Szimbolizmus (1886-1910)
Bevezetés:
A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.
A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).
Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.
A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).
Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.
1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással
Törekvéseik:
A szimbolizmus lényege:
-a naturalizmussal való szakítás,
-a valóság megvetése,
-az eszmékhez és az álomba menekülés
Előzményei:
A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.
A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:
-az egzotikumot,
-a misztikát,
-a halált,
-az erotikát,
-az álmok és a látomások világát.
Rossetti: Angyali üdvözlet (1850)
Millais: Ophelia(1852)
Jellemzői:
Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.
*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.
Hatása:
A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.
A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.
A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.
A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.
Képviselői: Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:
-Paul GAUGUIN
-Gustave MOREAU
-Emile BERNARD
-Henri ROUSSEAU
-Odilon REDON
-Ferdinand HODLER
-Auguste RODIN (szobrász)
A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.
Szecceszió:(19 sz. végétől 20 az első harmadáig)
Akadémikus művészettől elkülönültek az irányzat az elnevezés a Bécsi kiállítási épület
(J. Olbrich: Sezession Pavilon.)
– egyszerű formák
– gömbkupola –aranyozott, lombkoronát tükrözi-áttört szerkezetű
– vízszintes jellegű- párkányok díszítik
– bejárat felett három jelképes maszk, stilizált növények
Németország: JUGENDSTIL, LILIONSTIL, WELLENSTIL,
Anglia: LYBERTY STYLE, MODERN STYLE,
Francia: ART NOUVEA
Olasz: STILE LIBERTY, STILE FLORAEL,
USA: TIFFANY STYLE
Központjai: München, Berlin, Bécs (legjelentősebb
Előzményei:
– angol preraffaeliták törekvései ( fiatal festők mozgalma
– a természetet bevonják a művészetbe- szecceszióban bontakozik ki
Álltalános jellemzői:
– szembefordul a historizálás minden válfajával
– modern élet felé fordul
– növényvilág, stilizált motívumait veszi alapul
– Kedveli a különleges, szimbolikus, bizarr témákat
– Elvont szépségideálokat keresi, halál gondolata,
– Az építészetben, képzőművészetben, iparművészetben
– Tárgyalakításban, grafika, festészet,
– Szabadon áramló formák, természetes növekedése
– Élet lendületét tükrözi
– Tömegtermeléssel szembeszáll, kézműves munka válik meghatározóvá
Építészet:
Szegedi színház:- kovácsolt vas erkélyek, kacskaringós virágok
Jellemzői:
– felhagyott az akadémikus művészettel, eklektikus
– tárgyak kivitelezésénél fontos a funkció és ehhez igazítják a formákat
Kezdetben: álkupolák, bizarr formájú ablakok
Később: tisztulás figyelhető meg
Magyarország:Lechner Ödön, Kós Károly, Márkus Géza
Iparművészeti M :Lechner, Postatakarékpénztár: Lechner, Földtani I: Lechner, Grascham P: Kós Károly, Cifra-palota: Márkus G,
Ausztria: Joseph-Maria Olbrich, Otto Wagner
Karlplatz metrokijárat (Otto W, Bécs)
Majolikaház (Otto W)
Spanyolország: Antoni Gaudí
Sagrada família
Guell-Park
Anglia: Charles Remie Machintosh
Glassgowi művészeti iskola
Festészet:
– stilizált növényi motívumok
LOKÁL SZINEK (helyi-Szin) tárgy eredeti színe
Körvonalazódott, kontúrozott felületek, dekorativitás jellemzi
A figurák légiesen megnyúlnak
Plakátművészet
Rippl Rónai:Kalitkás nő
Gustav Klimt:síkban alkot, arany pigmentek használata.