Karinthy Frigyes (1887-1938)
A nyugat nagy nemzedékének tagja. Budapesten született, Markó utca. Főreál gimnáziumba járt. A tanár úr kérem, című műve az ottani élményeit idézi elénk.1906-tól újságíró lesz és megismerkedik Kosztolányival és barátokká válnak.1908-tól jelennek meg írásai a több lapokban, humoreszkek, novellák, paródiák és elvétve néhány vers.1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó így írtok ti című humoros-szatirikus antológia. Ebben az évben kezdődőt a szerelem Judik Etellel, akit következő évben feleségül vesz. Élete második nagy csapása 1918-ban feleségét elviszi a spanyolnátha. a második feleségével sosem volt olyan bensőséges viszony,(Böhm Aranka). A második házasságból születik Karinthy Ferenc, aki színműíró lett a (kádár korszakban). 1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, agytumort állapítottak meg, volt egy agyműtétje is ebből született a humoros naplóregény Utazás a koponyám körül. Azonban 1938-ban augusztusában siófokon vártalanul meghalt. Móricz Zsigmond búcsúztatta.
Így írtok ti
Paródia, antológia, korabeli költőket, írókat olyan formán gúnyol ki, hogy belehelyezkedik az illető szerző lelkivilágába írói magatartásába és torzítja azokat a jellemzőket, amelyek a parodizált író karakterisztikusát adja. Első sorban a nyugatos író társait karitirozza, de korábbi illetve a világirodalomból választott írók is céltáblájává váltak. Humoros kritikák, játékos költemények, Karinthy vágyának, céljának hogy tudni illik ö is elsősorban költő és író akart lenni. A humorban nem ismerek tréfát, s ha ezeket a paródiákat megismerjük, igazat adunk a szerzőnek. Voltak olyan olvasok, akik hamarabb olvasták Karinthyt, mint az eredeti művet.
Ady E: Moslék-ország, Törpe-fejűek
Adyban elsősorban a fölényes gesztust gúnyolja a gőgöt, a váteszi magatartást, amely mindenkinél más felett teszi magát. Formailag pedig elsősorban a sorismétléseken ironizál.
A Törpe-fejűek végén ki is mondja „Hát maga megbolondult, Hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond”.
Babits Mihály
Elsősorban az alliterációkhoz való kapcsolatát túlozza el, a születése helyére és abszurd módon odafigyelt, hogy későbbi verseiben hibátlan legyen az alliteráció.”Szekszárdon születtem, Színésznőt szerettem”.Az antik szerelem versben, szigorú formaművészetét, bravúros verstechnikáját parodizálja.
Kosztolányi Dezső
A szegény kisgyermek panaszait figurázza ki a ciklus első versét. Kosztolányi impresszionista-szimbolista irányát torzítja el az obszcén felé. Kosztolányinál a halál pillanata idézi fel az élet elmosódó benyomásai t.-mint aki sínek közé eset. és által érzi tűnő életét. Itt pedig színekkel, illatokkal sejteti mi az, amibe a klapec belelépet
Tanár úr kérem
A Markó utcai gimnáziumi éveinek emlékeit eleveníti fel a költő, ahogy Kosztolányi a szegény kisgyermek panaszai című műben, felidézi a kamaszkora előtti időszakot, mint Karinthy a kamaszkorban lévő saját magára emlékszik vissza, elsősorban az iskolai történetekre. Az elbeszélésekből a diákélet folyamata bontakozik ki. Olyan helyzetek is dominánsak, amelyek otthoni családi eseményeket, világit meg az író.