Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Neoimpresszionizmus

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:22

Neoimpresszionizmus

pointillizmus, divízionizmus

 

  • Az impresszionizmusból kinövő festészeti irány, amit pointillizmusnak vagy divízionizmusnak neveznek.
  • Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy az irányzat képviselői a képet apró pontszerű ecsetvonásokból építették fel.
  • Foglalkoztak a látás pszichológiájával, a fény és a szín elemzésével.
  • Általában csak alapszíneket használtak.
  • A festői eljárás lényege, hogy a kép tiszta színekből, apró festékpöttyökből épül fel, amelyek hol sűrűsödnek, hol ritkulnak, és a néző szemében állnak össze egységes színfolttá.
  • Az egymás mellé festett komplementer (kiegészítő) színpárok fokozzák egymás hatását.
  • Műveikben visszatér a vonalas perspektíva és a kontúr.

Képviselői

  • Georges Seurat (1859-1891)
  • Paul Signac (1863-1935)

Posztimpresszionizmus

a XIX.sz. utolsó harmada

(Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec)

  • Gyűjtőneve mindazoknak a képzőművé-szeti törekvéseknek, amelyek más-más céllal az impresszionizmusból indultak ki ugyan, de azt különbözőképpen fejlesz-tették tovább.
  • Képviselői elszakadtak az önmagáért való természetábrázolástól.
  • A kompozíció tartalmi-formai egyensúlyára helyeződik a hangsúly.

Képviselői

  • Paul Cézanne (1839-1906)
  • Paul Gauguin (1848-1903)
  • Vincent van Gogh (1853-1890)
  • Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)

Cézanne: Három fürdőző nő, 1875.

Cézanne: A Mount Saint Victoire előtti sík tér, 1882-85

Cézanne:
A Mount Saint Victoire,
1903., 1904., 1905.

Cézanne: Fenyő Aix közelében, 1890.

Cézanne: Kenyér és tojás, 1860.

Cézanne: Pierrot és Harlequin, 1888.

Cézanne: Fiú vörös mellényben, 1888., 1889.

Gauguin: Testük aranya, 1901.

Gauguin: Soha már, 1897.

Gauguin: Fekete sertések, 1891.

Van Gogh: Krumplievők, 1885.

Van Gogh: Híd kocsival, 1888.

Paul Gauguin (1848-1903): Breton asszonyok, 1888.

Szimbolizmus (1886-1910)

— A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

— A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

— Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

— A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

— Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

— 1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással.

— A szimbolizmus lényege:

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés.

Előzményei:

— A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

— A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Jellemzői:

— Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása

— A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

— A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

— A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

— A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviseői

— Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

— A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

Odilon Redon (1840-1916)

AZ ÁLMOK FESTŐJE

— Pályája kezdetén kizárólag szénrajzokat és litográfiákat készített.

 

— Litográfiái közül a legfontosabbak:

-az Álomban (1879)

-a Kezdetek (1883)

-a Hódolat Goyának (1885)

 

-az Ég (1886)

-a Szent Antal megkísértése (1888)

-A romlás virágai (1890)

-valamint az Apokalipszis (1899)

— Az 1890-es évektől képein megjelenik a szín és a fény.

— Minden energiáját a pasztellnek és olajfestésnek szenteli.

— Későbbi alkotásai egyre színesebbé váltak, és főleg mitológiai jeleneteket, valamint virágokat ábrázoltak.

— Művei nagy hatást gyakoroltak a Nabis-csoport és a szürrealisták tagjaira.

Paul Gauguin (1848-1903)

— A posztimpresszionisták csoportjához és a szimbolizmus áramlathoz is tartozott.

— Kalandos élete miatt sohasem telepedett le hosszabb időre.

— Tahitin készített munkái a dekorativitás irányába mozdultak el.

— Gauguin művészete nagy hatással volt a misztikum iránt szintén fogékony Nabis-csoport tagjaira.

Látomás mise után: Jákob viaskodása az angyallal

Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?

Gustawe Moreau (1826-1898)

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress