3 tétel
A középkori város
A középkori város (kb. XI-XV. évszázad)
A Római Birodalom bukása után a városok nagy része hanyatlásnak indult, majd gyakorlatilag megszűntek. Egyedül a püspöki központok vészelték át a hanyatlást. A változás első jelei a 11. században, a mezőgazdaság fellendülésével jelentkeztek. A termelés növekedésével megjelent a felesleg, amely lehetővé tette annak iparcikkre való cserélését. Ezzel együtt föllendült a kézművesség, beindult a kereskedelem, és a városok lakossága is akkorára nőtt, amekkorát a vidék még el tudott tartani. . A kereskedelem fellendülésével új kereskedelmi központok alakultak ki, és előtérbe került a tömegkereskedelem. Mezőgazdaság fellendülése : nyakhám-> szügyhám, lovak patkolása, kerekes nehézeke, két-, majd háromnyomásos földművelés.Széles körben elterjedtek a vizimalmok. A városok célja:–függetlenedni a földesuraktól,- önkormányzathoz jutni,- csak a királynak adózni egy összegben,- saját bíráskodás és egyház.
Communa –mozgalom: A közösség érdekvédelmi szervezete a földesúrral szemben. A városi tanácsokat felkelésekkel ismertették el a püspökökkel és a világi urakkal, így azok megalkothatták a városok alkotmányát. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, és törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A város így kiváltságos területté vált, elkülönült a vidéktől (utóbbit jelezte a városfal is). A királyok a városi kiváltságok nyújtásával próbálták megszerezni a polgárok( támogatását, a királyi hatalom támaszát látták meg a városokban. Emellett privilégiumokkal a gazdaság fejlődését is biztosították.
Városi kiváltságok (király adta),- szabad bíróválasztás és bíráskodás,- saját közigazgatás,- saját adószedés,- vásártartás és vámmentesség joga, – árumegállító jog, – saját véderő és fallal való védekezés joga, – saját plébános.
A városok lakói: Patriciusok-város leggazdagabb tagjai, ők a tényleges rányitók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek,iparosok.
Plebejusok: a városi társadalom nagyobbik része, Plebs(-polgárjoga nincs alkalmi munkából élnek), a városokba áramló jobbágyakból, napszámosok,
-polgárok(aki egy napot v egy évet eltölt a városban)
Céhes ipar: Az iparűző városi lakosság döntő része céhek tagja volt. A céh eredetileg az egy termék gyártására szakosodottak vallásos egyesülete volt (gilde), a későbbiek folyamán azonban szigorú működési szabályokkal. Szabályozza: – a piacot és a termelést, – korlátozza a versenyt (minőség-mennyiség), – védi az árvákat, özvegyeket, – katonai szerepe van a város védelmében. A céhen kívüli iparosokat kontároknak nevezték, és minden eszközzel küzdöttek ellenük.
céhesek:teljes jógú tagjai az önálló mühellyel rendelkező mesterek,
–mesterré válláshoz:előszőr évekig inasként kell szolgálni,egy mester mellett,majd legényként dolgozni a mester műhalyében,aztán hosszú vándorúton idegen mesterk tudását elsajátitani,majd mestervizsgát tenni .
Kereskedelmi útvonalak: A Hanza szövetség (a Balti-tengeri kereskedelmi szövetség): Angliát köti össze Oroszországgal. . Ide futott be Skandináviából a vas, a fa, szurok és a réz; Dániából a sózott hal; keletről a prémek, a viasz és a méz; nyugatról pedig posztó és az iparcikkek. Hamburg, Bréma,
a levantei lekeskedelem (Észak-Itália városai): Európát köti össze Kelettel. A városok saját erejükre voltak utalva, a városfejedelemségek jöttek létre. Közöttük ritkán volt béke, és gyakorta alkalmi szövegségi rendszereket hoztak létre egymás, a császár vagy éppen a pápa ellen. (pl.: Lombard Liga). Legfontosabb városai: Genova, Pisa és Velence.
A két tengeri kereskedelmi útvonal európai központjait észak-déli irányú szárazföldi útvonalak kötötték össze (Közép-Európában), ill. ebből ágaztak le további kereskedelmi utak keleti irányban (pl.: Magyaro. felé).
A középkori technika A 10. sz-tól látványos technikai fejlődés volt kialakulóban. A nyugat- európai kolostorok a gazd. Centrumai voltak. A középkori technika 2 alapproblémával küzdött: az egyik a forgómozgás egyenes vonalúvá, a másik pedig a szakaszos mozgás folyamatossá alakítása volt,ezt bütykős tengelyel tették lehetővé,hogy a vizikerék erőgépként szolgáljon,Fűrészek,kalapácsok,fújtatokat üzemeltettet.
A középkor azonban a malmok világa volt.
– lábítós szövőszék- fonókerék-zsinórhajtás
Építészetben: 80 katedrálist építettek, statikai ismeretek bővültek.- üvegkészítés, szobrászat
– magánházak építése- vízellátás javult- kormánylapát feltalálása
– iránytű- puskapor- fogaskerekes óraművek stb.
A 14. sz. kezdetén azonban minden megváltozott. A nagy építkezések leálltak, Európán éhínségek, háborúk és járványok söpörtek végig; a lakosság száma csökkent. Így a technikai fejlődés is csökkent.