Az avantgárd (élcsapat)
Francia eredetű kifejezés.1905-38 között.
Tudományos és bölcsészeti háttere: Einstein relativitás elmélete,kvantummechanika térhódítása,Bergson új időelmélete, a fizikai idő és tartam megkülönböztetése,Freud illetve a különböző mélylélektani iskolák hatása,a tudatalatti fölfedezése (Freud: Álomfejtés-1900.) Az avantgárd a XX század első évtizedében kialakuló művészeti mozgalmak összefoglaló neve. Ezek a mozgalmak valamilyen-izmusnak nevezték magukat, többnyire valamilyen kiáltványban tették közre. Céljuk: már nem a látvány valamilyen mértékű visszaadása, hanem a dolgok mögött rejlő gondolati tartalmak érzékeltetése (ilyen értelemben a szimbolizmushoz kapcsolható). Közös jellemzőjük volt, hogy szembefordultak a múlttal és egy új besorolható sávban kívántak előrukkolni. Az avantgárd okai voltak többek között az urbanizáció az egyre nagyobb tömegek együttes fellépése,a munkásság követelései, a technika térhódítása, elsősorban a közlekedés felgyorsulása ilyenformán az idődimenzió megváltozása. Átalakulnak az ábrázolhatóság megszokott eszközei, elveti a leírást és a cselekményt. A mű jellemzője hogy elliptikus illetve töredékes. Érzelem helyett, melyet kispolgárinak és elavultnak tart, szenvedély, az akarat, a nevetés és a gúny kerül előtérbe. Bevonja a művészi ábrázolásba a modern élet kellékeit, megújítva ezzel a hagyományos művészi lexikát is. Az első avantgardizmusok a század első évtizedében tűnnek föl,s ezek a képzőművészetekben jelennek meg. Az első olyan, amelyik irodalmi megalapozottságú.
1, Futurizmus (olasz)jelentése: futur (jövő) szóból
1909.( Marinetti első futurista kiadványa)-1944.(az olasz fasizmus vége)
Alapvető célkitűzése a futuristáknak a sebesség a gyorsaság a dinamikus, az erő, a bátorság ábrázolása. A futurista szövegek nyelvének jellemzői hogy nagy ívű mondatok, az indulatszavak,a hirtelen stílus és ritmusváltások,a vers különleges sortördelése, valamint matematikai és zenei jelek. A futuristák elutasították a hagyományos mondatszerkezetet, ellenezték a melléknevek, a határozószók használatát,a szabad verset és képverset művelték.
A magyar irodalomra is kevésbé hatott a futurizmus. Kassák Lajos és köre elfogadta a jövő dicsőítését, de sem az erő kultuszát, sem a nacionalizmust nem vette át. Némi közeledés volt azonban tapasztalható a futurizmushoz például Kassák világképében, Balázs Béla és Kosztolányi Dezső írásaiban, Szabó Dezső és Lengyel József stílusában.
Babits Mihály Mozgófénykép c. költeménye (1908) a mozgófilmet köszönti — utólag a futurizmushoz kapcsolható lendületes stílussal. A háborút is dicsérte,bizonyos fokig táptalaja lett, mint a fasizmusnak ,mint pedig a bolsevizmusnak.
2, Expresszionizmus (latin):kifejezni szóból
1910.németország
Két folyóirat köré csoportosultak: Sturm, Aktion.
Az expresszionista saját magában találja meg azt a tartalmat, amit felszínre akar hozni,ki akar fejezni. Úgy tartja, hogy az az igaz, ami az indulatból származik. Az ember belső élményét, legtöbbször szorongó látomásait igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elkötelezettség, az emberért való szociális-egzisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi. Annak érdekében, hogy az érzelem domináns legyen a műben torzításokat is alkalmaz pl. a költészetben szaggatott befejezetlen mondatok, amivel a feszültséget tudja érzékeltetni,vagy mint a festészetben aránytalanul nagy fejforma és kicsi test. A képzőművészetben a színek és formák felszabadítása a természetelvűség alól hangsúlyozatlan a tartalom-kifejezés, a deformációk ellenére a valóság elemei felismerhetők. Expresszionista humanista az embert helyezi a középpontba a futuristákkal szemben.1925-ig tartott ez az irányzat, a lírában,a drámában és a festészetben jelenik meg.
3,Szűrrealizmus ( francia) valóságon túli,válóság feletti
1924 ( André Breton első szürrealista kiáltványa)-1944.Breton feloszlatja
Jószerivel beépül a művészetbe, költészetbe. A szürrealista a valóságos ábrázoláshoz hozzákapcsolja az álomvilágot, a tudatalattit, a fantáziavilágot. A valóságot, a lényeget a tudat minél teljesebb kikapcsolásával,a lélek mélyrétegeiben keresi. Ehhez a legjobb eszköz a freudi klinikai gyakorlatból vett automatizmus, illetve a félálomban történő írás. A szürrealista vers központi eleme a kép.” Szép mint a varrógép s az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon”francia költő Lautréamont. A szürrealista képalkotás lényege hogy igyekszik egymástól minél távolabbi dolgokat egybekapcsolni, képzettársítás segítségével. Szabadon kibányássza a tényezőket a gyermekvilág, elfojtott, a befogadott egzotikumból, a reggel megmaradt álomfoszlányaiból,s mind ezeket társítja a realitással. Úgy próbálja megtalálni ezeket, hogy sosem látott képi összefüggéseket,hogy mellőzi-amennyire lehet a tudat ellenőrzését,lásd:automatikus írás.