19. tétel

Stílus és jelentés
Állandósult kapcsolatok
Szokványos stílusmódok

A nyelv szókészletébe nem csak szavak tartoznak hanem a szónál nagyobb szóértékű szókapcsolatok is az un. állandósult szókapcsolatok a frazémák.
A frazémák szóértékű nyelvi elemek, mert bennük a szókapcsolat jelentése egyetlen szó jelentésével vált egyenértéküvé.pl: haragra lobban à haragszik
lóvá tesz   à   becsap
Az állandósult szókapcsolatok megszerkesztettek szerkezeti formájuk nem változtatható, szavak sem a szavak eredeti jelentése módosult.

A frazémák többfélék

1. Népmesei fordulatok: Hol volt, hol nem volt
Most is élnek amíg meg nem haltak

2. Társalgási fordulatok: Hogy vagy?

3. Körülírások: bírálatot gyakorol

4. Közhelyszerű kifejezés: Távozás hímes mezejére lépett. (elcsépelt, elhasznált kifejezések)
Gondolkodás üres járata.

5. Képes kifejezések: Szikrázik a szeme

6. Szakkifejezések: Állandósult szókapcsolat
Igei állítmány
Összetett állítmány

A frazémáknál nagyobb frazeológiai egységek

I. Szólás
Több szóból álló szerkezet amelyben a szavak eredeti jelentése elhalványul a szerkezet új jelentést kapott.
Pl: Fogához veri a garast. = zsugori
Fején találta a szöget.  = Rátapintott a lényegre
A tenyerén hordja.       =  kényezteti
Nem tenné érte a tűzbe a kezét. = nem bízik benne
Világít a negró a szájában.  = hülye

II. Szólás hasonlatok
Egy főmondatból és egy mellékmondatból állnak.

pl:  Reszket mint a nyárfalevél.  = fél
Ritka, mint a fehér holló.  =  ritka
Bámul, mint borjú az új kapura.   =  nem érti
A napra lehet nézni de rád nem.  =  csúnya

III. Közmondások
Népi megfigyeléseket életigazságokat tartalmazó mondatok

pl: Nem mind arany ami fénylik.
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Aki másnak vermet ás maga esik bele.

IV. Szálló igék
Szó szerinti idézetek amelyeket gyakran használunk. Költők, írók művéből származnak vagy államférfiak, tudósok mondata.

pl: A tett halála az okoskodás. Madách Imre
Ne bántsd a magyart.  Zrínyi Miklós
És mégis mozog a Föld.  Galilei
A kocka el van vetve.   Cézár

20 témakör

Tétel: Stílus

és jelentés

A társalgási stílus ismerjei minősége

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stílus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának módja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

A társalgási stílus mindennapi, kötetlen társalgási, használt, nyelvi formák összefoglaló elnevezése.

Műfajai:

-élő szóban a párbeszéd illetőleg az elbeszélés

-irásban pedig a levél és a napló.

A társalgási stílus stílusjegyei természetesség, közvetlenség.

1, szókincse változatos (köznyelvi mellett, tájnyelv, argó) a szavak lehetnek tréfás, familiáris, gúnyos, durva, becézés, kedveskedés,

2, mondattani sajátosságai

Fordulatok, befejezetlen mondatok jellemzik

Köszönéssel kezdődik igen sok formája lehetséges, hagyományos, kérdéses köszönések, közhely-elcsépelt kifejezések (ilyen az élet), töltelékszavak (izé. ő)

Közhely = gondolkozás üresjárata

-divatszavak kifejezések (állati, oltári)

Kötőszavak

Magánlevél:-nem más, mint írásban megjelent tárgyalás. Mondatszerkesztése sokkal kötöttebb, mint más stílusrétegekben.(függ, hogy kinek írja)

Szerkezete:-keltezése, főrész, záró rész, befejező rész.

16. tétel

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stylus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának modja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus

Szónoklástan /retorika/

Ókorban a rétor szónokolt. Periklész anyagilag elismerte azokat, akik jól szónokoltak a népgyülésen. Kialakult létrejött egy szónoki iskola ahol filozófusok tanították a beiratkozott tanítványokat, tanították a meggyőzés művészetére ezek voltak a szofisták, akik ezt tanították.

Magyarországon a 19 sz-ban jelentős szónokok hatottak a környezetünkre, a népre.

Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
A közéleti szóbeliség a közéleti stílus előbeszélt változata. Sokféle lehet az élő szóbeli nyelvhasználat, befolyásolja ezt az alkalom és a beszédhelyzetet.

Műfajai:

– tárgyalás

– hozzászólás

– felszólalás

– előadás

– vitában való részvétel.

Mindezek között a legigényesebb műfaj a szónoki beszéd.

Előadás célja: hogy a mondanivalóját a hallgatósággal megértesse ezért a fogalmak és összefüggések megvilágítására törekszik.

Ismertető jegyei:

1, témára vonatkozó bevezetés

2, a magyarázatra szoruló kifejezések ismétlése

3, közbevetet kérdések alkalmazása

4, az elhangzottak megismétlése.

Szónoki beszéd

A szónok a hallgatóságát élő szóval akarja meggyőzni, ill. megfelelő véleményre hangolni, bizonyos esetekben elhatározásra, cselekvésre akarja buzdítani.

A szónok céljából következően kerüli az idegen szavakat ugyanúgy az elavult és az újabb nyelvi elemeket. Szívesen használja a választékos kifejező, ünnepélyes sokszor túlzó szavakat a /meggyőzés érdekében/szemléletesség nyelvi eszközeit. Az állandósult szókapcsolatok, mint, szólás, közmondás, szállóigék.

Szívesen alkalmaz ellentétes mondatszerkesztést kérdő, felkiáltó (megszólító mondatokat), idézeteket, rövid történeteket.

A szónoki beszéd a retorika általános szabálya szerint:

1, a bevezetés és az elbeszélés

2, a kitérés

3, a részletezés, kifejtés

4, a bizonyítás és cáfolás

5, befejezés, lezárás, amelyben ismétlés van, megerősítése a korábban elhangzottaknak.

A publicisztikai stílusréteg sok tekintetben hasonlít a szónokihoz, alapvető különbsége természetesen az, hogy rögzített formában jelenik meg, s ily módon nincsen kontaktus a szerző és a közönség között.

Abban viszont hasonlít, hogy szintén meg akar győzni az újságíró, s hogy hasonlóképpen színesen változatosan fejezi ki magát, amiképpen a színvonalas szónok.

15 témakör A szöveg

Tétel: A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges szövegtípusok

Az önéletrajz:

Önéletrajzot akkor írunk, ha továbbtanuláshoz jelentkezünk, vagy ha állást pályázzunk meg.

Célunk: önmagunkról szakmai tevékenységünkről sokoldalú tájékoztatást adjunk, elősegítve pályázatunk kedvezőbb elbírálását.

Az utóbbi időben a személyes elemek egyre inkább háttérbe szorulnak a szakmai szempontok lettek mérvadóak.

Következőket kell tartalmaznia:

1, születési adatok

2, tanulmány:

– iskolai végzettség illetve szakmai képzettség

– pótlólagosan megszerzett újabb képesítések

– nyelvismeret (annak foka)

– speciális érdeklődési kör

– eddigi, korábbi munkahelyek munkakörök

– szakmai tevékenység

3, tervek, elképzelések

Keltezés, aláírás

Nyilván a valóságot kell leírni, de ne legyen túl szerény, büszkén.

Kérvény:

A kérvény hivatalos jellegű irat valamelyes ügyűnket akarjuk általa elintézni, hivatalos szervhez címezzük.

A döntés az illetékes mérlegelésétől függ, azt vizsgálja jogos-e, amit leírunk a beadványban, igazságos-e, indokolt-e a kérés vagyis megfelel-e a valóságnak.

A kérvény szövege a következőket tartalmazza:

– kérelmező neve, lakása, munkahelye

– a kérés pontos megfogalmazása

– az indok meggyőző előadása/alátámasztása, érvelés

– kérelem tömör ismétlése

– keltezés, aláírás

11. témakör: Nyelvi szintek

Tétel: A szófajok rendszere, szóalkotási módok.

A szófaji rendszer

I, ige (cselekvést, történést, létezést kifejező szó) randevúzik, elmúlt, van, volt lesz,

II. névszók

1, főnév:(élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve,) kutya, asztal, eszme,

2, melléknév (tulajdonságot fejez ki) sárga, sovány,

3, számnév:(tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév) öt, ötödik, ötöd

4, névmás (névszót helyetesiti, önálló jelentése nincs) fn: Én, Te…, mn: olyan.., szn: ahány.

