A biblia
A biblia szó a görög biblion=könyv, tekercs
A biblia a zsidóságnak és a kereszténységnek az alapköve. Szentírás kifejezést is használják.
A biblia két részre osztható:- Ószövetség (Ótestamentum)
– Újszövetség (Újtestamentum)
Mivel a zsidó Biblia arról szól, hogy Isten szövetségre lépett az emberrel, szövetségi könyvnek is nevezték. Mózessel kötött szövetség jegyében íródott könyveket Ószövetségnek, a Jézus által kötött szövetségről szóló könyveket pedig Újszövetségnek nevezték el. Míg az Ószövetség nyelve a héber, addig az Újszövetség könyvei görög nyelven írottak. A Biblia héber szövegének első görög fordítása a Septuaginta vagy „a hetvenek fordításának” is nevezték. Egy legendáról van szó Kr.e. III sz.
A fordításra Alexandriában került sor, a diaszpóra zsidóság körében merült föl sürgetően, ahol már nemcsak a héber, hanem az arám nyelvet sem ismerték. A legenda szerint a fordítás II.Ptolemaiosz uralkodása alatt készült, így az uralkodó az alexandriai könyvtár vezetőjének tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a zsidók szent könyvét a Tórát. A jeruzsálemi zsidó papok teljesítették kérését, és rendelkezésére bocsátott egy arannyal irt héber Tóra-tekercset és a fordítás elvégzésére 70 tudós rabbit is küldött Egyiptomba. Pharosz szigetén elvonultan 70 nap alatt el is végezték feladatukat, és minden egyes fordítás pontosan megegyezett.
Szent írás=Isten kinyi lakoztatta az igéjét és azt közvetítésére bízta, akik meghallván azt megfogalmazták. Meghallották az Úr szavát és továbbították azt.
Kanonizáció=(kanon) mérőegység, az iratok elfogadása, szentesítése, törvényessé avatása.
Ószövetség (Thóra)
-Kr.e.12 és 2. század között keletkezett.
-Izrael történetéről tudósít.
-Nyelve: klasszikus héber, kis részben arámi, illetve görög.
-Ókori héber és zsidó iratokat tartalmaz. A zsidó vallás monoteista, eleinte törzsi isteneket imádtak, majd később egybeolvadtak Jahve egyetlen személyű isten alakjában.
-Károlyi Gáspár 1590-ben lefordította magyar nyelvre a Bibliát –Vizsoly Biblia-felépítése:24 db könyvből áll.
-kanonizáták: vallásos szempont alapján rostálták a könyveket.
Eszter-könyve, Prédikátorok –könyve, Job-könyve,
Énekek-éneke: erősen erotikus versek férfi és nő között (szimbolikus) Jahve és a kiválasztott nép között.
Szerkezeti felépítése:
I. Mózes öt könyve (Kr.e.. 5. sz.)
1)Genezis=Teremtés könyve (Az Éden, Bűnbeesés, Káin és Ábel, Vízözön, József története)
Semmiből való teremtés, Biblia istene anyag nélkül teremtette. Az Úr kijelenti, hogy saját képére formálja az embert, közös világunk van az istennel. A paradicsomban nem kell tenni semmit csak hinni, nem kell tudni, mert isten mindent tud.
2) Exodus=a kivonulás könyve
3) Leviticus=Papok könyve
4)Numeri=Számok könyve- Izraeliták könyve
5)Deuteronomium=Második könyv
(Erkölcsi kódex: Tíz parancsolat
II: Prófétai könyvek (Kr.e. 8-4 sz.)
Próféták isten üzeneteinek hirdetői: közvetítenek Isten és ember között, feladatuk a jövendölés és a nép vezetése.
4 nagy próféta: Ézsiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, az ő jövendölésük a legfontosabb, látomásokat vettitettek ki. Sok féle irodalmi műfaja van:-elbeszélés,-példázat,-jövendölés,-zsoltárok,-lirai versek,-elmélkedések. Köztük van 12 kis próféta (Jónás-könyve, Habakuk, Zakariás).
