Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

Az avantgárd (élcsapat)
Francia eredetű kifejezés.1905-38 között.

Tudományos és bölcsészeti háttere: Einstein relativitás elmélete,kvantummechanika térhódítása,Bergson új időelmélete, a fizikai idő és tartam megkülönböztetése,Freud illetve a különböző mélylélektani iskolák hatása,a tudatalatti fölfedezése (Freud: Álomfejtés-1900.) Az avantgárd a XX század első évtizedében kialakuló művészeti mozgalmak összefoglaló neve. Ezek a mozgalmak valamilyen-izmusnak nevezték magukat, többnyire valamilyen kiáltványban tették közre. Céljuk: már nem a látvány valamilyen mértékű visszaadása, hanem a dolgok mögött rejlő gondolati tartalmak érzékeltetése (ilyen értelemben a szimbolizmushoz kapcsolható). Közös jellemzőjük volt, hogy szembefordultak a múlttal és egy új besorolható sávban kívántak előrukkolni. Az avantgárd okai voltak többek között az urbanizáció az egyre nagyobb tömegek együttes fellépése,a munkásság követelései, a technika térhódítása, elsősorban a közlekedés felgyorsulása ilyenformán az idődimenzió megváltozása. Átalakulnak az ábrázolhatóság megszokott eszközei, elveti a leírást és a cselekményt. A mű jellemzője hogy elliptikus illetve töredékes. Érzelem helyett, melyet kispolgárinak és elavultnak tart, szenvedély, az akarat, a nevetés és a gúny kerül előtérbe. Bevonja a művészi ábrázolásba a modern élet kellékeit, megújítva ezzel a hagyományos művészi lexikát is. Az első avantgardizmusok a század első évtizedében tűnnek föl,s ezek a képzőművészetekben jelennek meg. Az első olyan, amelyik irodalmi megalapozottságú.

1, Futurizmus (olasz)jelentése: futur (jövő) szóból
1909.( Marinetti első futurista kiadványa)-1944.(az olasz fasizmus vége)

Alapvető célkitűzése a futuristáknak a sebesség a gyorsaság a dinamikus, az erő, a bátorság ábrázolása. A futurista szövegek nyelvének jellemzői hogy nagy ívű mondatok, az indulatszavak,a hirtelen stílus és ritmusváltások,a vers különleges sortördelése, valamint matematikai és zenei jelek. A futuristák elutasították a hagyományos mondatszerkezetet, ellenezték a melléknevek, a határozószók használatát,a szabad verset és képverset művelték.
A magyar irodalomra is kevésbé hatott a futurizmus. Kassák Lajos és köre elfogadta a jövő dicsőítését, de sem az erő kultuszát, sem a nacionalizmust nem vette át. Némi közeledés volt azonban tapasztalható a futurizmushoz például Kassák világképében, Balázs Béla és Kosztolányi Dezső írásaiban, Szabó Dezső és Lengyel József stílusában.
Babits Mihály Mozgófénykép c. költeménye (1908) a mozgófilmet köszönti — utólag a futurizmushoz kapcsolható lendületes stílussal. A háborút is dicsérte,bizonyos fokig táptalaja lett, mint a fasizmusnak ,mint pedig a bolsevizmusnak.

2, Expresszionizmus (latin):kifejezni szóból
1910.németország

Két folyóirat köré csoportosultak: Sturm, Aktion.

Az expresszionista saját magában találja meg azt a tartalmat, amit felszínre akar hozni,ki akar fejezni. Úgy tartja, hogy az az igaz, ami az indulatból származik. Az ember belső élményét, legtöbbször szorongó látomásait igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elkötelezettség, az emberért való szociális-egzisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi. Annak érdekében, hogy az érzelem domináns legyen a műben torzításokat is alkalmaz pl. a költészetben szaggatott befejezetlen mondatok, amivel a feszültséget tudja érzékeltetni,vagy mint a festészetben aránytalanul nagy fejforma és kicsi test. A képzőművészetben a színek és formák felszabadítása a természetelvűség alól hangsúlyozatlan a tartalom-kifejezés, a deformációk ellenére a valóság elemei felismerhetők. Expresszionista humanista az embert helyezi a középpontba a futuristákkal szemben.1925-ig tartott ez az irányzat, a lírában,a drámában és a festészetben jelenik meg.