III, Igenevek

1, főnévi igenév (ige +ni, képző)

2, melléknévi igenév lefutott, futó ember, futandó,

3, határozói igenév: va,-ve,-vá,-vé, futva

IV, határozó szó (cselekvést létezés körülményeit fejezi ki) itt-hely, most-idő, örömest- mód

V, viszonyszók

1, névelő a,az egy.

2, névutó: alatt, fölött, mellett,

3, kötőszó: de, ám. is.meg, és

4, igekötők: ba, be, ki, át,

5, módosítószó: talán, bizony nem

6, indulatszó: sej, haj, juj, aj, ej,

A magyar nyelv szóalkotási módjai

A nyelvközösség két módon szokott nevet adni, egy új jelenség szókölcsönzéssel vagy belső erőből. Belső erőből is alapvetően kétféleképpen hozhatunk létre szavakat szóteremtésse és szóalkotással. Szóteremtés, hangutánzó és hangfestő szavak ilyen mondón jönnek létre.
Szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel

Szóképzés

Egy alapszóhoz képzőt illesztünk, miáltal létrejön egy új szó, hiszen a képzőnek az a sajátossága hogy megváltoztatja a szó jelentését.

Lehetőségei:

a, igét képezhetünk az igéből/ másoltat,nevel-tetik,szabadul-hat,

b,igét képezhetünk névszóból / sok-all,téglá-z

a,névszót képezhetünk névszóból / ifjú-ság,kenyér-ke

b,igéből névszót / kerit-és,néz-et,tanul-ékony

Szóösszetétel

Alapvetően kétféle lehet alárendelő, mellérendelő összetett szavakat ismerünk.

1, alárendelő

Olyan összetételek esetében, amikor az előtag alá van rendelve az utótagnak.

a,mennydörög ( alanyos) – Mi dörög?

b,igazmondó (tárgyas) –Mit mondó?

c, színdús (határozós) –Miben dús?

d, drágakő (jelzős) –Milyen kő?

2,Mellérendelő

Mellérendelő összetett szavakat tekintjük olyanokat, amelyeknek tagjai külön-külön is ugyanolyan mondatrészekként szerepelnek.

a. Kettőzéssel, vagyis szóismétléssel alig-alig, körös-körül

b, ikerítéssel, amikor egy szót saját játszi változtatásával kapcsoljuk össze. Csigabiga, cseng-bong

c, valódi mellérendelő, amikor két önálló jelentésű szót fűzzünk össze

jön-megy, búbánat,

3. Tétel
Kommunikáció
A kommunikációs folyamat tényező és funkciói ezek összefüggései a kifejezésmódról

adó csa —–üzenet —–torna vevő

kód nyelv

beszédhelyzet kapcsolat

Valóság ,világ

Kommunikáció: A kommunikáció az ember és ember között nyelvi formában megvalósuló szándékos és kölcsönös információ csere.

Az ember megismerve a valóság dolgait megnevezi őket. A megnevezett dolgokat pedig közlemény vagy üzenet formájában továbbítja a beszédtársaknak. A beszélő köleményét a hallgató vagy a vevő értelmezi és a felfogásának megfelelően elhelyezve a gondolatai rendszerében válaszol miáltal ő lesz az adó. Ahhoz hogy létrejöjjön a kommunikáció közös nyelvre az az mindkettőjük által hasonlóképpen megértett jelrendszerre van szükség. Továbbá szükség van arra is, hogy valamilyen csatorna rendelkezésére álljon (működjön), valamint arra is szükség van hogy a kommunikáló felek közvetlen kapcsolatban legyenek közös beszédhelyzetben. A felsorolt tényezők mindegyikének meg kell lennie ahhoz hogy a kommunikáció létrejöhessen. Ha egy is hiányzik nem teljesülhet.

Pl: A vízbefúló „halászok” kiáltással fordul 2 csónakban ülő halász felé ám azok „mi is” kiáltással válaszolnak, akkor nem jön létre a kommunikáció, mert a megszólítottak nem megfelelően dekódolták az üzenetet.
Itt az oka az azonos alakú szavak sajátosságában rejlik.
A kommunikációnak mindig van valami funkciója, ezeket csoportosíthatjuk:
1. tájékoztatás ( vélemény, gondolat közlés, információ átadás)
2. kifejezés ( érzéseinket, vágyainkat, hangulatainkat rábízzuk valakire)
3. felhívás ( a hallgató befolyásolására törekszik a beszélő)

1 tétel.
A jel, a jelfajták, a jelzések

Jelölt fogalom: (ide elsőbbségadás kötelező tábla) jelölő:

Elsőbbségadás kresz-tábla

jelentés:a táblával védett útvonalon haladó járműnek elsőbbséget kell adni.

