Arany János
1817-ben született Nagyszalontán. Szegény, de mélyen vallásos földművelő szülők gyermeke. Már hatéves korában tudott írni és olvasni. Nagyszalontán és Debrecenben is tanult, de tanulmányait pénzszűke miatt félbeszakította,23 éves korában elveszi feleségül Ercsey Juliannát.1846-ban megjelent a Toldi, rendkívüli irodalmi sikert hoz a költő számára. Petőfi a Tolditól kezdve barátjának, fegyvertársának tartja, mint népi költő.1847-ben Toldi estéjét írja meg. A szabadságharc ideje alatt nemzetőr, s a nép barátja folyóíratott szerkeszti. A bukás után a Tisza családnál nevelő, majd Nagykörösön tanár, ahol maga írja könyveit.1860 után Pestre jön Szépirodalmi figyelő ill., a Koszorú szerkesztője lett.1865-ben MTA-hoz kerül és ebben az időszakban veszíti el Juliska lányát. MTA titkára, majd főtitkára 1876-ig, Utána ismét alkotni kezd, az Őszikék-Ben újra lírai verseket ír, balladákat.1877-ben írja meg Toldi szerelmét, akiről-Piroskáról szól.
Arany balladái: Balladákat először, Nagy körösi tanársága alatt írt, 1853-től kezdődően ezeket nevezzük nagy körösi balladáknak.
Epika mű nemébe tartozik, de vannak benne lírai és drámai elemek is.
Előzménye:
A-a népballada (nép költi)
A-a székely népballada (12 kő míves építi Déva várát)
– a skót népballada (1800 –ás évtizedek előtti)
Műballada. ( a költő maga ír)
A-tragikus ballada
A-komikus ballada
Történelmi ballada:
A-paraszti ballada
A-népi ballada (népi világ)
Lélektani ballada (lélekállapot, változásokat tükröz, gyakran tragikus. Ágnes asszony)
Jellemzői:
1,A balladai homály: A költő szaggatottan és utalásszerűen adja elő a történetet. Az eseményeket az olvasónak a képzeletében kell összerakni, ez az előadásmód sűrítésével feszültséget kelt, szenvedélyeket indít el.
2.Gyakorta a ballada előadása nem lineáris, azaz nem idő folytonos, hanem későbbi eseményeket helyezi előtérbe, ill. egymás mellé szerkeszt két időpontot. A múltat és jelent ez által fokozni tudja a balladai homályt. Ez a homály főként történelmi balladák esetében fordul elő, a cenzúrást is képes megtéveszteni.
3.A gyakori a tragikus balladáknál a bűn és bűnhődés motívum, a szörnyű bűn elkövetője, többnyire megörül, de lehet haláleset is a büntetést.
Ágnes asszony (paraszti ballada) 1853
Nem lineárisan meséli el a történetet a fő eseményt már a ballada indulása előtt lejátszodott. Egy véres leplet moss Ágnes asszony a patakban, kitérő válaszokat adva az őt kérdezőknek. Az utcagyermek és a szomszédok után, a harmadik hajon érkezik és börtönbe viszi az asszonyt. Nehezen viseli a bezártságot és küszködik a magánnyal, mert folyton rémképeket lát. A megörülés folyamatát lépésről –lépésre írja le a költő, amelynek az első stádiuma, amikor az asszony rádöbben arra, hogy megörülhet. A másik, amikor a biráli elé citálják, előtte rendbe hozza a haját ne, hogy azt higgyék, hogy megbomlót, ekkor még egységben érzi szellemi képességeit. A tetőpontja a balladának az ítélet kihirdetése. Egyszerre világosul meg az olvasó számára hogy valójában mi is történt meg mi volt az ítélet. Szeretője aki megölte férjét ,halálbüntetést kap,Ágnes viszont életfogytiglanra ítélik,ennek hallatára veszti el tudatát. Együtt érzően a lélekszenvedése iránt,amiképpen a bíró is szánalommal tekintenek az asszonyra,Arany nem az embert ítéli el hanem a bűneit,azt viszont könyörtelenül.A birok elbocsáltják és Ágnes asszony élete végéig a bün leplét mossa,hiszen a lélekben nincsen feloldozás.
Szondi két aprodja 1856
Ez a történelmi ballada a török kort idézi elénk, Szondi György hösies várvédelmét a túlerővel támadó alival szemben.A ballada maga azzal indul hogy vége van a Drégelyi összecsapásnak s a törökök a gyözelmüket ünneplik,Alinak csak akkor lenne teljes a dicsősége ha az életben maradt Szondi két dalnoka is őt dicsőitené.Igy parancsba adta hogy kisérjék a török táborba a két dalnokot.Egy különleges dialogus veszi kezdetét,hiszen a küldönc bármit is mond ,az ifju daliák csak azzal törödnek hogy elregéljék a csata kimenetelét.Két idősik mutatkozik,az aprodok a multat,a török a jelent képviseli.Mégis az egymás melletti elbeszélés között is van érzelmi összefüggés a két monolog között.Eső sorban a török reagál,hol hizelgöen ,hol fenyegetően,hol pedig a türelme fogytán eröszakosséggal,de az aprodok mintha észre sem vennék,csak akkor eszmélnek fel amikor már börtönnel fenyegeti öket,de nem hátrálnak meg söt megátkozák azokat akik kioltották Szondi vérét.
1856-ban a szabadságharc után Arany azt hirdeti ebben a versben hogy rendületlenül legyen hü a szabadsághoz és a szabadság emlékéhez.Semmiképp sem szabad behodolni az ellenségnek,két gyermek példájában mondja el,akik nem rettennek meg senkitöl sem a felnöttektől,sem a túlerőtől.
Toldi triológia
A toldi 1846 amellyel Arany irodalmi sikert arat, mindjárt megkezdi a Toldi Estéje kézirarát is,1854-ben jelenik meg a a közbülső része,a Toldi szerelmét az Öszikék idején 1877-től irja.Arany ebben a műben azt akarja ábrázolni,hogyan emelkedik fel egy paraszfiú,kiválósága révén,hogy a király barátjának tudja.A 40-es években felmerült az érdekellentét gondolata a nemesség és a parasztság között,ennek az eszménynek felel meg Toldi Miklos aki mindkét felet képviseli egyszerre,hiszen ő nemesi származású de bátja kitagadta a jussból.Arany célja az volt hogy a nép nyelvén szoljón a néphez.
Nagy Lajos idejében játszodik a mű.
Toldi karaktere:Kiemelkedik társai közül ereje,bártorsága,rátermetsége,küzdeni tudása révén,nem csoda ő az aki győztesen tud fellépni a Cseh(első Toldi),mint pedig az Olasz(Toldi estéje) vitéz ellen.Toldi valóságos lovag,nemes,királyhű,édesanyját fiúi szeretett ővezi,ám de van egy rossz tulajdonsága is ,indulatossága,hirtelen haragsága képes gyilkoságokba taszitani.A két mű párhuzamos szerkesztésű.Budán van egy hetenkedő idegen,Toldi felmegy a faluból Budára és megmenti a magyarok becsületét,legyőzi a beképzelt lovagot.