3,Szűrrealizmus ( francia) valóságon túli,válóság feletti
1924 ( André Breton első szürrealista kiáltványa)-1944.Breton feloszlatja

Jószerivel beépül a művészetbe, költészetbe. A szürrealista a valóságos ábrázoláshoz hozzákapcsolja az álomvilágot, a tudatalattit, a fantáziavilágot. A valóságot, a lényeget a tudat minél teljesebb kikapcsolásával,a lélek mélyrétegeiben keresi. Ehhez a legjobb eszköz a freudi klinikai gyakorlatból vett automatizmus, illetve a félálomban történő írás. A szürrealista vers központi eleme a kép.” Szép mint a varrógép s az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon”francia költő Lautréamont. A szürrealista képalkotás lényege hogy igyekszik egymástól minél távolabbi dolgokat egybekapcsolni, képzettársítás segítségével. Szabadon kibányássza a tényezőket a gyermekvilág, elfojtott, a befogadott egzotikumból, a reggel megmaradt álomfoszlányaiból,s mind ezeket társítja a realitással. Úgy próbálja megtalálni ezeket, hogy sosem látott képi összefüggéseket,hogy mellőzi-amennyire lehet a tudat ellenőrzését,lásd:automatikus írás.

Franz Kafka (1883-1924) Prágában született. Németajkú zsidó származású. Ez az etnikai helyzete eleve kisebbségre, elszigeteltségre kárhoztatta, ezért fiatal korában ellentétek alakultak ki családtagjaival szemben, elsősorban az apjával. Újra meg újra próbálkozott azzal is, hogy beilleszkedjen környezetébe, rendezett, szabályos polgári életet éljen. A prágai német egyetemen 1901-1906-ig jogot tanult, azután hivatalnok lett. 1908-1922-ig a prágai Munkás-balesetbiztosító Intézet tisztviselője volt. Nappal szürke hivatalnok, éjjel írta műveit, amiről csak kevesen tudtak csak szűk baráti körben. Igen jellemző egyik mondata, amit Max Brode barátjának mondott „én nem fényt hoztam, én zsákutcában vagyok”ez a fajta szemlélete életvitelére is rányomja bélyegét, nőkkel csak rövid ideig tartó kapcsolatai voltak, visszariadt a tartós együttléttől. 1917-ben megállapították, hogy gégetuberkulózisa van. Betegsége miatt pesszimista gondolatok táplálták tudatát.1922-ben Dora Dyamant lett a szerelme és úgy tervezte, hogy Berlinben íróként fog élni vele. Ebben viszont megakadályozta korai halála, mielőtt elhunyt volna, arra kérte barátját, hogy égesse el műveit. Brode azért nem tett eleget barátja kérésének, mert látta benne azt az életigenlést, amikor megismerkedet Dórával. halála után három regényét az egymás utáni években jelentette meg. 1925-ben a per című,1926-ban Kastély,1927-ben Amerika. Igazi sikere Kafkának a II világháború után lett, akkor döbbentek rá, hogy azt az iszonyatot, amit a háború illetve a terrorrendszerek okoztak, Kafka jóval korábban mintegy megsejtve, megelőlegezve. legjobb példája a per című regénye. A per Főhőse K-val jelzett személy-azért nincsen teljes neve, mert így, sok mindenkire vonatkoztatható- valaki megrágalmazta K-t egyik reggel, megjelent nála két ember, akik közölték vele, hogy eljárás indult ellene. Ettől fogva K egyre azon fáradozik, hogy megtudja miért ítélték el, mi a bűne és hol és hogyan nyerhet orvosságot. Ahogy halad előre a dolog felgombolyításában egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb lesz, az esete miközben semmi kézzelfoghatót nem tud meg arról, hogy miért kezdődött el a per, mikor és hol lesz a tárgyalása, és hogy meddig tarthat ez a procedúra. A osztrák –magyar-monarchia szövevényes bürokráciáját ábrázolja Kafka, de nem csak társadalmi háttere van ennek a regénynek, hanem sokkal inkább létbeli mélysége van, hiszen az ember attól fogva, hogy belépet az életbe, kiszolgáltatott”halálra van ítélve”. A mindannyiinkra könyörtelenül jellemző emberi folyamatot ragadja meg a társadalmi hierarchiába beágyazva. Olyanképp fejeződik be a regény, ahogy elindult, két feketeruhás alak elviszi, K-t a szemétdombé fölhasítják mellén az ingét, majd pedig ledöfik, mint egy kutyát. Az átváltozás Műfaja: nagynovella. Az átváltozás, azaz metamorfózis a világirodalomban gyakori jelenség. Az ókori római költők egy egész kötetet irt metamorfózis címmel. Az átváltozások általában isteni beavatkozással esetleg visszaváltoztatással mentek végbe. Kafkánál ilyesfajta beavatkozás nem megy végbe. Gregort az átváltozás során ismerhetjük meg, de átváltozásának közvetlen okáról vagy értelméről nem tudunk meg semmit (bűn nélküli bűnhődés). Eddigi életéről kiderül, hogy meglehetősen tartalmatlan és üres volt. Sasa családja nem is gondolkodik azon, hogy miféle deformáció áldozata lett George, tudomásul veszi, mintha az ilyen események mindennaposak lennének a világban, már pedig ami Georggel történik az abszurd, azaz képtelen, mégis rovarként ágyazódik be a valóságba, s ettől válik az egész novella groteszké, melynek itt leginkább az iszonyat oldala csúcsosodik ki. Míg ember volt családjáért robotolt, nem volt saját élete, nem is hiányzott neki tulzottan, az öröm, elfogadta feladatát annak élt. Amikor bogárrá lett, megindul az átváltozás mindkét oldalon, ugyanakkor megindul családja átváltozása is, akik a folyamat közben egyre inkább távolodnak el tőle és George ember volta azon múlik, hogy családja meddig tartja annak, hiszen olyan rettenetes életmódba kényszerült, ahol érzékelni tud, de kommunikálni nem. Az apa eleve elutasító,(életrajzi háttere van), anya korántsem viselkedik, úgy ahogy az elvárható lenn egy anyától. Egyedül Gréte a testvére próbál egy darabig részvéttel lenni, de egyre nehezebb elviselni a bátyja bűzét. Akkor döbben rá George, hogy bogárbőrben is ember, amikor a hegedűszót élvezettel hallgatja. Nincs kiút George számára sorsa a pusztulásba vezette emberként féregmódra élt, és hiába szeretne bogárban embernek maradni.

Juhász Gyula (1883-1937)
Szegedi származású, Pesti Bölcsészkarra járt, magyar-latin szakra. Itt ismerkedet meg Babitscsal és Kosztolányival a Négyesy féle szemináriumon. Mindközül ő volt a legtehetségesebb.1907-ben a Dunába akarta vetni magát a Lánchídról, miközben ifjú kori hölgy ismerőse arra járt és közölte vele, hogy megjelentek verses kötetei.1908-11 Nagyváradra (Kis-Párizs) költözött, a várospezsgő szellemi élete kedvezően hatott rá. Egyik megalapítója A Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak, többször találkozott Ady Endrével. Megismerte Sárvári Anna színésznőt, színikritikát is ír szerelmes lesz, de nem szövődik belőle szerelem a lány részéről.1914-ben Pest egyik szállodájában mellbe lövi magát, Eörsi Julia újságírónő ápolja és valódi kapcsolat alakul ki kettejük között. Idegrohamot kapott és végleg elmebeteggé nyilvánították, de az őszirózsás forradalom kilendítette a betegségéből és újra írni kezdett, friss hangon szólal meg. 1922-ben megismerkedett József Attilával, aki majd Bécsben kalauzolja útján. 1924-ig harmadik verses kötete is megjelenik, 1929-től többször is megkapta a Baugartner-díjat. A siker megbénította és ki-be járt a szanatóriumba. 1937-ben altató gyógyszerrel véget vetett életének.

