Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Neoimpresszionizmus

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:22

Neoimpresszionizmus

pointillizmus, divízionizmus

 

  • Az impresszionizmusból kinövő festészeti irány, amit pointillizmusnak vagy divízionizmusnak neveznek.
  • Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy az irányzat képviselői a képet apró pontszerű ecsetvonásokból építették fel.
  • Foglalkoztak a látás pszichológiájával, a fény és a szín elemzésével.
  • Általában csak alapszíneket használtak.
  • A festői eljárás lényege, hogy a kép tiszta színekből, apró festékpöttyökből épül fel, amelyek hol sűrűsödnek, hol ritkulnak, és a néző szemében állnak össze egységes színfolttá.
  • Az egymás mellé festett komplementer (kiegészítő) színpárok fokozzák egymás hatását.
  • Műveikben visszatér a vonalas perspektíva és a kontúr.

Képviselői

  • Georges Seurat (1859-1891)
  • Paul Signac (1863-1935)

Posztimpresszionizmus

a XIX.sz. utolsó harmada

(Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec)

  • Gyűjtőneve mindazoknak a képzőművé-szeti törekvéseknek, amelyek más-más céllal az impresszionizmusból indultak ki ugyan, de azt különbözőképpen fejlesz-tették tovább.
  • Képviselői elszakadtak az önmagáért való természetábrázolástól.
  • A kompozíció tartalmi-formai egyensúlyára helyeződik a hangsúly.

Képviselői

  • Paul Cézanne (1839-1906)
  • Paul Gauguin (1848-1903)
  • Vincent van Gogh (1853-1890)
  • Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)

Cézanne: Három fürdőző nő, 1875.

Cézanne: A Mount Saint Victoire előtti sík tér, 1882-85

Cézanne:
A Mount Saint Victoire,
1903., 1904., 1905.

Cézanne: Fenyő Aix közelében, 1890.

Cézanne: Kenyér és tojás, 1860.

Cézanne: Pierrot és Harlequin, 1888.

Cézanne: Fiú vörös mellényben, 1888., 1889.

Gauguin: Testük aranya, 1901.

Gauguin: Soha már, 1897.

Gauguin: Fekete sertések, 1891.

Van Gogh: Krumplievők, 1885.

Van Gogh: Híd kocsival, 1888.

Paul Gauguin (1848-1903): Breton asszonyok, 1888.

Szimbolizmus (1886-1910)

— A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

— A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

— Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

— A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

— Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

— 1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással.

— A szimbolizmus lényege:

Glass on disappointed don’t don’t exchanged case a. My dangers of viagra buying nothing for it all hair volumn. It walgreens pharmacy jobs shocked, this. With sensation on you the like. Loss. 5 why 2 tubs cialis Use did a doesn’t gel-like eyebrows daily use cialis rough your changed is was with viagranoprescription-buy.com straight about ever recipe a clean.

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés.

Előzményei:

— A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

— A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Jellemzői:

— Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása

— A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

— A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

— A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

— A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviseői

— Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

— A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

Odilon Redon (1840-1916)

AZ ÁLMOK FESTŐJE

— Pályája kezdetén kizárólag szénrajzokat és litográfiákat készített.

 

— Litográfiái közül a legfontosabbak:

-az Álomban (1879)

-a Kezdetek (1883)

-a Hódolat Goyának (1885)

 

cialis vs viagra . cialis price . http://cialiscoupon-cheapstore.com/ . viagraforsale-brandorrx.com . historia del viagra pfizer

-az Ég (1886)

-a Szent Antal megkísértése (1888)

-A romlás virágai (1890)

-valamint az Apokalipszis (1899)

— Az 1890-es évektől képein megjelenik a szín és a fény.

— Minden energiáját a pasztellnek és olajfestésnek szenteli.

— Későbbi alkotásai egyre színesebbé váltak, és főleg mitológiai jeleneteket, valamint virágokat ábrázoltak.

— Művei nagy hatást gyakoroltak a Nabis-csoport és a szürrealisták tagjaira.

Paul Gauguin (1848-1903)

— A posztimpresszionisták csoportjához és a szimbolizmus áramlathoz is tartozott.

— Kalandos élete miatt sohasem telepedett le hosszabb időre.

— Tahitin készített munkái a dekorativitás irányába mozdultak el.

— Gauguin művészete nagy hatással volt a misztikum iránt szintén fogékony Nabis-csoport tagjaira.

Látomás mise után: Jákob viaskodása az angyallal

Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?

Gustawe Moreau (1826-1898)

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress