20 témakör

Tétel: Stílus és jelentés

A társalgási stílus ismerjei minősége

 

Bevezető

 

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stílus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának módja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

A társalgási stílus mindennapi, kötetlen társalgási, használt, nyelvi formák összefoglaló elnevezése.

Műfajai:

-élő szóban a párbeszéd illetőleg az elbeszélés

-irásban pedig a levél és a napló.

A társalgási stílus stílusjegyei természetesség, közvetlenség.

1, szókincse változatos (köznyelvi mellett, tájnyelv, argó) a szavak lehetnek tréfás, familiáris, gúnyos, durva, becézés, kedveskedés,

2, mondattani sajátosságai

Fordulatok, befejezetlen mondatok jellemzik

Köszönéssel kezdődik igen sok formája lehetséges, hagyományos, kérdéses köszönések, közhely-elcsépelt kifejezések (ilyen az élet), töltelékszavak (izé. ő)

Közhely = gondolkozás üresjárata

-divatszavak kifejezések (állati, oltári)

Kötőszavak

Magánlevél:-nem más, mint írásban megjelent tárgyalás. Mondatszerkesztése sokkal kötöttebb, mint más stílusrétegekben.(függ, hogy kinek írja)

Szerkezete:-keltezése, főrész, záró rész, befejező rész.

16. tétel

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stylus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának modja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus

Szónoklástan /retorika/

Ókorban a rétor szónokolt. Periklész anyagilag elismerte azokat, akik jól szónokoltak a népgyülésen. Kialakult létrejött egy szónoki iskola ahol filozófusok tanították a beiratkozott tanítványokat, tanították a meggyőzés művészetére ezek voltak a szofisták, akik ezt tanították.

Magyarországon a 19 sz-ban jelentős szónokok hatottak a környezetünkre, a népre.

Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,

A közéleti szóbeliség a közéleti stílus előbeszélt változata. Sokféle lehet az élő szóbeli nyelvhasználat, befolyásolja ezt az alkalom és a beszédhelyzetet.

Műfajai:

– tárgyalás

– hozzászólás

– felszólalás

– előadás

– vitában való részvétel.

Mindezek között a legigényesebb műfaj a szónoki beszéd.

Előadás célja: hogy a mondanivalóját a hallgatósággal megértesse ezért a fogalmak és összefüggések megvilágítására törekszik.

Ismertető jegyei:

1, témára vonatkozó bevezetés

2, a magyarázatra szoruló kifejezések ismétlése

3, közbevetet kérdések alkalmazása

4, az elhangzottak megismétlése.

Szónoki beszéd

A szónok a hallgatóságát élő szóval akarja meggyőzni, ill. megfelelő véleményre hangolni, bizonyos esetekben elhatározásra, cselekvésre akarja buzdítani.

A szónok céljából következően kerüli az idegen szavakat ugyanúgy az elavult és az újabb nyelvi elemeket. Szívesen használja a választékos kifejező, ünnepélyes sokszor túlzó szavakat a /meggyőzés érdekében/szemléletesség nyelvi eszközeit. Az állandósult szókapcsolatok, mint, szólás, közmondás, szállóigék.

Szívesen alkalmaz ellentétes mondatszerkesztést kérdő, felkiáltó (megszólító mondatokat), idézeteket, rövid történeteket.

A szónoki beszéd a retorika általános szabálya szerint:
1, a bevezetés és az elbeszélés

2, a kitérés

3, a részletezés, kifejtés

4, a bizonyítás és cáfolás

5, befejezés, lezárás, amelyben ismétlés van, megerősítése a korábban elhangzottaknak.

A publicisztikai stílusréteg sok tekintetben hasonlít a szónokihoz, alapvető különbsége természetesen az, hogy rögzített formában jelenik meg, s ily módon nincsen kontaktus a szerző és a közönség között.

Abban viszont hasonlít, hogy szintén meg akar győzni az újságíró, s hogy hasonlóképpen színesen változatosan fejezi ki magát, amiképpen a színvonalas szónok

15 témakör A szöveg

Tétel: A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges szövegtípusok

Az önéletrajz:

Önéletrajzot akkor írunk, ha továbbtanuláshoz jelentkezünk, vagy ha állást pályázzunk meg.

Célunk: önmagunkról szakmai tevékenységünkről sokoldalú tájékoztatást adjunk, elősegítve pályázatunk kedvezőbb elbírálását.

Az utóbbi időben a személyes elemek egyre inkább háttérbe szorulnak a szakmai szempontok lettek mérvadóak.

