Ady Endre (1877-1919)
1877-ben születik Érmindszenten (Észak-Erdély), apja kevés földdel rendelkező nemes volt.
1888-tól nagykárolyi piarista gimnázium (nem tetszik neki),1892 – Zilah, Wesselényi Miklós Református Kollégium. Kincs Gyula, irodalomtanár indítja el a költészet útján.
Ady sokat olvas: kortárs regényeket (Jókai, Eötvös), valamint Petőfit, Vörösmartyt, Vajdát 1896 – debreceni jogakadémia, egy évig tanul itt, de nem készül jogi pályára, műveltsége tovább nő: Auguste Comte, Friedrich Nietzsche tanaival ismerkedik, lapoknál dolgozik, 1899-től a függetlenségpárti Debrecennél.1899 végén baráti tanácsra Nagyváradra kerül, lapoknál dolgozik Szabadság (szabadelvű), majd 1901-től Nagyváradi Napló (nívós ellenzéki) radikális politikai nézetek. Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda), Párizsban élő asszony pártfogásába veszi. 1903-ban Nagyváradra jön, Adyval egymásba szeretnek. 1908-ban megindul a Nyugat: vezetője, Ignotus, az irodalmi liberalizmus képviselője. Ady Nagyváradon részt vesz a Holnap irodalmi társaság megalapításában, ismételt támadások, Ady „kiborul”, megírja A duk-duk affért – igazságtalan vádak Herczeg Ferenc lapjában, az Új időkben jelenik meg.
Lédával 1912-ben szakít, ennek lenyomata az Elbocsátó, szép üzenet (kegyetlen vers), ennek hatására sokan írnak neki, köztük 1911-től Boncza Berta (Csinszka, 16) is.
1915-ben házasság a csucsai lánnyal Budapesten; az első éveket Csúcsán töltik.
1918 őszén betegsége súlyosbodik: kisebb hűdés folytán elveszti beszédkészségét, utolsó versét Ignotus ösztönzésére írja: Üdvözlet a győzőnek, köztársaság kikiáltásakor megjelenik, a Parlamentben a Vörösmarty Akadémia elnökké választja, megnyitó beszédét már képtelen elmondani, 1919-ben egy szanatóriumban, tüdőgyulladás miatt éri a halál, a nemzet halottjaként temetik el a Nemzeti Múzeum előcsarnokából.
1906.Új versek című kötete megjelenik. Az új versek sokféle újdonságot hordoznak, kifejezetten pezsgést hoz a magyar irodalmi életbe, sokan elítélik, és sokan támogatják, s az új költőt hirdetik Adyban.
Az újdonságaival kapcsolatban vélemény különbségek alakultak ki a következők miatt:
1, Az új költői stílus a szimbolizmus alkalmazása miatt, amely ismeretlen volt addig Magyarországon.
2,Az új szerelmi költészete miatt is, amely elütött az addigi megszokott szerelmi ábrázolástól. Petőfi és Vajda János költészetén nevelkedve erotikus hangot ütött meg.
3,Ady magyarság gondolata, olykor elítélte a nemzetet, a magyarságot, de csak azét, hogy jobbá legyen. Ezt sokan félreértették, elítélték, és magyarellenesnek vélték.
4,Az a költői hang, amely őt magát isteni küldöttként mutatja be, a többieket akár a hősöket is maga alá sorolva. Poétai gőg terheli költészetét.
Ettől kezdve minden évben megjelenik egy új kötete egészen 1914-igs mivel Ady háborúellenes és ki is nyilvánítja azt, 1918-ig ne jelentett meg újabb köteteket.
Magyar Ugaron
A költő úgy érzékeli Magyarországot, mint egy gazokkal benőtt, elvadult tájat, ahol már alig találni virágot, túlsúlyba került az értéktelen az értékessel szemben.
A fenyegető gaz nővények körülveszik, miközben a szép virágokra gondol, vagyis a régi kultúrára gondol, az a gazok legyűrik a költőt s cselekvőképtelenné teszi. A vers végén csak gúnyos kacaj hallatszik.
Harc a Nagyúrral
Ady többek közt is újító volt a magyar költészetben, hogy pénzről irt verset, arról hogy mindenképpen támogatásra van szüksége gazdag pénzemberektől, ezeket szimbolizálja egy szörnyeteg a visszataszító disznófejű Nagyúr.
a tizversszakos költemény három egységre bontható, az első három versszakban találkozását írja le a Nagyúrral, alázatos késséges, abban reménykedik, a disznófejű meghatja a tehetségét, késségesen ad neki pénzt, azonban bárgyú módon vigyorog őrizvén vagyonát.