III.Kötubim/Írások
Énekek –éneke (szerelmi költészet könyvei), Ruth könyve, Siralmak könyve, Prédikátor könyve, Eszter könyve, Jób könyve (filozófia és költészet könyve, Zsoltárok könyve, Példabeszédek könyve, Dániel könyve)
Zsoltárok könyve:
150 zsoltárt tartalmazó imagyűjtemény, ami az ókori zsidóság eredetileg zenekísérettel énekelt szertartási imádságait foglalta össze.
-bennük örök emberi problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódtak meg.
-témájuk a szenvedés, az üldöztetés, a halál vagy éppen az öröm, a hála, dicséret.
-panaszzsoltárok (problémák feltárása isten előtt), hálaadó zsoltárok, himnuszok (isten fenségét és jóságát dicsérik), bölcselkedő zsoltárok (elmélkedő tartalmak)
-a reformáció nemzeti nyelvű istentiszteleteken is ezek szólnak.
-zsoltárköltök: Szenczi M Albert, Kecskeméti Mihály.
David-uralkodó, kezdetben Saul fegyverhordozója,
Jónás-próféta
Mózes-a zsidó hit megalapítója volt, valamint próféta, Jahve neki adta a köbe véset 10 parancsolatot.
Ábrahám-Noé 10. utodja. Patriarka=ősatya, tőle származtatják a zsidó népet.
Újszövetség
A kereszténység korában keletkezett, (koiné) görög nyelven íródott, élén Jézus életét, tetteit és tanítását leíró írások. Az Újszövetség Isten országának törvénykönyve.
Felépítése szerkezete:
1) 4 evangélium=az üdvösség jó híre
Máté, Márk, Lukács, János
Máté, Márk, Lukács szinoptikusoknak nevezik, mert tartalmukban, szerkezetükben sok a hasonloság. Nem hallgatják el az emberi vonatkoztatásokat sem.
János elkülönül. János –evangélium szakad el a leginkább a történelemtől és a hagyományoktól.
2)Apostolok cselekedetei:”A keresztény Odüsszeia” (mindkettő a fizikai, a lélekbeli helyes út keresésének története)
3)Szent Pál levelei:14 levelet tartanak számon, melyek közül 7 katolikus levél.
4)Jelenések, könyve (Apokalipszis=kinyilatkoztatás) Az apokalipszis szerzője látomás útján kapta meg a kinyilatkoztatást. A keresztény üldözések idején a hit erősítését szolgálta, a keresztény remény nagy műve, az üldözött egyház hitvallása, melyben sok szimbólumot használt fel a szerző.
„A Hegyi beszéd”àA 8 boldogság àA
boldogok: szegények, éhezők, szomorkodok, szelídek, igazságra szomjazok, irgalmasok, tisztaszívűek, békességre törekvők,
Apostol levelei:
1)Pál apostol (14)àEredeti neve: Saulus, keresztényüldöző volt mindaddig, amíg Jézus megjelent előtte a damaszkuszi úton, ahol olyan nagy fényesség lett, hogy megvakult, de Jézus meggyógyította.
2)Jakab apostol levelei
3)Péter apostol levelei
4)János apostol levelei
5)Júdás apostol levelei
Vulgata
Damasus pápa megbízta Szent Jeromost, azzal hogy javítsa ki az ólatin forditást. Betlehem mellett egy rabbitól, jó megtanult héberül és csak ezután fogott neki a latinra fordításhoz, és ez a későbbi Biblia alapja.
Jézus meghirdette a szeretetett, a szelídség, a tisztaság, az igazság utáni vágy tanitását. Olyan embert rajzolt, meg aki szereti felebarátjait, nem gyűlöl, hanem megbocsájt, Ez a csodálatos embereszmény azonban a korabeli zsidóság körében nem mindenkinek tetszet, főként a papokat zavarta, mert féltek Jézus népszerűségétől, és féltették tőlük a hatalmukat. Azért nem ismerték el messiásként, mert ők olyan emberre számítottak, aki harcos és erős, aki képes lehet arra, hogy vezetése révén kivívja Jude függetlenségét, s aki elkergeti a rómaiakat.