Klasszicizmus ( a XVIII század végétől-XIX század közepéig)
Bevezetés
– A klasszicizmus kifejezés a latin classis =osztály szóból ered.
– Eredetileg az elsőt, a legjobb osztályba tartozót, a tökéleteset jelentette.
– Az antik példaképeket igyekszik követni
Történelmi háttér:
– A klasszicizmus alatt tört ki a francia forradalom és a napóleoni háborúk. Ezek nagy mértékben befolyásolták.
– A technika területén gyökeres változások mentek végbe.
– Ebben az időszakban a polgárság erősödött és egyre nagyobb teret nyert. A klasszicista művészet a polgárság ízlését és erkölcsét tükrözte.
Filozófia:
– A 18. sz. elején kialakuló időszakot felvilágosodásnak nevezik.
– A racionalizmus (ésszerűség) követői szerint a biztos tudás nem vezethető le a tapasztalatokból és annak általánosításából, hanem csak észből meríthető.
Racionalista gondolkodók:
R. Descartes, G. W. Leibniz, C. Wolff, B. de Spinoza.
n A másik felfogás az empirizmus volt. Képviselői az érzéki tapasztalatot tartották a tudás egyetlen forrásának.
n Empirista gondolkodók:
T. Hobbes, G. Berkeley, D. Hume, A. Smith és J. Locke.
Építészet:
n Az egyházi építészet háttérbe szorult; a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése volt a fő célja.
n Épülettípusok:
bérházak, bíróságok, rendőri épületek, minisztériumok, színházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak.
n egyszerűség
n hűvös nyugalom
n mellérendelés
n áttekinthetőség
n tömbszerű zártság
n görögös külső és római belső egyesítése
n szimmetria
n új anyagok használata
Építészet elemei.
n Portikusz: a homlokzat elé kiugratott, lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok.
n Övpárkányok: az emeleteket egymástól elválasztó, a homlokzaton végigfutó párkányok.
n A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át.
Szobrászat:
n Az épületplasztika jelentősége csökken, elsősorban az oromzatok domborműjére korlátozódik.
n Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek készülnek még.
n Témák: az antik istenségek hősi mondák ábrázolása.
n Általános jellemzők: a szobrokat hűvös nyugalom jellemzi; hiányzik belőlük az érzelem, az élet melege; természetesség, dísztelen egyszerűség.
Festészet:
n Téma: a képnek hősi tettet, vagy hősi szenvedést kellett példáznia.
n Ezt a festészetet a sémák szeretete jellemzi, a merev ragaszkodás az előírthoz.
n Kialakul az akadémizmus: az élettől, az alkotói szenvedélytől eltávolodott, főleg formai tökélyre törekvő irányzat.
Iparművészet
n Két stílus jutott vezető szerephez.
n A directoire stílus ridegen és józanul alkalmazta a római formákat.
n Az empire a római mellett görög, sőt, egyiptomi elemeket is felhasznált, újraformált.
Irodalom
n A klasszicizmus irodalomelmélete az utánzás érdekében merev művészi szabályokat alkotott.
n Legfőbb műfajai az eposz, a tragédia, az óda és az epigramma.
n A klasszicista kor vezető alakjai (pl.: Goethe, Rousseau, Moliére) az antik kultúra rajongói voltak.
Zene
n A zenében kb. 1750-től 1820-ig tart a klasszicizmus.
n A stílus leegyszerűsödik, világos, jól áttekinthető harmóniameneteket alkalmaznak.
n Megszűnik a szólamok egyenrangúsága.
n A kor jelentős zenei alakjai:
J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven és F. Schubert.