordult, hogy műfaj nevet ad a költeményeinek.1932 Külvárosi éj, Nagyon fáj 1936.
Lelki betegsége egyre inkább megmutatkozik, pszichológushoz kell járnia mivel a skrizofénia jelei mutatkoznak rajta, beleszeret a pszichológusnőbe. ( Gyömrői Edit 1935) aki 10 évvel idősebb a költőnél. Kozmucza Flóra és közte valóban kialakult egy szerelmi kapcsolat. Illyés Gyula szintén udvarol a pszichológusnőnek, majd végül a felesége lesz.

Költészete:

Eleinte Ady, Juhász és más nyugatosok is hatottak költői kibontakozására. Az avantgárd izmusok közül az expresszionizmus, majd a szürrealizmus a meghatározó. Ezen kívül befolyásolta a népiesség hatása illetve a csavargó Villon középkori költészete. A tiszta szívvel, című versével jelentős elismerést ér el, Ignotus a korszak legszebb versének nevezte. Szívesen ír az éjszakai világról, vannak úgynevezett éjszaka versei. A külváros, a téli éjszaka.

Kései költészete:

Egyre jobban eluralkodik rajta a kilátástalanság érzése. Sem személyes sem az emberiség fő kérdéseire nem talál választ. Tragédiája főként az, hogy a párválasztás mindig kudarcba hullott, ezért semmissé vált az élet tartalma, mégis az utolsó éveiben nagy versek is születnek, összefoglaló költemények. A Dunánál, a hazám, Thomas Mann üdvözlése, Ars poétika.

Thomas Mann üdvözlése

A XX század első felének legnagyobb írója volt. Az európai rangú Nobel-díjas német író többször megfordult a 30-as években Magyarországon, a költök szívesen mutatták meg legújabb költeményeiket. Kosztolányi kiváló kapcsolatban volt Mann-nal. Egy ilyen alkalommal, amikor pestre látogatott a német író üdvözlő verset irt József Attila. A költeményt úgy indítja, mintha kisgyermek lenne, aki csak akkor nyugszik meg, ha hallja kedvelt igaz meséjét. A költő feladata az, hogy ne elégedjen meg a valódi közlésével neki az igazságig kell leásnia. A varázshegy című regényből vett képpel szól arról, hogy az igazság fénye miként világit át az embereken, ahogy Madame Chauchat testén a röntgenfény, amit Hans Castorp figyelt aggodva. Ezt követően elsorolja, milyen bajok övezik, nemrég halt meg Kosztolányi- mondja, és ordas eszmék uralkodnak el (utal a fasizmus elterjedésére), az lenne a fontos, hogy az ember meg tudja őrizni saját voltját a nő a nővoltját és a férfi a férfivoltját. Olyanképpen zárja a verset, ahogy indította – Foglalj helyet és kezd a mesét – s már önmagában az is elegendő hogy jelen vagy, fehérek között egy európai.

Ars poetica

A költői hitvallásban a költő arról vall, hogy számára mit jelent költőnek lenni, alkotni, mi a véleménye magáról a költészetről, honnan meriti a költői témáit, mely társadalmi réteghez tartozónak gondolja magát.
Egy szürrealista képpel indul a költemény, megkülönbözteti a költészetet.
A költészet maga – az irodalom, egy teremtett világ, és nem a valóság, s így hát miért is érdekelné az alkotót, hasonlóképpen az sem érdekli, hogy más költők hogyan stimulálják magukat ahhoz, hogy különleges képekhez jussanak. A költőt nem a tükörkép (a költészet) érdekli, hanem a kifejezendő valóság, amibe bele tartózik az irodalom, a műalkotás is. A költészet a valóságnak a visszatükrözése, így nem helyezhető fontosságában az élet fölé. Mindig eredeti forrásból veszi a költői témáit, amelyben együtt van a nyugalom és a remegés is. Hangsúlyozza, hogy a szabadság és a boldogság az amire szüksége van,,az emberi alapfunkciók megéléséhez,az embernek a mindenségekhez kell viszonyítania saját magát „ mindenséggel mérd magad”.nem visszhangtalan az ő költészete hiszen a parasztok,a munkások és a társadalom számkivetettjei mögötte állnak sőt ha szükséges még fegyverek is támogatják a költői hitvallását. Megfogalmazza költői, emberi programját, nem hajlandó a megalkuvásra, komoly, az igazság kimondása a célja, teljességre törekszik, a szellemi igényesség vezeti, a vers végén a jövőbe tekintve optimista hangon szól a költői utóéletéről, s hisz abban, hogy az emberek előtt nagy lehetőségek állnak, a képzelet, az értelem és az érzelem együttesen váltja valóra az emberek szebb jövővel kapcsolatos álmait.

Az avantgárd (élcsapat)

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 15:39

Az avantgárd (élcsapat)
Francia eredetű kifejezés.1905-38 között.

Tudományos és bölcsészeti háttere: Einstein relativitás elmélete,kvantummechanika térhódítása,Bergson új időelmélete, a fizikai idő és tartam megkülönböztetése,Freud illetve a különböző mélylélektani iskolák hatása,a tudatalatti fölfedezése (Freud: Álomfejtés-1900.) Az avantgárd a XX század első évtizedében kialakuló művészeti mozgalmak összefoglaló neve. Ezek a mozgalmak valamilyen-izmusnak nevezték magukat, többnyire valamilyen kiáltványban tették közre. Céljuk: már nem a látvány valamilyen mértékű visszaadása, hanem a dolgok mögött rejlő gondolati tartalmak érzékeltetése (ilyen értelemben a szimbolizmushoz kapcsolható). Közös jellemzőjük volt, hogy szembefordultak a múlttal és egy új besorolható sávban kívántak előrukkolni. Az avantgárd okai voltak többek között az urbanizáció az egyre nagyobb tömegek együttes fellépése,a munkásság követelései, a technika térhódítása, elsősorban a közlekedés felgyorsulása ilyenformán az idődimenzió megváltozása. Átalakulnak az ábrázolhatóság megszokott eszközei, elveti a leírást és a cselekményt. A mű jellemzője hogy elliptikus illetve töredékes. Érzelem helyett, melyet kispolgárinak és elavultnak tart, szenvedély, az akarat, a nevetés és a gúny kerül előtérbe. Bevonja a művészi ábrázolásba a modern élet kellékeit, megújítva ezzel a hagyományos művészi lexikát is. Az első avantgardizmusok a század első évtizedében tűnnek föl,s ezek a képzőművészetekben jelennek meg. Az első olyan, amelyik irodalmi megalapozottságú.

1, Futurizmus (olasz)jelentése: futur (jövő) szóból
1909.( Marinetti első futurista kiadványa)-1944.(az olasz fasizmus vége)

Alapvető célkitűzése a futuristáknak a sebesség a gyorsaság a dinamikus, az erő, a bátorság ábrázolása. A futurista szövegek nyelvének jellemzői hogy nagy ívű mondatok, az indulatszavak,a hirtelen stílus és ritmusváltások,a vers különleges sortördelése, valamint matematikai és zenei jelek. A futuristák elutasították a hagyományos mondatszerkezetet, ellenezték a melléknevek, a határozószók használatát,a szabad verset és képverset művelték.
A magyar irodalomra is kevésbé hatott a futurizmus. Kassák Lajos és köre elfogadta a jövő dicsőítését, de sem az erő kultuszát, sem a nacionalizmust nem vette át. Némi közeledés volt azonban tapasztalható a futurizmushoz például Kassák világképében, Balázs Béla és Kosztolányi Dezső írásaiban, Szabó Dezső és Lengyel József stílusában.
Babits Mihály Mozgófénykép c. költeménye (1908) a mozgófilmet köszönti — utólag a futurizmushoz kapcsolható lendületes stílussal. A háborút is dicsérte,bizonyos fokig táptalaja lett, mint a fasizmusnak ,mint pedig a bolsevizmusnak.

2, Expresszionizmus (latin):kifejezni szóból
1910.németország

Két folyóirat köré csoportosultak: Sturm, Aktion.

Az expresszionista saját magában találja meg azt a tartalmat, amit felszínre akar hozni,ki akar fejezni. Úgy tartja, hogy az az igaz, ami az indulatból származik. Az ember belső élményét, legtöbbször szorongó látomásait igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elkötelezettség, az emberért való szociális-egzisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi. Annak érdekében, hogy az érzelem domináns legyen a műben torzításokat is alkalmaz pl. a költészetben szaggatott befejezetlen mondatok, amivel a feszültséget tudja érzékeltetni,vagy mint a festészetben aránytalanul nagy fejforma és kicsi test. A képzőművészetben a színek és formák felszabadítása a természetelvűség alól hangsúlyozatlan a tartalom-kifejezés, a deformációk ellenére a valóság elemei felismerhetők. Expresszionista humanista az embert helyezi a középpontba a futuristákkal szemben.1925-ig tartott ez az irányzat, a lírában,a drámában és a festészetben jelenik meg.

3,Szűrrealizmus ( francia) valóságon túli,válóság feletti
1924 ( André Breton első szürrealista kiáltványa)-1944.Breton feloszlatja

Jószerivel beépül a művészetbe, költészetbe. A szürrealista a valóságos ábrázoláshoz hozzákapcsolja az álomvilágot, a tudatalattit, a fantáziavilágot. A valóságot, a lényeget a tudat minél teljesebb kikapcsolásával,a lélek mélyrétegeiben keresi. Ehhez a legjobb eszköz a freudi klinikai gyakorlatból vett automatizmus, illetve a félálomban történő írás. A szürrealista vers központi eleme a kép.” Szép mint a varrógép s az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon”francia költő Lautréamont. A szürrealista képalkotás lényege hogy igyekszik egymástól minél távolabbi dolgokat egybekapcsolni, képzettársítás segítségével. Szabadon kibányássza a tényezőket a gyermekvilág, elfojtott, a befogadott egzotikumból, a reggel megmaradt álomfoszlányaiból,s mind ezeket társítja a realitással. Úgy próbálja megtalálni ezeket, hogy sosem látott képi összefüggéseket,hogy mellőzi-amennyire lehet a tudat ellenőrzését,lásd:automatikus írás.

Franz Kafka (1883-1924)

