Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

17 tétel: A nemzeti szocializmus

Előzmények:
A versaillesi béke német lakta területeket is elcsatolt, Németország gazdaságát megbénító jóvátételt és katonai korlátozást írt elő .
1918-ban a németek vereséget szenvedtek à polgári demokratikus forradalom robbant ki Németországban
november 9-én megbukott a Hohenzollern-dinasztia, II. Vilmos lemond, a szélsőségesek erősek
1919 januárban Berlinben a kommunisták megpróbálják átvenni a hatalmat, de leverik őket, és vezetőit meggyilkolják
Karl Liebknecht
Rosa Luxemburg
Választások à szociáldemokrata-polgári koalíció jön létre
A nemzetgyűlés Weimarban ülésezett à 1919-33: weimari köztársaság
Hibája, hogy sok kispárt van a parlamentben, mert nincs parlamenti küszöb
Megalakul az NSDAP- Nemzetiszocialista Német Munkás párt
Vezetője Adolf Hitler
Az 1923-as müncheni „sörpuccs”-ot leverték, Hitler börtönbe kerül, ahol megírja a Mein Kampf-ot
A náci ideológia forrásai:

Két mozgalom összekapcsolásából alakult ki.

1. Az osztrák pángermánizmus.
2. Antiszemitizmus (=zsidógyűlölet)

Ideológiáját Hitler a Mein Kampf-ban határozta meg, célja: a Versailles-i béke minden korlátozásának felszámolása
Fajelmélet: az emberiséget nem egységes fajnak, hanem magasabb és alacsonyabb rendűnek tekinti Elmélete szerint az élet szüntelen harc, amelyben az erősebb győz, a gyengébb elpusztul (szociáldarvinizmus).
Az élettérért (Lebensraum) minden fajnak egymással harcot kell vívnia.
Fajelmélete szerint vannak magasabb rendű, azaz árja fajok, ezek pl. a germánok. A német nép pedig az uralkodó nép.
Másodrendű rokon népek a dánok, a hollandok.
Alacsonyabb rendű fajok a rabszolganépek (latin népek, szlávok, afrikaiak, ázsiaiak).
Kiirtandó fajok a zsidók és a cigányok.
A zsidóságot tekintette a legalacsonyabb rendű fajnak és ezzel együtt a legveszélyesebbnek is. Azért, mert mindenütt jelen vannak.
Elveti a liberalizmust, a szocializmust és a keresztény vallást. Vallásellenessége abból fakad, hogy a vallás és az egyház egy egységesítő erőt jelent.
Német (Übermensch – felsőbbrendű)
A rokon nyugati germán népek
Segédnépek
Szolganépek (szláv)
Zsidók, cigányok à kiirtandók
Szerinte a zsidók nem vallás, hanem uralkodásra szövetkezett faj
Élettér-elmélet: Németország vissza akarja csatolni a német lakta területeket
Anschluss: Ausztria, majd Európa meghódítása à egy világbirodalom létrehozása Liberalizmus-, és demokráciaellenesség
Szociális demagógia: minden rétegnek helyzete javítását ígéri, nem törődve az ellentétekkel.
Propaganda: (a rendszer népszerűsítéséhez, önmaga éltetéséhez; a vallásgyakorlás korlátozása.)egy ellenség ellen irányul .
Eszközei:Hitler a modern propaganda eszközeit használta, ideológiájának, kampányának. Ezek többek közt a rádió, különböző filmek és a tömegpárt. Mind-mind a társadalom szimpátiájának megszerzését szolgálták.
A nácik ideológiájában mindig jelen voltak az antiszemitizmus, az antibolsevizmus és az antiliberalizmus elemei. Ezek mind-mind eszközei voltak az ellenségkép kialakításának a Harmadik Birodalomban.
Szimbólumok:
Horogkereszt. A szvasztika keresztből alakult ki (indiai nap szimbólum).
Himnusz: 3. strófa.
Köszönésük: -Heil Hitler! (Ave Caesar!).
Hitler hatalomra jutása:
A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotaringia, Dan-zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is Þ visszavágás gondolata Þ azt az erőt támogatják, amelyik ezt próbálja megvalósítani Þ fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet).
