Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

2009. december 18. péntek

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

Filed under: Nincs kategorizálva — o.laci @ 20:23

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

A magyar romantikus költészet legnagyobb alakja, Byronnal, Hugóval, Puskinnal egyszintű költő.

Nyéken született, fiatal korában Székesfehérváron tanult a cisztercitáknál, édesapja elvesztése után 17-évesen a Perczel családnál házitanító lesz. Reménytelen szerelem Perczel Adél (Etelka) iránt, sok lírai vers, érzelmi fejlődés.1825-ben „Zalán futása” eredet eposzt megírja, amelyben az Etelka szerelem áttételesen meg jelen.

A magyar honfoglalásról szól, Árpád fejedelem elől menekül a bolgár Zalán.1826-ban fejeződik be az állása a családnál. Tudományos Gyűjtemény, ill. Koszorú lap szerkesztője lesz, a 1830 –as évektől az úgynevezett romantikus „triász” vezeti be Pesten az irodalmi életet. Vörösmarty mellett Bajza József (költő, színigazgató), Toldy Ferenc (első magyar irodalom történelem, MTA elnöke). 1848-49 szabadságharc után követi a kormányt Debrecenbe és bujdosik Bajzával együtt a hasburgok elöl, feladja magát, de nem ítélik el.

Utolsó éveit Nyéken töltötte, nagyon kiábrándult ezért keveset irt.

Szózat

1832-36-os országgyűlés erőszakos berekesztése miatt írta meg a Szózatot, tehát 13 évvel később, mint Kölcsey a Himnuszt. Ez is keretes vers, mint a Himnusz,1-2,13-14 verssorok adják a keretet, szintén a történelmi múltat idézi meg Vörösmarty, mint Kölcsey, viszont eltérő abban, hogy nem istenhez szól, hanem a sors szerepel benne.

Műfaja: óda.

Az 1,2 versszakban a hazaszeretett szólal meg, mindannyiunknak szeretnünk kell a hazánkat, s bármilyen sorsot szánnak nekünk az égiek, itt kell élnünk. Ellentétekkel teszi feszülté az alapkijelentést,a keret lezáró részében 13,14 versszakban megváltoztatja a szórendet,felszólítás amely nyomatékosabb mint az első keretben.A kereten belüli 10 versszak két részre oszlik mint a himnuszban csak ez szimetrikusabb.Az első felében azt bizonygatja hogy miért kell itt maradnunk, mert őseinket Árpádot és Hunyadit említi akik megszentelték ezt a földet ,áldozatot hoztak érte.A harcok során megfogyatkozott a nemzet de állva maradt és Európa felé fordult az életben maradás reményében.

A második felében egy alternatívát, állit az olvasó elé, amelyben a remény és a reménytelenség végleteinek megfogalmazása. Hite szerint el fog következni egy jobb kor, hiszen nem hiába valók voltak a sok áldozattok, de megjelenik benne a halál víziója is, ami egy gigantikus képben jelenik meg.s, hogy ne következzen, be hűnek kell lennünk a nemzethez.

AGuttenberg-albuma alkalmi vers

1839-ben született a költemény, Guttenberg emlékére a könyvnyomtatás feltalálásának 400-dik évfordulójára.

Felkérték az egyes országok legjelesebb költőit, hogy írjanak verset Guttenberg tiszteletére.

Öt feltételt fogalmaz meg ebben az epigrammában Vörösmarty, amelyek nagy része a felvilágosodás szellemében íródott.

Először is, ha a vallásos demagógia és a babona megszűnik, majd ha a háború felváltja a békét, ha társadalmi igazságtalanság megszűnik, vagyis a földesúr és ugyanúgy a pornép is megjavul, majd ha a ráció fénye keletre is rávilágít, és főként, ha majd az igazság lesz az úr a földön, akkor volt értelme Guttenberg találmányának. Ezzel az ideális képpel Vörösmarty az irányt jelöli, merre kell változnia az emberiségnek! Ez a távoli jövőbe helyezett, utópikusan elképzelt tökéletes társadalmi rend lehet csak méltó diadal, méltó emlékjel Guttenberg számára.

Gondolatok a könyvtárban

Alapvetően pesszimista mű, a lét értelmét keresi, pontosabban a tudás helyét a világban, hogy haladt-e előre a világ a tudás által? Mindezt szenvedélyesen fejti ki.

Abból indul ki, hogy milyen változást hozott a könyvek az emberiség számára, megállapítja ugyanúgy, mint régen, most is az emberiség túlnyomó része szegénységben él, és kevesek boldogulnak gazdagon.ellenmondást és igazságtalanságot vél észrevenni a könyvek anyaga és a ráirt szöveg között, hiszen rongyokból készült a papír, s persze könnyen megeshet, hogy egy becstelen ember ruhájára íródtak az igazság sorai. Több ilyen kontrasztot sorol fel, de végül megfogalmazza s kimondja „Országok rongya könyvtár a neve.”.

Legszívesebben elpusztítaná a temérdek könyvet, hiszen nem hoznak valódi változást, ahogy remélte, ám eszébe jut, hogy akkor azoknak a műveit is hamuvá porladna, akik az életüket áldozták egy jobbító szándékú könyvért.

Tovább hullámzik a pesszimizmus és az optimizmus vonala, arról beszél, hogy az USA-ban már rátaláltak a szabadságra, igaz a feketéket rabként tartják még, de itt Európában a testvériség és a szeretet eszménye kezd megerősödni.

Ebben nagyot csalódik Vörösmarty, de reményt még lát benne. Az egész emberiség együtt fog felemelkedni, és békében élni, ezt a távoli jövő hozza majd el. A jelenben viszont meg kell menteni a nemzetet, a nemzet sorsát rendbe kell tenni.

Az ember kénytelen mindig újra kezdeni, tudnia kell az építés szempontjából a sorsa értelmetlen az, ha ez így van, mi dolgunk a világon kérdezni, s a válasz hasonlóan cseng, mint a Faust-ban Goethe válasza, vagy a Huszt-ban Kölcseyé, s ha az ember ezeket megteszi, elmondhatja „ez jó mulatság, férfimunka volt”.

Előszó

A szabadságharc bukása Vörösmartyt teljesen letaglózta lelkileg. Az Előszóban a vers eleje visszatekint a reformkor gyönyörű időszakára, amikor még minden felfelé ívelő volt, azt remélhették, hogy a magyarság elérheti az áhított szabadságát. Évszakokkal ábrázolja a fordulatokat. A szabadságharcot egy óriási pusztító szörny illusztrálja, aki végigront a nemzeten, falvakon, minden életet eltapos, miközben a villámok az ellenséges isten haragját festik az égre. A szörnyű pusztítás eredménye a teljesen megdermedt élet, s Vörösmarty egy gyönyörű sorral fejezi ki „Most tél van, és csend és hó, és halál”.Egy év körbejárásával rajzolja meg a magyar történelem legfontosabb mozzanatait, a reformkor kezdetétől a szabadságharc bukásáig. Tavasszal indul és fejeződik be, ám oriási különbség van a két tavasz között, hiszen a parókába öltözött második tavasz a kilátástalanságra utal, nem várható egészséges valódi élet, hiszen azok, aki megharcolták ezt a harcot a föld alatt nyugszanak.

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress