Neoimpresszionizmus
pointillizmus, divízionizmus
- Az impresszionizmusból kinövő festészeti irány, amit pointillizmusnak vagy divízionizmusnak neveznek.
- Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy az irányzat képviselői a képet apró pontszerű ecsetvonásokból építették fel.
- Foglalkoztak a látás pszichológiájával, a fény és a szín elemzésével.
- Általában csak alapszíneket használtak.
- A festői eljárás lényege, hogy a kép tiszta színekből, apró festékpöttyökből épül fel, amelyek hol sűrűsödnek, hol ritkulnak, és a néző szemében állnak össze egységes színfolttá.
- Az egymás mellé festett komplementer (kiegészítő) színpárok fokozzák egymás hatását.
- Műveikben visszatér a vonalas perspektíva és a kontúr.
Képviselői
- Georges Seurat (1859-1891)
- Paul Signac (1863-1935)
Posztimpresszionizmus
a XIX.sz. utolsó harmada
(Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec)
- Gyűjtőneve mindazoknak a képzőművé-szeti törekvéseknek, amelyek más-más céllal az impresszionizmusból indultak ki ugyan, de azt különbözőképpen fejlesz-tették tovább.
- Képviselői elszakadtak az önmagáért való természetábrázolástól.
- A kompozíció tartalmi-formai egyensúlyára helyeződik a hangsúly.
Képviselői
- Paul Cézanne (1839-1906)
- Paul Gauguin (1848-1903)
- Vincent van Gogh (1853-1890)
- Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)
Cézanne: Három fürdőző nő, 1875.
Cézanne: A Mount Saint Victoire előtti sík tér, 1882-85
Cézanne:
A Mount Saint Victoire,
1903., 1904., 1905.
Cézanne: Fenyő Aix közelében, 1890.
Cézanne: Kenyér és tojás, 1860.
Cézanne: Pierrot és Harlequin, 1888.
Cézanne: Fiú vörös mellényben, 1888., 1889.
Gauguin: Testük aranya, 1901.
Gauguin: Soha már, 1897.
Gauguin: Fekete sertések, 1891.
Van Gogh: Krumplievők, 1885.
Van Gogh: Híd kocsival, 1888.
Paul Gauguin (1848-1903): Breton asszonyok, 1888.
Szimbolizmus (1886-1910)
A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.
A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).
Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.
A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).
Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.
1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással.
A szimbolizmus lényege:
-a naturalizmussal való szakítás,
-a valóság megvetése,
-az eszmékhez és az álomba menekülés.
Előzményei:
A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.
A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:
-az egzotikumot,
-a misztikát,
-a halált,
-az erotikát,
-az álmok és a látomások világát.
Jellemzői:
Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.
*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.
Hatása
A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.
A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.
A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.
A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.
Képviseői
Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:
-Paul GAUGUIN
-Gustave MOREAU
-Emile BERNARD
-Henri ROUSSEAU
-Odilon REDON
-Ferdinand HODLER
-Auguste RODIN (szobrász)
A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.
Odilon Redon (1840-1916)
AZ ÁLMOK FESTŐJE
Pályája kezdetén kizárólag szénrajzokat és litográfiákat készített.
Litográfiái közül a legfontosabbak:
-az Álomban (1879)
-a Kezdetek (1883)
-a Hódolat Goyának (1885)
-az Ég (1886)
-a Szent Antal megkísértése (1888)
-A romlás virágai (1890)
-valamint az Apokalipszis (1899)
Az 1890-es évektől képein megjelenik a szín és a fény.
Minden energiáját a pasztellnek és olajfestésnek szenteli.
Későbbi alkotásai egyre színesebbé váltak, és főleg mitológiai jeleneteket, valamint virágokat ábrázoltak.
Művei nagy hatást gyakoroltak a Nabis-csoport és a szürrealisták tagjaira.
Paul Gauguin (1848-1903)
A posztimpresszionisták csoportjához és a szimbolizmus áramlathoz is tartozott.
Kalandos élete miatt sohasem telepedett le hosszabb időre.
Tahitin készített munkái a dekorativitás irányába mozdultak el.
Gauguin művészete nagy hatással volt a misztikum iránt szintén fogékony Nabis-csoport tagjaira.
Látomás mise után: Jákob viaskodása az angyallal
Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?
Gustawe Moreau (1826-1898)