Parlamenti demokrácia működése Magyarországon

1) A törvényhozás és a kormányzás alkotmányos feladatai

2) Az ellenzék ellenőrző szerepe

3) Az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök feladata

Demokrácia:

Eredetileg két görög szó párosításából jött létre (démosz=nép, kratosz=uralom)

Két fajtáját különítjük el működése alapján:

a) Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket

b) Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket

A magyar demokrácia működése:

Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom

Országgyűlés:

Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk. A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése. Feladatai: alkotmány elfogadása

törvények megalkotása

állami költségek elfogadása

a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása

nemzetközi szerződések jóváhagyása

Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja.

Kormány:

Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv. Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt.

Köztársasági elnök:

Köztársasági államformában legfőbb közjogi személy

Űrködik az államszervezet demokratikus működése felett

Kifejezi a nemzet egységét

Ő a fegyveres erők főparancsnoka

Az országgyűlés 5 évre választja meg

Az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges

A ház titkos szavazással választja meg

Feladata:

– képviseli a Magyar Köztársaságot

– nemzetközi szerződéseket köt

– megbízza és fogadja a nagyköveteket

– népszavazást kezdeményezhet

– kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat

– kitüntetéseket adományoz

– dönt az állampolgársági ügyekben

– gyakorolja egyéni kinevezési jogát

A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen.

Alkotmánybíróság:

Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú testület. Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

Állami számvevőszék:

Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését.

Nemzeti jelképeink:

– az állam elnevezése és jellege

– Himnusz

– zászló, címer, főváros

Nemzeti ereklyék:

– szent korona és a koronázási jelképek

– Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb

Állami szimbólumok

– nemzeti- és állami ünnepek

– legmagasabb állami kitüntetések

– állami eskü

– állami pecsétek

Választójog:

Általános, közvetlen, egyenlő, titkos

Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni.

A szavazás 7 pontja:

– titkos

– szavazni csak személyesen lehet

– a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás

– a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét

– megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában

– külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra

– a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat