11. témakör: Nyelvi szintek
Tétel: A szófajok rendszere, szóalkotási módok.
A szófaji rendszer
I, ige (cselekvést, történést, létezést kifejező szó) randevúzik, elmúlt, van, volt lesz,
II. névszók
1, főnév:(élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve,) kutya, asztal, eszme,
2, melléknév (tulajdonságot fejez ki) sárga, sovány,
3, számnév:(tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév) öt, ötödik, ötöd
4, névmás (névszót helyetesiti, önálló jelentése nincs) fn: Én, Te…, mn: olyan.., szn: ahány.
III, Igenevek
1, főnévi igenév (ige +ni, képző)
2, melléknévi igenév lefutott, futó ember, futandó,
3, határozói igenév: va,-ve,-vá,-vé, futva
IV, határozó szó (cselekvést létezés körülményeit fejezi ki) itt-hely, most-idő, örömest- mód
V, viszonyszók
1, névelő a,az egy.
2, névutó: alatt, fölött, mellett,
3, kötőszó: de, ám. is.meg, és
4, igekötők: ba, be, ki, át,
5, módosítószó: talán, bizony nem
6, indulatszó: sej, haj, juj, aj, ej,
A magyar nyelv szóalkotási módjai
A nyelvközösség két módon szokott nevet adni, egy új jelenség szókölcsönzéssel vagy belső erőből. Belső erőből is alapvetően kétféleképpen hozhatunk létre szavakat szóteremtésse és szóalkotással. Szóteremtés, hangutánzó és hangfestő szavak ilyen mondón jönnek létre.
Szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel
Szóképzés
Egy alapszóhoz képzőt illesztünk, miáltal létrejön egy új szó, hiszen a képzőnek az a sajátossága hogy megváltoztatja a szó jelentését.
Lehetőségei:
a, igét képezhetünk az igéből/ másoltat,nevel-tetik,szabadul-hat,
b,igét képezhetünk névszóból / sok-all,téglá-z
a,névszót képezhetünk névszóból / ifjú-ság,kenyér-ke
b,igéből névszót / kerit-és,néz-et,tanul-ékony
Szóösszetétel
Alapvetően kétféle lehet alárendelő, mellérendelő összetett szavakat ismerünk.
1, alárendelő
Olyan összetételek esetében, amikor az előtag alá van rendelve az utótagnak.
a,mennydörög ( alanyos) – Mi dörög?
b,igazmondó (tárgyas) –Mit mondó?
c, színdús (határozós) –Miben dús?
d, drágakő (jelzős) –Milyen kő?
2,Mellérendelő
Mellérendelő összetett szavakat tekintjük olyanokat, amelyeknek tagjai külön-külön is ugyanolyan mondatrészekként szerepelnek.
a. Kettőzéssel, vagyis szóismétléssel alig-alig, körös-körül
b, ikerítéssel, amikor egy szót saját játszi változtatásával kapcsoljuk össze. Csigabiga, cseng-bong
c, valódi mellérendelő, amikor két önálló jelentésű szót fűzzünk össze
jön-megy, búbánat,