A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a ’23-as Dawes-terv, ami népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a K.-Eu.-i) gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: ’24-25-ben megindul a termelés növekedése, ‘29-ig mérs. gazd.-i fejl. figyelhető meg.
Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította pártját, a náci pártot. Hitler, aki végig- harcolta az I.vh.-t, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal, melynek tagja, majd ’21-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet.
A ’20-as évek közepétől a Weimari köztársaság nyugalmi időszakát élte. Látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül az ország, mely a szocialista elméleten alapuló tervszerű mozzanatoknak is köszönhető volt. Németország így bekapcsolódott a modernizáció újabb hullámába. A gazdasági stabilizáció nyugalmat hozott a belpolitikában is. Az erős baloldalt (SDP, KDP) – mely hajlandó volt együttműködni a középpártokból szervezett koalícióval – egy erős jobboldal ellensúlyozott. 1925-ben meghalt Ebert, és a szélsőjobboldali erők Hindenburgot juttatták a birodalmi elnöki székbe. Ekkor érte el első sikerét a Stresemanni külpolitika, mely elismertette Németország egyenjogúságát. Az 1928-as választásokon szintén Stresemann javaslatára helyreállították a szociáldemokrata-polgári koalíciót.
1929-ben elfogadták a Young-tervet, melyben meghatározták a német jóvátételt, amit 1988-ig kellett kifizetniük. Ennek hatására a német belpolitikai feszültté vált.A gazdasági helyzet reménytelensége a politikai egyensúlyt és a törvényes rendet is felborította. Egyre nagyobb teret kaptak a szélsőségek, és rendszeressé váltak a kommunista – SA összecsapások. Ez a zűrzavaros helyzet, kedvező volt a náciknak.
A náci párt az 1932 júliusi választásokon 37,4%-ot szerezett, s így a legerősebb parlamenti páttá váltak. Népszerűségük ilyen arányú növekedéséhez hozzájárult, hogy a társadalom nagy része félt egy baloldali forradalomtól, s ezért inkább a jobboldalt támogatták, valamint az, hogy a nácik radikális válságmegoldó programot dolgoztak ki, ami tetszett a sok millió munkanélkülinek. További támogatottságra tettek szert azzal, hogy 1931-ben sikerült megegyezniük a nagytőkésekkel. A megállapodásban ígéretet tettek, hogy nyíltan harcolnak a kommunisták ellen, és csökkentik a nagytőkével szembeni támadást. Ekkor alakult ki a két tőke fogalma: az egyik az építő árja tőke, a másik pedig a romboló zsidó tőke.
32-ben tehát a nácik megnyerték a választásokat. Ezt megelőzően Hitler harcba szállt a birodalmi elnöki címért, de Hindenburgot választották meg ismét. A birodalmi elnöknek Hitler győztes pártját kellett volna megbíznia a kormányalakítással, ám a parlament nem fogadta el a nácik programját, ezért Hindenburg, Kurt von Schleichner tábornoknak adott megbízást. Ő azonban nem tudott stabil kormányt felállítani, ezért megpróbálta felvenni a kapcsolatot a nácikkal.Hitler viszont csak a kancellári címet lett volna hajlandó elfogadni, ezért Schleichner megpróbálta megosztani a nácikat. Tárgyalásokat kezdett Gregor Strasserral, aki a párt tekintélyes vezetője volt, de Hitlerrel ellenkező, szocialista nézeteket vallott. Hitler, Strasser tárgyalásait árulásnak minősítette, és megfosztotta minden pártbeli tisztségétől. A párt megosztás tehát sikertelenül végződött. Schleicher még rövid ideig próbálta stabilizálni kormányát, de nem sikerült. A kudarc után szükségállapot bevezetését javasolta Hindenburgnak, de ő ezt elutasította, ezért Schleicher lemondott.