A jel és a jelentés összekapcsolódik. A jelek igen sokfélék , többségük egy nagyobb rendszerbe jelrendszerbe illeszkedik.

Pl. matematikai, kémiai, a nyelvi

„+” „N” „asztal”

A legegyetemesebb,legáltalánosabb jelrendszer a nyelv. A nyelvi jelek szimbolikus természetűek, a jelölő és jelölt kapcsolata megállapodáson alapul.pl, asztal és kakaó

Kivéve a hangutánzó (csattan) és hangulatfestő (tutyi-mutyi) szavak esetében ahol a hangsor jelentés között szükségképpen a kapcsolat.

A nyelv,jel és szabályrendszer

A nyelv jelelemekből ( hangok) felépülő jelekből ( szavak,told) valamint szabályokból áll.

A nyelvnek van szótárra és nyelvtana. Legkisebb jelentéssel bíró egysége, a nyelvi jel másképpen a szóelem tudományos kifejezése a MORFÉMA.

A citrom

1,látható ha leírjuk,halható ha kimondjuk.

2.önálló jelentése van

3,hangsora van amely felidézi a citrom képét c,i,t,r,o,m

4,a magyar nyelv jelrendszerébe illeszkedik.

5,az emberi kommunikációban kap jelszerepet.

Tehát nyelvi jelek a szavak és a toldalékok.

Toldalékok fajtái:

Képző amely megváltoztatja a szó jelentését –ság,-ség

Jel: módosíthatja a szó jelentését magas,-magasabb

Rag: amely jelöli a szó mondatbeli helyét ,ra,-re

könyv-tár-os-ok-nak
tő k j r

2. témakör Ember és nyelv

Tétel: A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal.

Egy adott idő, korszak, nyelvállapota a belső rétegzettség ellenére is egységet mutat.
Jegyei alapján meg tudjuk különböztetni más korszakok nyelvállapotától.

Ezt az egységet nevezzük nyelvi szinkróniának vizsgálatát pedig szinkron vizsgálatnak.
A görög eredetű Szün-együtt, Kronosz-idő szó összetétele. A szinkrónia nemcsak jelenre vonatkozhat, hanem más korszakok (századok) nyelvének állapotára is.
A nyelv, mint tudjuk változó rendszer, a változások összefüggnek az életmóddal, társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális élet magatartásával, így a nyelv egy nép történetének, bizonyos fokig, a lenyomata. Az időbeli egység mindig viszonylagos,ezért a nyelvről csak úgy kapunk hitelesebb képet ha fejlődését, változását is áttekintjük. A nyelv időbeli változását a nyelvállapotok egymás uránját, nevezzük diakróniának, a történeti nyelvvizsgálatot pedig diakrón vizsgálatnak.
A változást szintén sajátossága a nyelvnek, amiként az időbeli egység. A nyelvi változásának olyan az üteme, hogy funkciója, vagyis az hogy kommunikálni tudjunk vele, egészséges helyzetekben teljesülni tudd. A nyelv életét tehát az állandóság és a változás kölcsönhatásában jellemzi.
Kialj(szláv)- király
Volto- bolt (olasz)
Né+ember-némber (1416)
Cacaova átl- kakaó (azték) változószó

17. témakör Retorika alapjai

Tétel: A témamegjelölő cím, mint a globális kohézió eszköze

A globális kohézió alapja a téma. Minden szöveg szól valamiről, vagyis van témája. A hozzátartozó szereplők, tárgyak, mintegy behallozzák a szöveget. Velük kapcsolatban beszél el egy történetet, ír le egy jelenséget a beszélő, kifejt valamit, körüljárja a kérdést, pl. a fejezetek témájáról is. Vázlatkészítéskor gyakran úgy járunk el, hogy főbb egységenként keressük meg a témát. A téma folyamatos jelenlétét szolgálják, tehát bizonyos kulcs szavak, előre és visszautalások, illetve az ismétlődések rendszere.
Az írásbeli szövegekben fontos szerepet tölt be a mű címe. A címek nyelvi megformálásuk szerint két félék lehetnek:

– szó vagy szókapcsolat szerű

Szó: Himnusz, szókapcsolat: Bűn és bűnhődés, A zabhegyező

– mondatszerű címek

Ballada a költészet hatalmáról, Noszti fiú esete Tót marival

És mégis mozog a föld
A cím megszerkeszti a mű tárgyát, szereplőjét, de kiemelhet egy fontos összefüggést is stb. A mondatszerű címek főként a Szépirodalomban használatosak.
A cím szorosabban véve nem a szöveg része, hanem mintegy rámutat a szöveg egészére, és vezet bennünket az írásmű megértésében.
Mind a téma, mind a címe , fogalmát, másképpen kezeljük szépirodalmi alkotásokban.
A műalkotások témájának kihámozása bonyolultabb dolog, mert a nyelvi és a poétikai nyelvrendszer kettősége miatt, a művészi téma mindig, rejtettebb és gyakran többrétegű.

14. témakör: A szöveg

Tétel: A lineáris és a globális kohézió (mondatok láncolata)
A nyelv a következő elemekből épül fel: hangok, szavak, mondatok, szöveg.
A szöveg lehet akár egy mondatot tartalmazó pl. fűre lépni tilos illetve akár 100 oldalnyi is pl. Tolsztoj: Háború és béke című regénye.
A lényeg az hogy bármilyen hosszú is ,hogy sem elvenni, sem hozzátenni nem lehet.
A kommunikáció létformája a szöveg. Megvalósítja a beszélő, és a hallgató közötti kapcsolatot a lezártság érzését keltve jelenik meg a beszélők gondolatai. A szöveg nem a mondatok véletlenszerű halmaza, hanem azonos témára vonatkozó mondatok láncolata.
A szöveg összetartó ereje a kohézió, amely kétféle:
Globális, vagyis átfogó, tartalmi és jelentésbeli kapcsolódó elemekkel, illetve lineáris kohézió, amely a folyamatos előrehaladást biztosítja.,grammatikai kapcsolati elemekkel.
1,A szöveg összefüggő és nyelvtani, vagyis grammatikai kapcsolati elemei.

1, A határozott névelő, mert pontosan utal a már előbb megnevezett dologra. Pl. Egy fiú a parkban..A fiú megállt……
2, A kötőszó
A mondat egységeket egymáshoz viszonyítják.pl. Tegnap vásárolni akartam…..de mégsem mentem el mert……
3, Névmás,mert névszókkal helyettesíthető szó. Pl. A barátom középiskolás ő már a harmadik osztályba jár.
Láttam …….magán…..én is olyat szeretnék.

Visszautalás

Előre utalás

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet….fiatalnak,idősnek egyaránt.
4,ragok és jelek
Mondattá fűzik a szavakat, meghatározzák a szavak mondatbéli szerepét.
5,Határozószók és névutók
Szintén utaló és viszonyító feladatott látnak el.pl alatt, felett, mellett
6,Szórend és hangsúly
Holnap megyek moziba (nem máskor)
Moziba megyek holnap (nem máshova)
Holnap megyek moziba, holnapután pedig kirándulok.(sorrend)
2,A szövegösszefüggés megvalósításának jelentésbeli kapcsoló elemei

A szöveget nyelvtani kapcsolódó elemei mellett a közös jelentés a téma azonossága, összefüggővé tenni.
A jelentés szintén kapcsoló elemeket az ismétlődés bonyolult rendszere alkotja
Pl. Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.
Szóismétlés, szószerkezet ismétlése
Tartalmi megerősítést jelent, illetve az érzelmi töltés fokozatai lehetnek ezek a refrének.
Pl
Szép vagy Alföld legalább nekem szép
Itt ringatták bölcsőm itt születtem
Itt boruljon rám a szemfödél, itt
Domboruljék a sír fölöttem

3. Rokonértelműség az ismétlődés sajátos formája mivel a rokonértelmű szavak azonosak vagy hasonló ill. árnyalati eltérések lehetnek.

4. A nem fogalom, a faj fogalom

Az élőlény szó nem fogalom, az állat fajfogalom.

5,Felsorolás
Rész egész viszony alapján.

Add ki jussomat:
Pénzt, paripát, fegyvert

6. Magyarázó, kiegészítő közbevetések amely szintén

A Lánchíd Széchenyi- a legnagyobb Magyar- kezdeményezésére épül meg.