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 15:35

Franz Kafka (1883-1924) Prágában született. Németajkú zsidó származású. Ez az etnikai helyzete eleve kisebbségre, elszigeteltségre kárhoztatta, ezért fiatal korában ellentétek alakultak ki családtagjaival szemben, elsősorban az apjával. Újra meg újra próbálkozott azzal is, hogy beilleszkedjen környezetébe, rendezett, szabályos polgári életet éljen. A prágai német egyetemen 1901-1906-ig jogot tanult, azután hivatalnok lett. 1908-1922-ig a prágai Munkás-balesetbiztosító Intézet tisztviselője volt. Nappal szürke hivatalnok, éjjel írta műveit, amiről csak kevesen tudtak csak szűk baráti körben. Igen jellemző egyik mondata, amit Max Brode barátjának mondott „én nem fényt hoztam, én zsákutcában vagyok”ez a fajta szemlélete életvitelére is rányomja bélyegét, nőkkel csak rövid ideig tartó kapcsolatai voltak, visszariadt a tartós együttléttől. 1917-ben megállapították, hogy gégetuberkulózisa van. Betegsége miatt pesszimista gondolatok táplálták tudatát.1922-ben Dora Dyamant lett a szerelme és úgy tervezte, hogy Berlinben íróként fog élni vele. Ebben viszont megakadályozta korai halála, mielőtt elhunyt volna, arra kérte barátját, hogy égesse el műveit. Brode azért nem tett eleget barátja kérésének, mert látta benne azt az életigenlést, amikor megismerkedet Dórával. halála után három regényét az egymás utáni években jelentette meg. 1925-ben a per című,1926-ban Kastély,1927-ben Amerika. Igazi sikere Kafkának a II világháború után lett, akkor döbbentek rá, hogy azt az iszonyatot, amit a háború illetve a terrorrendszerek okoztak, Kafka jóval korábban mintegy megsejtve, megelőlegezve. legjobb példája a per című regénye. A per Főhőse K-val jelzett személy-azért nincsen teljes neve, mert így, sok mindenkire vonatkoztatható- valaki megrágalmazta K-t egyik reggel, megjelent nála két ember, akik közölték vele, hogy eljárás indult ellene. Ettől fogva K egyre azon fáradozik, hogy megtudja miért ítélték el, mi a bűne és hol és hogyan nyerhet orvosságot. Ahogy halad előre a dolog felgombolyításában egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb lesz, az esete miközben semmi kézzelfoghatót nem tud meg arról, hogy miért kezdődött el a per, mikor és hol lesz a tárgyalása, és hogy meddig tarthat ez a procedúra. A osztrák –magyar-monarchia szövevényes bürokráciáját ábrázolja Kafka, de nem csak társadalmi háttere van ennek a regénynek, hanem sokkal inkább létbeli mélysége van, hiszen az ember attól fogva, hogy belépet az életbe, kiszolgáltatott”halálra van ítélve”. A mindannyiinkra könyörtelenül jellemző emberi folyamatot ragadja meg a társadalmi hierarchiába beágyazva. Olyanképp fejeződik be a regény, ahogy elindult, két feketeruhás alak elviszi, K-t a szemétdombé fölhasítják mellén az ingét, majd pedig ledöfik, mint egy kutyát. Az átváltozás Műfaja: nagynovella. Az átváltozás, azaz metamorfózis a világirodalomban gyakori jelenség. Az ókori római költők egy egész kötetet irt metamorfózis címmel. Az átváltozások általában isteni beavatkozással esetleg visszaváltoztatással mentek végbe. Kafkánál ilyesfajta beavatkozás nem megy végbe. Gregort az átváltozás során ismerhetjük meg, de átváltozásának közvetlen okáról vagy értelméről nem tudunk meg semmit (bűn nélküli bűnhődés). Eddigi életéről kiderül, hogy meglehetősen tartalmatlan és üres volt. Sasa családja nem is gondolkodik azon, hogy miféle deformáció áldozata lett George, tudomásul veszi, mintha az ilyen események mindennaposak lennének a világban, már pedig ami Georggel történik az abszurd, azaz képtelen, mégis rovarként ágyazódik be a valóságba, s ettől válik az egész novella groteszké, melynek itt leginkább az iszonyat oldala csúcsosodik ki. Míg ember volt családjáért robotolt, nem volt saját élete, nem is hiányzott neki tulzottan, az öröm, elfogadta feladatát annak élt. Amikor bogárrá lett, megindul az átváltozás mindkét oldalon, ugyanakkor megindul családja átváltozása is, akik a folyamat közben egyre inkább távolodnak el tőle és George ember volta azon múlik, hogy családja meddig tartja annak, hiszen olyan rettenetes életmódba kényszerült, ahol érzékelni tud, de kommunikálni nem. Az apa eleve elutasító,(életrajzi háttere van), anya korántsem viselkedik, úgy ahogy az elvárható lenn egy anyától. Egyedül Gréte a testvére próbál egy darabig részvéttel lenni, de egyre nehezebb elviselni a bátyja bűzét. Akkor döbben rá George, hogy bogárbőrben is ember, amikor a hegedűszót élvezettel hallgatja. Nincs kiút George számára sorsa a pusztulásba vezette emberként féregmódra élt, és hiába szeretne bogárban embernek maradni.

Juhász Gyula és Tóth Árpád impresszionista látásmód.

Filed under: Irodalom — dolfi6 @ 15:31

Juhász Gyula (1883-1937)
Szegedi származású, Pesti Bölcsészkarra járt, magyar-latin szakra. Itt ismerkedet meg Babitscsal és Kosztolányival a Négyesy féle szemináriumon. Mindközül ő volt a legtehetségesebb.1907-ben a Dunába akarta vetni magát a Lánchídról, miközben ifjú kori hölgy ismerőse arra járt és közölte vele, hogy megjelentek verses kötetei.1908-11 Nagyváradra (Kis-Párizs) költözött, a várospezsgő szellemi élete kedvezően hatott rá. Egyik megalapítója A Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak, többször találkozott Ady Endrével. Megismerte Sárvári Anna színésznőt, színikritikát is ír szerelmes lesz, de nem szövődik belőle szerelem a lány részéről.1914-ben Pest egyik szállodájában mellbe lövi magát, Eörsi Julia újságírónő ápolja és valódi kapcsolat alakul ki kettejük között. Idegrohamot kapott és végleg elmebeteggé nyilvánították, de az őszirózsás forradalom kilendítette a betegségéből és újra írni kezdett, friss hangon szólal meg. 1922-ben megismerkedett József Attilával, aki majd Bécsben kalauzolja útján. 1924-ig harmadik verses kötete is megjelenik, 1929-től többször is megkapta a Baugartner-díjat. A siker megbénította és ki-be járt a szanatóriumba. 1937-ben altató gyógyszerrel véget vetett életének.

Tóth Árpád (1886-1928)
Debreceni származású. Magyar-német szakos a pesti Bölcsészkaron, nem fejezi be az egyetemet és újságíró lesz.1911-ben megismerkedik Lichtman Annával, de szegények és nem tudnak egybe kelni. Tüdőbetegségben szenved. Hatvany Lajos (mecénás) segíti, majd megnősül.1913-ban megjeleni a hajnali szerenád,1917-ben a lomha gályán melyet Hatvanynak dedikált.1921-től Az Est című napilap munkatársa, mely állandó keresetett biztosított számára. Kiváló műfordító. 1921 –én jelent meg utolsó verseskötete Az öröm illan mindössze 29 verset tartalmazott.1923-ban örök virágok címmel összegyűjtötte műfordításainak nagy részét, könyvét Babits is elismerte. Halála után 1928 végén jelent meg posztumusz kötete Lélektől lélekig, ez a legterjedelmesebb verseskötete.

Juhász és Tóth költészetéről
Ady után a nyugat 4 nagy lírikuma Babits, Kosztolányi, Juhász volt. Több minden összekapcsolja őket, nem csak a barátság. Mind a négyen a Négyesy szeminárium tagja, kiváló műfordítók, s az európai irodalom nagy alkotásait nekik köszönhetjük, amiket mai napig olvashatunk. Mind a négyen holdoltak a szépségnek, esztétikumnak, elsődleges iránytűnek tartották. Fontosnak tartották a művészeteket, korábbi nagy alkotókról írtak költeményeket (legtöbbet Juhász).

Juhász és Tóth abban mindenképp különbözik a másik két költőtől, hogy mindkettő életükre meghatározó teher a betegség, Juhászt a lelki, Tóthot pedig a testi tartotta fogságba. Igy nem csoda hogy mindkettőjüket átjárta a pesszimizmus hangulata, rezignáltság, mélabú, olykor kilátástalanság. Olyan szavakat találhatunk verseikben, amelyek a bánatot, szomorúságot fejezi ki.

Az impresszionista látásmód jellemzője mindkét költőnek, szívesen tükrözik vissza a táj látványának hangulatát, és ezen közben olykor friss vidám hanggal is találkozhatunk első sorban Tóth Árpádnál.

Az impresszionista líra: egyik fontos költői képe a szinesztézia.(látás, hallás, ízlelés, szaglás)

A szinesztézia olyan költői kép ahol a különböző érzékszervi területek észleléseit egybekapcsolom, hogy ez által, mély, erőteljesebb, érzékletesebb legyen a kifejezés.

Tóth Árpád: Körúti hajnal
Egy éles kontraszttal indul a költemény amely első és a második versszak,először amíg még szürkében burkolódzó körutat látjuk,ahol alig van élet,a járdát söprő házmester is csak olybá tűnnek mint valami dzsinnek vagy koboldok.Oriási változás megy végbe midőn felkel a nap millió karátja,mintegy végiggurul a körúton s elárasztja az utat.A harsány fény hatására minden életre kap a fák színét boldogan szívják magukba az életerőt adó fényforrást,üdeség ,frissesség járja át az addig szürke dermedt körúti falak mögött. szinesztéziák jelzik fokozzák a döbbenetes hatást, amit a természet ezen színjátéka rejt „A színek víg pacsirtái zengtek, egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő”ezek színek, de mintha hanghatást kelesztenének, ahogy azt követően megszólalnak az emlékek hangjai a harang, villamos. Miután kezdetét veszi a mindennapi szokásos nappali robot, de hogy ne forduljon „szürkébe” a vers befejezése az 5-dik versszakban a nap „pajkosságával „oldja meg ezt a költő aki”Aranycsókot dob egy munkásleány kezére”

Juhász Gyula: Tápai lagzi

Halásztelepülés Tápé.

Juhász szívesen ment Tápára, az ottani halászemberek életét megfigyelni, s amikor 25-dik költői jubileumán a barátai Babits, Kosztolányi, meglátogatták, együtt mentek Tápéra. Török Sophie képe megörökítette a három költőt ott.

A 16 soros költeményben, impresszionista eszközökkel sűríti a Tápai halászok mindennapi életét. Egy lagzi keretében idézi fel azokat a jellemzőket,amelyek a munkás kemény ,játékosság nélküli életűket mutatják,nem derűs ünnep „asszony lett a lány”.Ez a tőmondat utal a dísztelen nászra,természetes törvényszerűségére.A brummogó bőgő az élet dallamtalanságát egyhangú lüktetését érzékelteti(1,2,3,versszak eleje)s azt is hogy a lagzi sem jelent valódi örömöt,hiszen ezek az emberek csak az ivásban lelik kedvűket,s részegségükben elverik az asszonyaikat.Vészjosló a táj,a bőgő hangja mellett,repedt harangot,vonyító kutyát hallani. Amikor eljön, a tél munka híján medveként alszanak téli álmot a házban s csak annyira különböznek a kutyáktól, hogy ők nem kinn heverednek le. Eszünkbe jut erről az életmódról a Tragédiából, Kiss János valamint a vakbélgyulladás Kovács Jánosa. Ez utóbbi mondotta a korházi ágyon „hogy oly gyors kemény kegyetlen élet”.

A Tápai halászoknak is ez az osztályrésze hisz alig, hogy vége a lagzinak már szürkül a határ s határba a halálba száll.

Anna örök

Nagyváradon beleszerettet sárvári Anna színésznőbe,ez a szerelem az ő lelkében élete végéig tartott .A nő nem viszonozta,egy idő után ideális képpé formálódót ,kb. 60 verset irt hozzá, amelynek utolsó darabja az Anna örök.

Mintha arra készülne Juhász Gyula, hogy megszabadítja az Anna iránt érzett szerelem terhétől magát és sorra veszi hogyan milyen mértékben távolodott el tőle. Szinte büszkén jelenti ki hogy már nem reszket a tekintetétől,már könnyen mondja ki a nevét,s hogy túl van minden nehézségen. Azonban amikor odáig jut egyenlővé nyilvánítja más nőkkel Anna személyét,akkor rádöbben egyáltalán nem megalapozott ez a „kivonulás Annából”

Innentől fordulatot vesz a költemény,egymás után következnek azok a megállapítások amelyek éppen azt erősítik hogy a nő egész alakja áthatja ,az elfojtások következtében létrejött tévesztéseknek is Anna az okozója. Így hát képtelen beletörődni hogy majd ezután életét is Anna fogja uralni és örök marad számára,imaszerű sorral zárván Annát.

Esti sugárkoszorú

Tüneményes alkonyi hangulatba megy át a parkon a költő feleségével, Annával. A varázslatos csendben, titokzatos illatokban egyszer sosem látott ragyogást, egy sugárkoszorút lát meg a férfi párja hajában. A lenyűgöző hangulattól s látványtól olyannyira átszellemülté válik, hogy egy istennőt képzelt maga elé. Lelkében egyre magasabbra emelkedve eljut az időtlenség állapotába, szinte kiesvén a valóságból. Ezt az égi szerelmet végül is a földi csendesíti le olyan formán, hogy a felesége megérinti a kezét,ekkor kerül helyes mederbe,s érzi azt az erőt amely a költemény végén megszólaltatja benne a szerelmi vallomást.

