2 tétel
A középkori magyar királyság megteremtése
1,Államalapítás
Szent István –Államlapítás
Előzmények:
Magyarországon a kereszténység a 950-es években a keleti keresztény térítéssel indult hódító útjára (ekkor még a pogány vallás működött). Gézának tehát nem abban kellett döntenie, felvegyük-e a kereszténységet, hanem abban, hogy melyiket vegyük fel. A külpolitikai körülmények segítettek ebben, ugyanis a kalandozások utolsó harcai kellően elhidegítették a bizánci-magyar kapcsolatokat. Gézának egy választása maradt: a nyugati kereszténység felvétele. A kereszténység nem vallási, hanem politikai szempontból volt fontos, a két nagyhatalom (Német-Római Csász. és Bizánci Bir.) szorítása miatt.
Géza halála után:
-Primogenitúra (elsőszülöttségi jogon való öröklés) alapján fiát, Istvánt jelölte. Ám pogány szokás szerint Koppány volt az örökös, aki a nemzetség legidősebb férfi tagjaként formált jogot a fejedelmi székre (seniorátus). , így elkerülhetetlenné vált az összeütközés Koppánnyal. István győzött, a csatában eleső Koppány testét elrettentésnek felnégyeltette (Esztergom, Győr, Gyulafehérvár és Veszprém várára tűzette ki). Koppány legyőzése után a legfontosabb feladatot a keresztény királyság (a keresztény magyar állam) megalapítása jelentette. István fő célja az önálló egyházszervezet kialakítása és a koronázás volt, hiszen a korona a keresztény királyság jelképét jelentette.
Megmaradás a Kárpát-medencében vagy pusztulás volt a tét, Nyugati dinasztikus kapcsolat-Gizella bajor hercegnő révén, Az ország egyesítését be kellett fejezni:
Az egyik az erdélyi gyula volt (ő István unokanagybátyja, azaz Sarolt unokatestvére volt), a másik Ajtony, aki a Maros és Al-Duna vidékét uralta. Nem fogtak össze egymással, nem léptek fel fegyveresen István ellen, de önálló politikát folytattak, amit az új király nem engedhetett. Ajtony legyőzése és az erdélyi gyula területének elfoglalása után Istváné az ország-PATRIMONÁLIS KIRÁLYSÁG.
A koronát a római pápától kérte (II Szilveszter) mert függetlenség a császártól és a pápától
Asztrik hozza a koronát és a zászlós lándzsát. Krizmával való felkenetés (olajjal)=
apostoli király (egyházalapitási jog)= kapcsolódás a nyugathoz, Európához.
Egyházszervezés: összesen 10 egyházmegyét hozott létre, két érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és nyolc püspökséget (veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari=váradi és erdélyi=gyulafehérvári).
Kiváltságok az egyház számára-immunitás(adómentesség), hatalmas földbirtokok adományozása, tized-decima=dézsma, törvények kényszerítik a magyarságot a kereszténységre, minden tíz falu építsen templomot-kötelező vasárnap misére menni, kolostorok alapítása,
2,Királyság államrendszere
Államszervezés A politikai szervezet létrehozása nélkülözhetetlen volt. A király hatalmát a várak biztosították. István német minta alapján szervezte a megyéket, de a magyar viszonyokhoz kellett igazodnia. . A király területi alapon nyugvó közigazgatási egységeket hozott létre a vármegyéket, királyi várak körül alakultak ki.a királyi várakhoz tartozó birtokokkal alkották a várispánságokat, élükön az ispánnal. Ispán rendelkezett a várnép és a várjobbágyok (vár ellátása, katonai feladatok).
Fontosabb királyi várak lettek a vármegyék (egybe foglalta az egyházi és magánföldesúri birtokokat is). Élén a megyésispán.
Az ispánok és megyésispánok: bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket (a jövedelem harmadát kapták) és katonai vezetők voltak.Vármegyék célja:katonai szervezet,és az adó+ törvény betartatása.
-várbirtokok(teljes mértékben a katonai szolgálatokra adatott)
-udvarbirtok(ennek a királyi udvar ellátása volt a cél)
Királyi tanács: ispánok, főpapok és a legfőbb a nádorispán.
Szabad birtokosok, akik nem tartoztak az ispánság alá a vitézek.
Trónutódlás kérdése: német támadást visszaverte.
Trónörökös Imre herceg vadászat közben elhunyt,-Orseolo Pétert választotta, Vazult megvakítatta, hogy ne tudjon trónra lépni, Vazul három fia elmenekült (András, Béla, Levente).
István törvényei: jellentősége
István király három törvénykönyve csak másolatokban maradt ránk, egy 12. századi kódexben és több 15-16. sz.-i kéziratban. Az uralkodó a törvényeket nem egyedül hozta, hanem „Magyarország püspökeivel és főuraival együtt”, tehát megbeszélte a királyi tanáccsal. A szövegeket az udvari káplán foglalta írásba. Az 1. TK. Az egyházszervezésről, a 2. büntető törvénykönyv, a 3. intelmek Szent Imre herceghez. – az egyház és a papság helyzetére vonatkozó általános rendelkezések
– az új birtokrend biztosítása
– a keresztény vallásgyakorlás biztosítása
– az erőszakos cselekmények megakadályozása
– az esküszegés büntetése
– a földesúr jogának biztosítása népei felett
– az özvegyek és árvák jogainak védelme – a boszorkányok és varázslók büntetése
-Zarándokutvonal megnyitása