Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

EZ IS
MEGVOLT… MINDENKINEK KÖSZÖNJÜK

Arisztotelész kezdetben elfogadta Platón idealista tanait, melyek annak tudományos ellenfeleivel, a szofistákkal folytatott vitában kristályosodtak ki.

Tény, hogy a szofista filozófia gyakorlatias és lényegre törő, antiidealista, sokszor felvilágosultan vallásellenes képviselői kezdetben sokban hozzájárultak a filozófia és egyes tudományok (retorika, ismeretelmélet, csillagászat, természetfilozófia – és a későbbi természettudományok) fejlődéséhez. A legnagyobb szofisták, vagy az erős szofista hatást mutató cinikus filozófusok azzal, hogy saját maguk is követték azt az életformát, melyet prédikálták (Diogenész pl.), legalább annyira kiérdemlik az utókor megbecsülését életükkel, mint a később ellenfelükké vált Szókratész halálával (akit egyébként a kortársai szintén „szofistának” neveztek, eredetileg ugyanis ez a kifejezés „hozzáértőt”, „tanítót” jelentett); azonban – különösen a poliszrendszer egyre mélyülő válsága, a görög világrend megrendülése idején – a pragmatizmus, ahogyan az nem ritka, szélsőséges relativizmusba torkollott. Az egyik nagy szofista, a szicíliai Gorgiász például a következő, a filozófiában járatlanok számára esetleg abszurdnak tűnő (noha egyébként védhető, és szigorú értelemben véve nem cáfolható) elveket fektette le mint a filozófia alapjait (vagyis inkább mint mindenfajta filozófia megdöntésének alapjait):

1. Semmi sem létezik; minden látszat;
2. Ha létezne is valami, azt nem lehetne megismerni; mert az érzékek csalnak;
3. Ha valami létezne is és talán még megismerhető is lenne, azt úgysem lehetne elmondani, mivel a nyelv közlései és fogalmai szubjektívek (nem a reális fogalmakat adnánk át másoknak, ha ilyenek lennének is, csak a róluk való beszédet), azonkívül változandók, elmosódottak.

Ám ez az ismeretelméleti relativizmus az erkölcs és az értékek relativizálódásával is együtt járt, s nehéz lenne megmondani, melyik volt inkább az ok s melyik inkább a következmény. Sok, a filozófiát pénzforrásnak tekintő, nyerészkedő szofista az előbb említettekkel ellentétben egyáltalán nem szolgált életével semmilyen megbecsülésre, ezzel összefüggésben a „szofista” szó csakhamar olyan jelentést nyert már a korabeli Athénban is, mint aki nyelvi csűrés-csavarásával saját anyagi érdekében kifordítja az igazságot. Nem csodálható, hogy a tudni vágyó fiatal Arisztotelész Athénban a biztos tudást ígérő Platónhoz szegődött inkább, s nem valamelyik szofista retorikatanárhoz. Ahogy már Platón is kifejtette, amikor a szofista Protagorasz azon kijelentését bírálja, miszerint „Minden dolog mértéke az ember”; ilyen elvekre komoly filozófiát építeni nem lehetséges. Az a relativizmus, ami a humánum kizárólagosságára épít, nem csak a tudományt rombolja le, de az erkölcsöt is, vagyis magát a humánumot. Ha minden megrendül, a biztos tudást kell megkeresni. Erre az útra lépett rá Szókratész, ezzel emelkedve szofista kortársai fölé, és ezt az utat folytatta Platón.

Athénban született Kr. e. 427/428-ban

Platón filozófiáját alkotói tevékenységének három korszakában fejtette ki. Ez alapján osztályozzuk műveit is korai dialógusok (szókratikus korszak), középső dialógusok (formatan, politika) és a kései „nagy” dialógusokra.

A szókratikus korszakban Platón filozófiáját úgy értelmezhetjük, mint annak a keresése, hogy hogyan használjuk a szavakat az értelmes gondolkodás során. A szavak értelmes használata magában foglalja azt, hogy nézeteinket alávetjük mások kritikájának, ellenőrizzük az implikációkat, mindez pedig dialógust eredményez. Platón korai dialógusainak egyik jellemzője egy állítás implikációinak a felvázolása azért, hogy leellenőrizhesse, vajon konzisztens-e önmagával és más állításokkal. Az a kérdés, hogy elfogadható-e egy állítás vagy sem, mindaddig nem válaszolható meg, amíg az állítás implikációit és kapcsolatait fel nem tártuk.

A középső dialógusaiban Platón rámutat néhány hiányosságra a hipotetikus és tagadó eljárásban, amelyet a korai dialógusokban Szókratész érvelési módszereként mutatott be. Platón rámutatott, hogy létezik olyan hipotetikus kiindulópont, amelyre intuitív bizonyosság és jó politika építhető.

A késői dialógusok a szűkebb értelemben vett filozófia, a fogalmak elemzéséből áll.

Írásbeli vizsgák: minden tantárgyból szervezünk írásbeli vizsgát. Földrajz tantárgyból a hallgatók házi dolgozatot adnak be. Az írásbeli és a szóbeli vizsgák alatt a 12. évfolyamon nem lesz tanítás az esti tagozaton.

Felügyelet:

  Informatika vizsgák: 21-én szerdán 17-20 óráig a 303. és 304. termekben Galambos Istvánnál és Somogyi Zoltánnál Szóbeli vizsgák: Kötelező szóbeli vizsgát csak magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv tantárgyakból szervezünk. Ezek időpontja 2010. április 26. hétfő 16-20 óráig. A többi tantárgyból lehet vizsgát tenni, amennyiben az írásbeli rosszul sikerült. Ezek időpontját a táblázat mutatja.

  Vizsgabizottságok: ápr. 26. hétfő:

1. Dobos László, Zolnai Zsolt, Barna Róbert – 407.
2. Ihászné Bassola Villő, Lakó Ildikó, Barna Róbert 2. – 408.

ápr. 27. kedd:

1. Fürst Istvánné, Zolnai Zsolt- 407.
2. Aradi Ágnes, Szeli Bernadett, Dobos László, Lőrincz Katalin- 408.
3. Galambos István, Somogyi Zoltán – 304.

ápr. 28. szerda:

1. Szeli Bernadett, Dobos László, Aradi Ágnes – 407.
2. Szilvásy Ildikó, Zolnai Zsolt – 408.
3. Somogyi Zoltán, Galambos István – 304.

12. Y. vizsgái: Írásbeli vizsgák: április 19-23 a tanítási órákon. Ha nincs vizsga, a tanítás folyik. Szóbeli vizsgák: április 26-27-ig, nem tanítunk ezen a két napon a 12. Y. osztályban.

Vizsga helye: 113. terem

4. tétel
Kommunikáció
Az ember kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejező eszközei

Verba volant, seripta manet.
A szó elszáll, az írás megmarad.

Élő beszéd az írott forma
1. Hangok egymás utánja hallás Látás térbeli benyomás hiszen
időbeli benyomás írásjeleket látok.

2. Múlandó, szűkebb hatáskörű Kevésbé korlátozott időben és
térben

3. Hallgató (vevő) visszajelzésnek A visszajelzés korlátozott,
többféle lehetősége van

késleltetett nyomása van

4. Gyors gondolkodás, azonnali Időt enged a gondolkodásra
szövegezést igényel

5. Többnyire igénytelenebb Megszerkesztett teljes
szabályoktól inkább eltérő mondatokkal él, a szabályokat
nyelven szólal meg inkább betartja

Metakommunikáció

Kommunikációnak nevezzük a teljes közlésrendszert ezen belül a verbális kommunikációnak a szóhoz kötött kifejezés és metakommunikációnak a szavakon túl, ill. azokkal párhuzamosan ható egyéb kifejező megnyilatkoztatások, ilyenek a „ gesztusnyelv”.
– mimika
– általánosabban testbeszéd
– milyen távolságot tart (aura)
– öltözéke

A közlésrendszernek körülbelül a 7% verbális (szó), 38% vokális (hangsúly) és 55% nem verbális. Előfordul, hogy valaki a verbális kommunikációtól eltérően metakommunikál, vagyis a szavai nincsenek szinkronban a testbeszédével. Ahhoz hogy az efféle ellentmondásokat ill. hamisságokat az ember le tudja leplezni jó „ empátiájának” azaz beleérző képességének kell lennie.

Na, fiuk lányok, azzal kezdeném, hogy szeretnék meg mutatni az egy teljesen ingyenes és jogtiszta dolgot, ez pedig nem más, mint a Linux. Aki eddig windowsal nyomult és van kedve és bátorsága annak szívesen segítek meg ismerni a Linux alapjait (miért csak alapok? mert én sem tudok többet) nem hiszem, hogy bárki csalódna, nagyon sok fajta van… Akit érdekel, az keressen engem.

Témakörök

Ezek a témakörök vonatkoznak mind a szóbeli mind az írásbeli vizsgára

1. Személyes vonatkozások, család

• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
• Családi élet, családi kapcsolatok
• A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
• Személyes tervek

2. Ember és társadalom

• A másik ember külső és belső jellemzése
• Baráti kör
• A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
• Női és férfi szerepek
• öltözködés, divat
• Vásárlás, szolgáltatások
• Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

• Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása)
• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
• A városi és a vidéki élet összehasonlítása
• Növények és állatok a környezetünkben
• Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
• Időjárás

4. Az iskola

• Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
• Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
• A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
• Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

• Diákmunka, nyári munkavállalás
• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. életmód

• Napirend, időbeosztás
• Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
• étkezési szokások a családban
• ételek, kedvenc ételek
• étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
• Gyakori betegségek, sérülések, baleset
• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

• Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
• Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
• Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
• Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
• Kulturális események

8. Utazás turizmus

• A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
• Nyaralás itthon, illetve külföldön
• Utazási előkészületek egy utazás megtervezése, megszervezése
• Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
• A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban.

Házi dolgozatok.

Földrajz: Fenntartható fejlődés. Minimum 6 oldal gépel írott.
Társadalom ismeret: Magyarország gazdasága a rendszerváltás után. minimum 6 oldal gépel írott.
Ezekből valamelyik március 16-ig leadandó.
Kémia és Biológia szabadon választott témakör, de kérünk mindenkit előtte az oktató tanárral a témakört egyeztetni. Minimum 6 oldal kép nélkül, gépel írott 12-es betű méret, az internetes forássokat ésszel használni, és a ctrl + v billentyű kombinációt mellőzni.

Próba érettségi vizsga időpontok.
Kérünk mindenkit hogy pontosan jelenjen meg.

Március 16. Magyar
Március 17. Matematika
Március 18. Történelem
Március 19. Idegen nyelv (angol)
Március 22. Informatika

A vizsgára szükséges kellékek: Függvénytáblázat számológép körző vonalzó szótár atlasz (történelem) (kinek földrajz) irodalom szöveggyűjtemény.

A megjelenés 15:30-kor
mindenkinél legyen diákigazolvány és belépőkártya, aki elkésik, az nem kezdheti meg a vizsgáit az adott időpontban, így nem vizsgázhat, vagy is NE KÉSS EL. Sikertelen vizsga estén (ami ügye nem lesz) a pótvizsga április 13-adikára esik.