Tóth Árpád (1886-1928)
Debreceni származású. Magyar-német szakos a pesti Bölcsészkaron, nem fejezi be az egyetemet és újságíró lesz.1911-ben megismerkedik Lichtman Annával, de szegények és nem tudnak egybe kelni. Tüdőbetegségben szenved. Hatvany Lajos (mecénás) segíti, majd megnősül.1913-ban megjeleni a hajnali szerenád,1917-ben a lomha gályán melyet Hatvanynak dedikált.1921-től Az Est című napilap munkatársa, mely állandó keresetett biztosított számára. Kiváló műfordító. 1921 –én jelent meg utolsó verseskötete Az öröm illan mindössze 29 verset tartalmazott.1923-ban örök virágok címmel összegyűjtötte műfordításainak nagy részét, könyvét Babits is elismerte. Halála után 1928 végén jelent meg posztumusz kötete Lélektől lélekig, ez a legterjedelmesebb verseskötete.

Juhász és Tóth költészetéről
Ady után a nyugat 4 nagy lírikuma Babits, Kosztolányi, Juhász volt. Több minden összekapcsolja őket, nem csak a barátság. Mind a négyen a Négyesy szeminárium tagja, kiváló műfordítók, s az európai irodalom nagy alkotásait nekik köszönhetjük, amiket mai napig olvashatunk. Mind a négyen holdoltak a szépségnek, esztétikumnak, elsődleges iránytűnek tartották. Fontosnak tartották a művészeteket, korábbi nagy alkotókról írtak költeményeket (legtöbbet Juhász).

Juhász és Tóth abban mindenképp különbözik a másik két költőtől, hogy mindkettő életükre meghatározó teher a betegség, Juhászt a lelki, Tóthot pedig a testi tartotta fogságba. Igy nem csoda hogy mindkettőjüket átjárta a pesszimizmus hangulata, rezignáltság, mélabú, olykor kilátástalanság. Olyan szavakat találhatunk verseikben, amelyek a bánatot, szomorúságot fejezi ki.

Az impresszionista látásmód jellemzője mindkét költőnek, szívesen tükrözik vissza a táj látványának hangulatát, és ezen közben olykor friss vidám hanggal is találkozhatunk első sorban Tóth Árpádnál.

Az impresszionista líra: egyik fontos költői képe a szinesztézia.(látás, hallás, ízlelés, szaglás)

A szinesztézia olyan költői kép ahol a különböző érzékszervi területek észleléseit egybekapcsolom, hogy ez által, mély, erőteljesebb, érzékletesebb legyen a kifejezés.

Tóth Árpád: Körúti hajnal
Egy éles kontraszttal indul a költemény amely első és a második versszak,először amíg még szürkében burkolódzó körutat látjuk,ahol alig van élet,a járdát söprő házmester is csak olybá tűnnek mint valami dzsinnek vagy koboldok.Oriási változás megy végbe midőn felkel a nap millió karátja,mintegy végiggurul a körúton s elárasztja az utat.A harsány fény hatására minden életre kap a fák színét boldogan szívják magukba az életerőt adó fényforrást,üdeség ,frissesség járja át az addig szürke dermedt körúti falak mögött. szinesztéziák jelzik fokozzák a döbbenetes hatást, amit a természet ezen színjátéka rejt „A színek víg pacsirtái zengtek, egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő”ezek színek, de mintha hanghatást kelesztenének, ahogy azt követően megszólalnak az emlékek hangjai a harang, villamos. Miután kezdetét veszi a mindennapi szokásos nappali robot, de hogy ne forduljon „szürkébe” a vers befejezése az 5-dik versszakban a nap „pajkosságával „oldja meg ezt a költő aki”Aranycsókot dob egy munkásleány kezére”

Juhász Gyula: Tápai lagzi

Halásztelepülés Tápé.

Juhász szívesen ment Tápára, az ottani halászemberek életét megfigyelni, s amikor 25-dik költői jubileumán a barátai Babits, Kosztolányi, meglátogatták, együtt mentek Tápéra. Török Sophie képe megörökítette a három költőt ott.

A 16 soros költeményben, impresszionista eszközökkel sűríti a Tápai halászok mindennapi életét. Egy lagzi keretében idézi fel azokat a jellemzőket,amelyek a munkás kemény ,játékosság nélküli életűket mutatják,nem derűs ünnep „asszony lett a lány”.Ez a tőmondat utal a dísztelen nászra,természetes törvényszerűségére.A brummogó bőgő az élet dallamtalanságát egyhangú lüktetését érzékelteti(1,2,3,versszak eleje)s azt is hogy a lagzi sem jelent valódi örömöt,hiszen ezek az emberek csak az ivásban lelik kedvűket,s részegségükben elverik az asszonyaikat.Vészjosló a táj,a bőgő hangja mellett,repedt harangot,vonyító kutyát hallani. Amikor eljön, a tél munka híján medveként alszanak téli álmot a házban s csak annyira különböznek a kutyáktól, hogy ők nem kinn heverednek le. Eszünkbe jut erről az életmódról a Tragédiából, Kiss János valamint a vakbélgyulladás Kovács Jánosa. Ez utóbbi mondotta a korházi ágyon „hogy oly gyors kemény kegyetlen élet”.

A Tápai halászoknak is ez az osztályrésze hisz alig, hogy vége a lagzinak már szürkül a határ s határba a halálba száll.

Anna örök

Nagyváradon beleszerettet sárvári Anna színésznőbe,ez a szerelem az ő lelkében élete végéig tartott .A nő nem viszonozta,egy idő után ideális képpé formálódót ,kb. 60 verset irt hozzá, amelynek utolsó darabja az Anna örök.

Mintha arra készülne Juhász Gyula, hogy megszabadítja az Anna iránt érzett szerelem terhétől magát és sorra veszi hogyan milyen mértékben távolodott el tőle. Szinte büszkén jelenti ki hogy már nem reszket a tekintetétől,már könnyen mondja ki a nevét,s hogy túl van minden nehézségen. Azonban amikor odáig jut egyenlővé nyilvánítja más nőkkel Anna személyét,akkor rádöbben egyáltalán nem megalapozott ez a „kivonulás Annából”

Innentől fordulatot vesz a költemény,egymás után következnek azok a megállapítások amelyek éppen azt erősítik hogy a nő egész alakja áthatja ,az elfojtások következtében létrejött tévesztéseknek is Anna az okozója. Így hát képtelen beletörődni hogy majd ezután életét is Anna fogja uralni és örök marad számára,imaszerű sorral zárván Annát.

Esti sugárkoszorú

Tüneményes alkonyi hangulatba megy át a parkon a költő feleségével, Annával. A varázslatos csendben, titokzatos illatokban egyszer sosem látott ragyogást, egy sugárkoszorút lát meg a férfi párja hajában. A lenyűgöző hangulattól s látványtól olyannyira átszellemülté válik, hogy egy istennőt képzelt maga elé. Lelkében egyre magasabbra emelkedve eljut az időtlenség állapotába, szinte kiesvén a valóságból. Ezt az égi szerelmet végül is a földi csendesíti le olyan formán, hogy a felesége megérinti a kezét,ekkor kerül helyes mederbe,s érzi azt az erőt amely a költemény végén megszólaltatja benne a szerelmi vallomást.