Következőket kell tartalmaznia:

1, születési adatok

2, tanulmány:

– iskolai végzettség illetve szakmai képzettség

– pótlólagosan megszerzett újabb képesítések

– nyelvismeret (annak foka)

– speciális érdeklődési kör

– eddigi, korábbi munkahelyek munkakörök

– szakmai tevékenység

3, tervek, elképzelések

Keltezés, aláírás

Nyilván a valóságot kell leírni, de ne legyen túl szerény, büszkén.

Kérvény:

A kérvény hivatalos jellegű irat valamelyes ügyűnket akarjuk általa elintézni, hivatalos szervhez címezzük.

A döntés az illetékes mérlegelésétől függ, azt vizsgálja jogos-e, amit leírunk a beadványban, igazságos-e, indokolt-e a kérés vagyis megfelel-e a valóságnak.

A kérvény szövege a következőket tartalmazza:

– kérelmező neve, lakása, munkahelye

– a kérés pontos megfogalmazása
– az indok meggyőző előadása/alátámasztása, érvelés

– kérelem tömör ismétlése

– keltezés, aláírás

3 tétel

A középkori város

A középkori város (kb. XI-XV. évszázad)

A Római Birodalom bukása után a városok nagy része hanyatlásnak indult, majd gyakorlatilag megszűntek. Egyedül a püspöki központok vészelték át a hanyatlást. A változás első jelei a 11. században, a mezőgazdaság fellendülésével jelentkeztek. A termelés növekedésével megjelent a felesleg, amely lehetővé tette annak iparcikkre való cserélését. Ezzel együtt föllendült a kézművesség, beindult a kereskedelem, és a városok lakossága is akkorára nőtt, amekkorát a vidék még el tudott tartani. . A kereskedelem fellendülésével új kereskedelmi központok alakultak ki, és előtérbe került a tömegkereskedelem. Mezőgazdaság fellendülése : nyakhám-> szügyhám, lovak patkolása, kerekes nehézeke, két-, majd háromnyomásos földművelés.Széles körben elterjedtek a vizimalmok. A városok célja:–függetlenedni a földesuraktól,- önkormányzathoz jutni,- csak a királynak adózni egy összegben,- saját bíráskodás és egyház.
Communa –mozgalom: A közösség érdekvédelmi szervezete a földesúrral szemben. A városi tanácsokat felkelésekkel ismertették el a püspökökkel és a világi urakkal, így azok megalkothatták a városok alkotmányát. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, és törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A város így kiváltságos területté vált, elkülönült a vidéktől (utóbbit jelezte a városfal is). A királyok a városi kiváltságok nyújtásával próbálták megszerezni a polgárok( támogatását, a királyi hatalom támaszát látták meg a városokban. Emellett privilégiumokkal a gazdaság fejlődését is biztosították.

Városi kiváltságok (király adta),- szabad bíróválasztás és bíráskodás,- saját közigazgatás,- saját adószedés,- vásártartás és vámmentesség joga, – árumegállító jog, – saját véderő és fallal való védekezés joga, – saját plébános.
A városok lakói: Patriciusok-város leggazdagabb tagjai, ők a tényleges rányitók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek,iparosok.
Plebejusok: a városi társadalom nagyobbik része, Plebs(-polgárjoga nincs alkalmi munkából élnek), a városokba áramló jobbágyakból, napszámosok,
-polgárok(aki egy napot v egy évet eltölt a városban)
Céhes ipar: Az iparűző városi lakosság döntő része céhek tagja volt. A céh eredetileg az egy termék gyártására szakosodottak vallásos egyesülete volt (gilde), a későbbiek folyamán azonban szigorú működési szabályokkal. Szabályozza: – a piacot és a termelést, – korlátozza a versenyt (minőség-mennyiség), – védi az árvákat, özvegyeket, – katonai szerepe van a város védelmében. A céhen kívüli iparosokat kontároknak nevezték, és minden eszközzel küzdöttek ellenük.
céhesek:teljes jógú tagjai az önálló mühellyel rendelkező mesterek,
–mesterré válláshoz:előszőr évekig inasként kell szolgálni,egy mester mellett,majd legényként dolgozni a mester műhalyében,aztán hosszú vándorúton idegen mesterk tudását elsajátitani,majd mestervizsgát tenni .
Kereskedelmi útvonalak: A Hanza szövetség (a Balti-tengeri kereskedelmi szövetség): Angliát köti össze Oroszországgal. . Ide futott be Skandináviából a vas, a fa, szurok és a réz; Dániából a sózott hal; keletről a prémek, a viasz és a méz; nyugatról pedig posztó és az iparcikkek. Hamburg, Bréma,
a levantei lekeskedelem (Észak-Itália városai): Európát köti össze Kelettel. A városok saját erejükre voltak utalva, a városfejedelemségek jöttek létre. Közöttük ritkán volt béke, és gyakorta alkalmi szövegségi rendszereket hoztak létre egymás, a császár vagy éppen a pápa ellen. (pl.: Lombard Liga). Legfontosabb városai: Genova, Pisa és Velence.
A két tengeri kereskedelmi útvonal európai központjait észak-déli irányú szárazföldi útvonalak kötötték össze (Közép-Európában), ill. ebből ágaztak le további kereskedelmi utak keleti irányban (pl.: Magyaro. felé).

A középkori technika A 10. sz-tól látványos technikai fejlődés volt kialakulóban. A nyugat- európai kolostorok a gazd. Centrumai voltak. A középkori technika 2 alapproblémával küzdött: az egyik a forgómozgás egyenes vonalúvá, a másik pedig a szakaszos mozgás folyamatossá alakítása volt,ezt bütykős tengelyel tették lehetővé,hogy a vizikerék erőgépként szolgáljon,Fűrészek,kalapácsok,fújtatokat üzemeltettet.
A középkor azonban a malmok világa volt.

– lábítós szövőszék- fonókerék-zsinórhajtás
Építészetben: 80 katedrálist építettek, statikai ismeretek bővültek.- üvegkészítés, szobrászat
– magánházak építése- vízellátás javult- kormánylapát feltalálása
– iránytű- puskapor- fogaskerekes óraművek stb.
A 14. sz. kezdetén azonban minden megváltozott. A nagy építkezések leálltak, Európán éhínségek, háborúk és járványok söpörtek végig; a lakosság száma csökkent. Így a technikai fejlődés is csökkent.

1 tétel

Római köztársaság válsága

 

1, Hóditások társadalmi következményei:

A római városállam közel két évszázad alatt világbirodalommá nőtte ki magát.A hóditások haszonélvezői elsősorban az arisztokrácia volt, újabb birolokra, jelentős számú rabszolgára, jól fizető újabb hivatalra tettek szert.A háborúk során kincseket zsákmányoltak, gyarapodó provinciákban kiélhették hadvezéri és politikai ambiciójukat.

a.) két réteg emelkedik ki

szenátori rend
lovagrend

nagybirtokos arisztokrácia kereskedők, pénzemberek

latifundium tulajdonosai nem politizálhatnak

szenátus tagjai tengeri kereskedelem( törvény

szerint a senatorok 300 amphoránál nagyobb rakterű hajót

nem birtokolhatnak)

ők birtokolták a provinciák adóbérleti jógait

b.) rabszolgamunka alkalmazása

c.) a provinciákról olcsó gabona áramlik be ® így Rómába belterjes gazdálkodás lehet

d.) a kisbirtokos parasztság tönkremegy, nem bírja a versenyt ® a városba megy ® Plebs

e.) a parasztgazdaságok elszegényedésének okai:

A 2.pun háború alatt itália földjének nagy része elpusztul,elnéptelenedik,a római hadsereg a paraszti katonáskodásra épűl.

Problémák:

A parasztok zőme a várospkba elsősorban Rómába vándorolt.Aki tudott elszegődőt kézműves műhelyekbe, üzletekbe, vagy a város egyéb intézményeibe, de sok volt a munkanélküli.

Hadsereg válsága:a hadsereg alkalmanként katonáskodó paraszthadsereg volt, csak cenzusképes polgár lehetett katona,a proletárok nővekedésével ez egyre csökkent.

Állandó,űtőképes zsoldos hadseregre volt szükség.

Államszervezet válsága:hogy a válságjelenségek megoldodjanak, hosszútávú koncepciora volt szükség.

2,a földkérdés megoldására való elképzelések:

TIBERIUS GRACCHUS

– i. e. 133-ban lép fel néptribunusként

– felújította a LICINIUS-SEXTIUS féle földtörvény / max. 500 jugerum =230 hold földet birtokolhat valaki ,az ager publicus területeket kisparcellákra osztani fel/

A latifundiumok jelentős része az államhoz került volna vissza, kisbirtokok formájában akarta felosztani ® a volt birtokosoknak a hadizsákmányból kártérítést akar adni, de a szenátori rend úgy is ellenzi.

– Tiberius Gracchust 300 hívével együtt egy utcai verekedésben megölik

GAIUS vagy CAIUS

– i. e. 123-ban lép fel néptribunusként

– folytatja a reformokat

– szélesebb bázist akart, a szenátorokkal szemben a lovagokra támaszkodik

– lovagrendi bíróságokat hoz létre

– bevételeiket növelte

– a tömegeknek olcsó gabonát ad, a nincsteleneknek földet ajánl Karthágó provinciában

– az összes itáliai szövetséges kapja meg a római polgárjogot

– támadást intézett a korrupt senatorok ellen azzal hogy megreformálta a velük kapcsolatos eljárásrendet

– ellentábora Itáliában ígér földeket ® híveit lemészárolják, ő öngyilkos lesz,rabszolgája öli meg.

Marius hadseregreformja

A hadsereg válságban van mert a tulajdonukat vesztett parasztok nem tudják felszerelni magukat ® csökken a hadrafoghatók száma Numidiában trónviszály van ® a római hadsereg is beavatkozik ® az egyik trónkövetelő Jugurtha megvesztegette a légiókat ® római kudarc ® vizsgálat ® Mariust bízzák meg a csapatok vezetésével / i. e. 105-ben legyőzik Jugurthát/ Ezután zsoldos hadsereget hoz létre:

-16 év szolgáltatás alatt pénz és ellátás, veteránként föld jár.

-megszervezte a katonák kiképzését is,tőkéletesítette a fegyverzetett és a ruházatott

-2 légió ( 6000 fő) 10centurákra (századokra) és manipulusokra oszlott.Az egységeket jelvényekkel külömböztettk meg( ezüst sas ).

-hétszer választották consullá

-Serege bizonyított a germánok ellen is. /i. e. 113-101/

3, Köztársasági intézmények válsága:

A reformok hatására két politikai csoportosulás alakul ki

Optimaták Néppárt

A legjobbaknak gondolják magukat

Ingyen gabona ,cirkusz ( közérzetjavító) A nép érdekeit képviselik

A köztársasági hagyományokra hivatkoznak pl.: földosztás

Valójában mindkét irányzat a hatalom megragadására törekszik

Sulla (Kr.e.82-79)

Keleten Mithridates ponthusi király ki akarja szorítani Kis-Ázsiából Rómát / egy nap alatt 80000 római halott /

Az optimata párti Sullát küldik ellene, de útközben leváltják Mariusra ® Sulla zsoldosaival Róma ellen vonul, néppártiakat gyilkol majd Kis-Ázsiában legyőzi Mithridatest ® i. e. 83-ban békét köt vele és hazatér Rómába:

– csökkentette a néptribunusok jogkörét

– elvette a lovagoktól a bíráskodás jogát

– korlátlan időre diktátor lesz

– prosciptió / fekete lista / politikai ellenfeleinek a névsora

– veteránjait Itáliában telepíti le

– a szenátus létszámát 300-ról 600 főre emeli

– i. e. 79-ben lemond, majd meghal

Rabszolgafelkelések

A belpolitikai ellentéteket kihasználva két szicíliai rabszolgafelkelés volt:

– i. e. 136-132

– i. e. 104-101 Mindkettőt leverik

 

Spartacus féle felkelés / i. e. 74-71 /

A Capuai gladiátoriskolából indul ki először északra indultak, majd a Pó völgyében visszafordultak ®ezután Szicíliába akartak menni, de nem volt elég hajójuk, ezt kihasználva Pompeius és Crassus serege indul ellenük.
Spartacus Borundisium felé vonul, célja a Balkán. Csatát vállal, de veszít Apulia területén ® Capuatól Rómáig keresztre feszített rabszolgák. A győztes hadvezérek jelentősé

Művészettörténelem, házi dolgozat.

Elemezni 9-szempont alapján: Diego Velazquez – Las Meninas (udvarhölgyek)

A 9-szempont:

1. Személyes benyomás.
2. Műalkotás adatai.
3. Téma.
4. Ábrázolásmódja.
5. kompozíció.
6. Jellegzetes színhasználat.
7. Egyéni stílus.
8. Összehasonlítás.
9. Összefoglalás.

2 oldalon, képanyag nélkül.

A hét:

Kedd: Matek, Magyar, Angol.
Szerda: Informatika, Magyar, Biológia/Kémia
Csütörtök: Filozófia, Angol, Történelem.

B hét:

Kedd: Matematika, Magyar, Angol.
Szerda: Informatika, Matematika, Matematika.
Csütörtök: Művtöri, Földrajz, Történelem.

Microsoft Office 2007 próba verzió

http://thor.hu/?download_view82_18161_NVU_v1.0PR_magyar_ (Itt az Nvu webszerkesztő, ingyenes letöltésének helye.)