19. tétel
A nyugat
A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg
A 20 század első felének meghatározó legjelentősebb irodalmi folyóirata. A Nyugat, e lapnál tömörülnek a legfontosabb költők, írók, esszéisták, innen sugározódott szét az az új szellemiség, amely 1908-tól a II. világháborúig maga a magyar irodalom volt.
A Nyugat a nevéből is adódóan nyugat felé tárta kapuit az onnan beáramló irodalmi irányzatoknak adott helyet a lapnak, meghonosított mindent, amit színvonalas volt, modern és művészileg értékes. Nem foglalkozott a politikával, mindegy volt, hogy jobb vagy bal oldali a szerző, egyetlen dolog volt fontos a minőség, ezért is volt az, hogy a Nyugatban megjelenni az értéket jelentett.
A Nyugat emblémáját Beck Ö Fülöp által készített Mikes Kelemen- emlékérem, adta amelyik megjelent valamennyi lap vezéroldalán.(bujdosó magyar irodalmat jelképezi)
A Nyugat szerkesztői:
1908-tól –Ignotus
– Fenyő Miksa
– Osvát Ernő-szerkesztés
Osvát Ernő: Ő maga nem irt szinte semmit, halála után adták ki barátai az aforizma kötetét.
Kritikus volt és nem író, így tárgyilagosabb lehetett, semmiféle részrehajlás nem jöhetett létre.
Aforizma: Rövid egy-két mondatos életbölcsesség, élet konklúzió.
A művek tiszta megítélésre adta a fejét alapvetően elfogulatlan ember volt, következetes.1923-ban elhunyt, átvette Babits Mihály és Móricz Zsigmond.
Első nemzedék 1910-es évek
– Ady Endre
– Móricz Zsigmond
– Babits Mihály
– Kosztolányi Dezső
– Juhász Gyula
– Tóth Árpád
– Karinthy Frigyes
– Füst Milán
– Krúdy Gyula
– Molnár Ferenc
– Szabó Dezső
A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politika ellenmondó rendszerét.
Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits határozta meg Nyugat szellemét, arculatát, írányvonalát.1929-1933-ig Móricz Zsigmond majd Gellért Oszkár szerkesztette. Babits haláláig 1941- ig. élt az újság, mivel névre adták ki az engedélyt ezért Illyés Gyula 1941-ben a Magyar Csillag néven folytatta a Nyugatot, a jelképet megőrizvén, míg a németek be nem törtek.
Második nemzedék 1920-as évek
– Illyés Gyula
– Szabó Lőrinc
– Márai Sándor
– Németh László
Harmadik nemzedék 1930-as évek
– Radnóti Miklós
– Weöres Sándor
– Vass István
– Szerb Antal
A Nyugat az új irodalmi irányzatok közül a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmust jelenítette meg az avantgárdot nem fogadta el. A magyar avantgárdot legelsőként Kassák Lajos két folyóirata propagálta A Tett és A Ma. A körülötte felsorakozott alkotok, írok, és képzőművészek tudatosan szembefordultak a művészeti-irodalmi hagyományokkal és a kortás irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát.
Realizmus
A 19 században a romantikával szemben 1830 táján megjelenő stílusirányzat, amely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében, jelenik meg, a romantika a képzelet, a fantáziavilágból indul ki, a realizmus a tényleges valóságból, a romantika szélsőséges figurákat jelenít meg, a realista tipikus alakokat formál, akikre jellemző egy réteg egy osztály valamennyi alakjára nézve, sajátságosan. Az irodalomban a legfontosabb műfaja: regény és a novella.
Naturalizmus
Realizmus folytatása továbbfejlesztése, a visszataszító tények világába. A természet, olyan emberi lelkű működéseket is megmutat, amelyek túl vannak az ízlés tűrő korlátán, elriasztanak azért, hogy gondolkodásra késztetjenek.
Emilé ZOLA megteremtője. Az ember.
Móricz realistaés naturalista.
Impresszionizmus (benyomás)
Impresszionizmus, a naturalizmus, szimbolizmus is a 19 század harmadik harmadában alakult ki főként a festészetben, de a lírában is fontos szerepe van. A költő a közvetlen környezet adta benyomást, a hatás alapja visszatükrözni a jelen valóság a hangulatát kívánja megadni, általában a lelki mélységek az impresszionista versekben fedve maradnak.
Impresszionista festők arra törekednek, hogy közvetlenül megjelent valóságot az az éppen adodo színeket rögzítsék, ehhez gyorsan kellett dolgozni, hiszen a fény folyton változik, ezért az, tárgyak elmosódottak lesznek, de a pillantatni szinösszetevőket tartalmazzák.
Tóth Árpád (Körúti hajnal)
Szimbolizmus (jelkép, szimbólum)
A szimbolisták az élet mélységét összefüggései jelképek segítségével kívánják felszínre hozni, feltárni. Azt gondolván, hogy a racionális kifejezésekkel nem érthetők el, a lélek mélyének titkait, azokat csak érzelemre ható szimbólumokkal lehet érzékelteni. A szimbolista költészetet Franciaországból indul ki, az első alakja Boudeloire (Bodler), Verlaine (verlen), Bimbaid (rembó) aképviselői. Ők hatottak Ady Endrére.