7 tétel
Mohácsi csata
1,Előzmények:
II Ulászló (Jagelló) úgy nyerte el a koronát, hogy a magyar rendek körülbástyázták jogaikat, vagyis nem szedhetett be rendkívüli hadiadót, megfogadta, hogy saját pénzén védi az országot és a rendekkel együtt kormányoz. Nem tudta megerősíteni a királyi hatalmat. A királyi jövedelmek rövid idő alatt apadni kezdtek, a végvári rendszert nem tudta fenntartani, s a zsoldos haderő felbomlott.
A bárok a királyi tanácson keresztül irányították az országot, a köznemesség a vármegyékben, országgyűléseken próbálták ellensúlyozni a bárok hatalmát.
Werbőczy István a hármas könyvben összefoglalta a szokásjogot. az országot a szent Korona testesíti meg, melyet a rendek és az uralkodó közösen alkotnak.a rendek lemondtak jogaik egy részéről, de megmaradt a joguk a törvénalkotásra. a köznemesség Szapolyai János báró mögött sorakozott fel. Erdélyi vajdaként igényt tartott a koronára, így az országgyűlés elfogadta a rákosi végzést, miszerint csak magyar születésű királyt emelnek a trónra. Ulászló és a bárok a Habsburgokhoz közeledtek.
1514-ben a bárok és a köznemesek ereje kioltotta egymást, így az ország kormányzása nehézkessé vált.
Bevezették a fejenkénti adózást, ezzel gyorsították a jobbágyság helyzetének romlását.
Baróczi tamás esztergomi érsek a pápai felhívást keresztes hadjáratra
A nemesek ellenezték féltek a parasztság felfegyverzésétől.
A hadjárat élére az egyszerű végvári katonát állították Dózsa Györgyöt. az elégedetlenség fokozatos nőtt a parasztok megtámadták a nemesi udvarházakat. igy jobbágyfelkelés lett.
A jobbágyok főseregét Temesvárnál a főúri párt vezére, Báthori István verte le, Szapolyai segitségével. Elvették a szabadköltözési jogot, fegyverviselési jogát, és heti egy nap robot.
A végvárak állaga egyre romlott, és a katonák szétszledtek. Ulászló nem biztosított védelmet a törökökkel szemben.
A gyermekként trónra kerülő II Lajos a belpolitikai zűrzavarban nem fordított kellő gondot a török veszély diplomáciai elhárítására (a békét sem újította meg).
2, Mohácsi csata:
I Szulejmán hadai elfoglalták Nándorfehérvárt, az ország nyitva állt a törökök előtt.
Tomori Pált nevezték ki a délvidék főkapitánnyá, de ő sem ért el sikereket.
1526-ban Szulejmán ismét támadást inditott. A király hadba hívta a nemeseket és a bárokat, de csak lassan gyülekeztek, A mohácsi síkon Tomori Pál kisérletett tett a törökök feltartoztatására, a csata teljes vereséggel végződött, a magyar bárok és főpapok jelentős része elesett. A király menekülés közben a csele-patakba veszet.
Szulejmán bevonult Budára, katonái kirabolták a várakat és mindent felégettek. Mindenki menekült, ahogy tudott, Szulejmán még ebben az évben elvonult seregeivel és foglyok tízezreivel.
Az ország azonban király és végvárvonal híján kiszolgáltatottá vált a török hódítással szemben.
Következményei:
Először Szapolyai János szerezte meg a koronát, majd a bárok megválasztották I Ferdinándot, aki a bátyjától kapott segélyen zsoldos hadsereget toborzott és Szapolyait Lengyelországba száműzte. A pénz elfogyott a hadsereg szétszéledt és Szapolyai pedig visszatért Erdélybe. Az ország kettészakadt. Szapolyai a töröktől kért segítséget és kapott támogatást. A szultán beavatkozása a magyar belügyekbe megerősítette az ország kettészakadását.
Szulejmán hadat üzent a Ferdinándnak,Szapolyainak átadta az elfoglalt budai várat,A törökök próbálták bevenni Bécset de nem sikerült így egyértelművé vált hogy a két nagyhatalom nem bír egymással.A harc állandósult.A bárok azok mellé társultak ahol éppen kedvező volt.I Ferdinánd és Szapolyai Váradon megállapodást kötött,ezzel elismerték egymás királyságát,ugyanakkor Szapolyai az utódai nevében lemondott a hatalomról hogy az ország egyesülhessen.A megállapodás titkos volt hiszen a szultán nem fogadta volna el.