A közbülső 4,7-dik versszakban taglalja, miért van a költőnek több pénzre szüksége? Bodler, Rimbo nyomán ő is az mondja, az újat az ismeretlent kell felfedeznie, ehhez szükséges olyan életvitel, amihez pénzre van szükség.
A záró három versszakban neki leselkedik, hogy kirázza bankából a pénzt, azonban próbálkozása ily módón is érzéketlen közönnyel veszi tudomásul zaklatását. a költemény azzal záródik, hogy a harcuk nem szünik meg a költő nem adja fel.
Ady szerelmi költészete
1903-ban megismerkedik a nála idősebb Diósi Ödönné Brüll Adéllal(Léda).Ekkoriban újságíróként tevékenykedett Nagyváradon(kis-Párizs).Léda magával viszi Párizsba és ott ismerkedik meg a költő a szimbolizmussal,a francia szimbolista költőkkel ( Bandeloire,Verlaine,Rimband).A szimbolisták az élet mélységét és összefüggéseit jelképek segítségével kívánják felszínre hozni.1912-ben véget ér a kapcsolatuk „Elbocsájtó szép üzenet” Lédának irja.Ady is Léda is egy teljes szerelmet várt ettől kapcsolattól,minden szeretett volna megkapni a másiktól,testileg,lelkileg .szerelmileg ezért renkivűli szenvedéllyel szerették egymást, mivel mindketten erős egyéniségek voltak, szerelműk óhatatlanul tele volt konfliktussal, amely megmérgezte kapcsolatukat. Az nem okozott ellentétet, hogy Léda zsidó származású, idősebb és férje is volt, mindinkább hogy egyik sem engedett a másik félnek, ahogy akarták mindketten a szerelmet úgy mindegyik győzni akart.
Héja nász az avaron
A ragadozó madárral szimbolizálja szerelműket, s nem tehetnek arról, hogy úgy szeretnek, ahogy, hisz mindketten győztesek akarnak lenni.a vijjogás kifejezi azt az érzésnélküli ridegséget, amely az alaphangja az együttlétüknek, ugyanakkor ott van mellette a fájdalom, a keserűség, a sírás és a játékosság is.
A Nyárban a szerelem forróságában fiatal párok tűnnek fel, de ők már az Őszbe szállnak, a szerelműk az elmúlás felé tart, bár szenvedélyesen vágynak a másikra. Bár tudják, hogy az utolsó nászuk lehet, a mostani mégis beletépnek a másikba, miután végleg lehullanak.
Lédával a bálban
Két évvel később íródik a költemény, szerelmük szinte megdermed, a kergetőzés már megszűnik, halál arccal lépnek be az élet báljába. Boldog mámor, zene finom illatok a teremben, az öröm tetőfokára hág, a fiatal szerelmesek átadják magukat az érzelmeiknek, ám amikor Ady és Léda belép szerteszórván hervadt rózsakoszorúikat egy csapásra megfagy körülöttük a világ, minden az ellenkezőjére változik, s a fiatal párok Adyék kapcsolatában látván jövőjüket, szétrebbennek. A szorongás és a jövőtől való félelem hatja át a termet.
Boncza Berta (Csinszka)
Amikor a világ előtt is kiderült hogy Ady és Léda elváltak egymástól Ady sok nő ajánlatával találta szembe magát,többek között egy svájci nevelőotthonból a majd 20 évvel fiatalabb Boncza Berta irt neki levelet.Hivatkozzott arra hogy távoli rokonok amivel Adyt különösen megfogja hiszen mindig is büszke volt nemesi származására.A lány elérte hogy Ady meglátogassa,majd nem sokkal később össze is házasodtak,azonban ez a szerelem különbözött a Léda iránt érzett szerelemtől,az egyre betegebb költő menedéket ápolást egyben lelkes szeretőt talált magának,ő már nem igen tudta viszonozni Csinszka odaadását.
A szerelem gyengéd érzéki a versekben is tükröződik.
Nézz Drágám, Kincseimre
Keretes költemény 1 és 6 versszakban felszólítja feleségét, hogy tekintse ő életét, s lássa, hogy neki semmilyen kinccsel nem rendelkezik. A üresség érzését fejezi ki, hogy a kincsimre nincseimre mimmel válaszol. A záró versszakban abban reménykedik, hogy Csinszka az ő őszülő haját fiatalosabbnak fogja látni.
A közbülső 4 versszakban fájdalmasan beletörődően gondol vissza eddigi életére, a legfontosabbakról számadást készít, búsan emlékezik vissza, hogy mennyien bántották magyarsága miatt. Egyetlen öröme van az életben, az aljas világban Csinszka odaadása.