A nácik uralma Németországban:
Hindenburg 1933. január 30-án kinevezte kancellárrá Adolf Hitlert, aki koalíciós kormánya élén kezdte meg kancellárságát. Hatalomra jutását követően szinte rögtön új választásokat írt ki, 1933. március 5-re. Célja, hogy a parlamentben megszerezze a ²/₃-os többséget. A szavazás előtt február 27-én kigyulladt a parlament épülete, a Reichstag. A gyújtogatással a nácik a kommunistákat vádolták, s erre hivatkozva a választásokon szerzett 13,3%-os eredményüket megsemmisítették. A 43,9%-os többséget szerző nácik az újonnan megválasztott parlament elé beterjesztették a felhatalmazási törvényjavaslatot, ami biztosította Hitlernek a rendeleti kormányzást. Ezt a képviselők a szociáldemokraták kivételével megszavazták. Megnyílt az út a totális diktatúra felé.
Hitler betiltotta a szociáldemokrata-, majd a polgári pártokat is, és 1933 nyarára egypártrendszert alakított ki. 1933. novemberére újabb szavazást írt ki, melyen már csak a nácik indulhattak, így a szavazatok 92,2%-át szerezték meg. Ezzel megvalósult a náci diktatúra.
A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Hitler a párton belüli ellentétek felszámolására koncentrált. A legfőbb problémát Strasser és a Röhm vezette SA jelentette, akik egyre jobban követelték a második forradalom megvalósítását. Röhm ezen kívül az SA-t a hadsereg helyébe akart állítani, ami Hitler legfőbb támaszának számított akkor. A két náci erő között meglehetősen feszültté vált a viszony. Ilyen előzmények után került sor a „hosszú kések éjszakájára”, 1934. június 29-30-án. Ezen az éjszakán Hitler parancsára meggyilkolták az SA vezetőit, köztük Ernst Röhmöt is, valamint Strassert és Schleichert is. Az akciót az újonnan létrehozott náci elitalakulat, a Himler vezette SS (Schutzsaffek = védcsapad) valamint a Gestapo (Geheime Staatspolizei = titkos állami rendőrség) hajtotta végre. Ezzel az SS átvett az SA feladatát, amit a közvélemény örömmel fogadott, hiszen az elhatalmasodott SA egy új forradalommal fenyegetett.
1934 augusztusában meghalt Hindenburg elnök, s ekkor Hitler megszüntette a birodalmi elnöki címet, és mint birodalmi vezér (Führer), magához ragadta az államfői hatalmat.
Az egypólusú hatalom kiépítése:
Németországban ezt követően az erőszakszervek hatalmas teret nyertek. Ilyen volt például az Abwehr, ami a hadseregen belüli biztonsági egysége volt, az SS, vagyis az új rohamosztag (fekete ingesek) az SD: a frakciókat és szervezeteket ellenőrző szolgálat, valamint a Gestapo, az állami titkosrendőrség. Ezek a szervek törvénytelenségek sorát bizonyították rá koholt vádak alapján a rendszer politikai és ideológiai ellenfeleire. Megkezdődött a fasiszta terror. Ekkor hozták létre az első munkatábort, Dachau-ban.
Megszületnek a zsidótörvények, melyek kitiltották a zsidókat a bizalmi állásokból és boltjaikat meg kellett jelölniük. 1938. november 8-ról 9-re virradó éjszaka volt a „kristályéjszaka” („Kristal nacht). Ezen az éjjelen SS alakultatok zsinagógákat és zsidó boltokat vertek szét és gyújtottak fel. A zsidókkal szembeni kegyetlenségek következtében megindult az emigrációs hullám.