Karinthy Frigyes

Filed under: Irodalom,Nincs kategorizálva — dolfi6 @ 15:28

Karinthy Frigyes (1887-1938)
A nyugat nagy nemzedékének tagja. Budapesten született, Markó utca. Főreál gimnáziumba járt. A tanár úr kérem, című műve az ottani élményeit idézi elénk.1906-tól újságíró lesz és megismerkedik Kosztolányival és barátokká válnak.1908-tól jelennek meg írásai a több lapokban, humoreszkek, novellák, paródiák és elvétve néhány vers.1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó így írtok ti című humoros-szatirikus antológia. Ebben az évben kezdődőt a szerelem Judik Etellel, akit következő évben feleségül vesz. Élete második nagy csapása 1918-ban feleségét elviszi a spanyolnátha. a második feleségével sosem volt olyan bensőséges viszony,(Böhm Aranka). A második házasságból születik Karinthy Ferenc, aki színműíró lett a (kádár korszakban). 1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, agytumort állapítottak meg, volt egy agyműtétje is ebből született a humoros naplóregény Utazás a koponyám körül. Azonban 1938-ban augusztusában siófokon vártalanul meghalt. Móricz Zsigmond búcsúztatta.

Így írtok ti

Paródia, antológia, korabeli költőket, írókat olyan formán gúnyol ki, hogy belehelyezkedik az illető szerző lelkivilágába írói magatartásába és torzítja azokat a jellemzőket, amelyek a parodizált író karakterisztikusát adja. Első sorban a nyugatos író társait karitirozza, de korábbi illetve a világirodalomból választott írók is céltáblájává váltak. Humoros kritikák, játékos költemények, Karinthy vágyának, céljának hogy tudni illik ö is elsősorban költő és író akart lenni. A humorban nem ismerek tréfát, s ha ezeket a paródiákat megismerjük, igazat adunk a szerzőnek. Voltak olyan olvasok, akik hamarabb olvasták Karinthyt, mint az eredeti művet.

Ady E: Moslék-ország, Törpe-fejűek

Adyban elsősorban a fölényes gesztust gúnyolja a gőgöt, a váteszi magatartást, amely mindenkinél más felett teszi magát. Formailag pedig elsősorban a sorismétléseken ironizál.

A Törpe-fejűek végén ki is mondja „Hát maga megbolondult, Hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond”.

Babits Mihály

Elsősorban az alliterációkhoz való kapcsolatát túlozza el, a születése helyére és abszurd módon odafigyelt, hogy későbbi verseiben hibátlan legyen az alliteráció.”Szekszárdon születtem, Színésznőt szerettem”.Az antik szerelem versben, szigorú formaművészetét, bravúros verstechnikáját parodizálja.

Kosztolányi Dezső

A szegény kisgyermek panaszait figurázza ki a ciklus első versét. Kosztolányi impresszionista-szimbolista irányát torzítja el az obszcén felé. Kosztolányinál a halál pillanata idézi fel az élet elmosódó benyomásai t.-mint aki sínek közé eset. és által érzi tűnő életét. Itt pedig színekkel, illatokkal sejteti mi az, amibe a klapec belelépet

Tanár úr kérem

A Markó utcai gimnáziumi éveinek emlékeit eleveníti fel a költő, ahogy Kosztolányi a szegény kisgyermek panaszai című műben, felidézi a kamaszkora előtti időszakot, mint Karinthy a kamaszkorban lévő saját magára emlékszik vissza, elsősorban az iskolai történetekre. Az elbeszélésekből a diákélet folyamata bontakozik ki. Olyan helyzetek is dominánsak, amelyek otthoni családi eseményeket, világit meg az író.

Powered by WordPress