16. tétel
Bevezető
A stílust a görög sztülosz illetve a romai stylus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának modja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.
„ A stílus maga az ember”
Stílusrétegek
A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.
1, társalgási stílusréteg
2, tudományos és szakmai stílusréteg
3, publicistai (újságírói) stílusréteg
4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg
5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)
6, szépirodalmi stílusréteg
Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus
Szónoklástan /retorika/
Ókorban a rétor szónokolt. Periklész anyagilag elismerte azokat, akik jól szónokoltak a népgyülésen. Kialakult létrejött egy szónoki iskola ahol filozófusok tanították a beiratkozott tanítványokat, tanították a meggyőzés művészetére ezek voltak a szofisták, akik ezt tanították.
Magyarországon a 19 sz-ban jelentős szónokok hatottak a környezetünkre, a népre.
Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
A közéleti szóbeliség a közéleti stílus előbeszélt változata. Sokféle lehet az élő szóbeli nyelvhasználat, befolyásolja ezt az alkalom és a beszédhelyzetet.
Műfajai:
– tárgyalás
– hozzászólás
– felszólalás
– előadás
– vitában való részvétel.
Mindezek között a legigényesebb műfaj a szónoki beszéd.
Előadás célja: hogy a mondanivalóját a hallgatósággal megértesse ezért a fogalmak és összefüggések megvilágítására törekszik.
Ismertető jegyei:
1, témára vonatkozó bevezetés
2, a magyarázatra szoruló kifejezések ismétlése
3, közbevetet kérdések alkalmazása
4, az elhangzottak megismétlése.
Szónoki beszéd
A szónok a hallgatóságát élő szóval akarja meggyőzni, ill. megfelelő véleményre hangolni, bizonyos esetekben elhatározásra, cselekvésre akarja buzdítani.
A szónok céljából következően kerüli az idegen szavakat ugyanúgy az elavult és az újabb nyelvi elemeket. Szívesen használja a választékos kifejező, ünnepélyes sokszor túlzó szavakat a /meggyőzés érdekében/szemléletesség nyelvi eszközeit. Az állandósult szókapcsolatok, mint, szólás, közmondás, szállóigék.
Szívesen alkalmaz ellentétes mondatszerkesztést kérdő, felkiáltó (megszólító mondatokat), idézeteket, rövid történeteket.
A szónoki beszéd a retorika általános szabálya szerint:
1, a bevezetés és az elbeszélés
2, a kitérés
3, a részletezés, kifejtés
4, a bizonyítás és cáfolás
5, befejezés, lezárás, amelyben ismétlés van, megerősítése a korábban elhangzottaknak.
A publicisztikai stílusréteg sok tekintetben hasonlít a szónokihoz, alapvető különbsége természetesen az, hogy rögzített formában jelenik meg, s ily módon nincsen kontaktus a szerző és a közönség között.
Abban viszont hasonlít, hogy szintén meg akar győzni az újságíró, s hogy hasonlóképpen színesen változatosan fejezi ki magát, amiképpen a színvonalas szónok