20 témakör

Tétel: Stílus és jelentés

A társalgási stílus ismerjei minősége

 

Bevezető

 

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stílus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának módja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

A társalgási stílus mindennapi, kötetlen társalgási, használt, nyelvi formák összefoglaló elnevezése.

Műfajai:

-élő szóban a párbeszéd illetőleg az elbeszélés

-irásban pedig a levél és a napló.

A társalgási stílus stílusjegyei természetesség, közvetlenség.

1, szókincse változatos (köznyelvi mellett, tájnyelv, argó) a szavak lehetnek tréfás, familiáris, gúnyos, durva, becézés, kedveskedés,

2, mondattani sajátosságai

Fordulatok, befejezetlen mondatok jellemzik

Köszönéssel kezdődik igen sok formája lehetséges, hagyományos, kérdéses köszönések, közhely-elcsépelt kifejezések (ilyen az élet), töltelékszavak (izé. ő)

Közhely = gondolkozás üresjárata

-divatszavak kifejezések (állati, oltári)

Kötőszavak

Magánlevél:-nem más, mint írásban megjelent tárgyalás. Mondatszerkesztése sokkal kötöttebb, mint más stílusrétegekben.(függ, hogy kinek írja)

Szerkezete:-keltezése, főrész, záró rész, befejező rész.

16. tétel

Bevezető

A stílust a görög sztülosz illetve a romai stylus szavakat tartalmazza. A stílus a nyelv használatának modja. Az a mód, amelyben, az ember szóban és írásban kifejezi magát.

„ A stílus maga az ember”

Stílusrétegek

A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek.

1, társalgási stílusréteg

2, tudományos és szakmai stílusréteg

3, publicistai (újságírói) stílusréteg

4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg

5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki)

6, szépirodalmi stílusréteg

Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus

Szónoklástan /retorika/

Ókorban a rétor szónokolt. Periklész anyagilag elismerte azokat, akik jól szónokoltak a népgyülésen. Kialakult létrejött egy szónoki iskola ahol filozófusok tanították a beiratkozott tanítványokat, tanították a meggyőzés művészetére ezek voltak a szofisták, akik ezt tanították.

Magyarországon a 19 sz-ban jelentős szónokok hatottak a környezetünkre, a népre.

Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,

A közéleti szóbeliség a közéleti stílus előbeszélt változata. Sokféle lehet az élő szóbeli nyelvhasználat, befolyásolja ezt az alkalom és a beszédhelyzetet.

Műfajai:

– tárgyalás

– hozzászólás

– felszólalás

– előadás

– vitában való részvétel.

Mindezek között a legigényesebb műfaj a szónoki beszéd.

Előadás célja: hogy a mondanivalóját a hallgatósággal megértesse ezért a fogalmak és összefüggések megvilágítására törekszik.

Ismertető jegyei:

1, témára vonatkozó bevezetés

2, a magyarázatra szoruló kifejezések ismétlése

3, közbevetet kérdések alkalmazása

4, az elhangzottak megismétlése.

Szónoki beszéd

A szónok a hallgatóságát élő szóval akarja meggyőzni, ill. megfelelő véleményre hangolni, bizonyos esetekben elhatározásra, cselekvésre akarja buzdítani.

A szónok céljából következően kerüli az idegen szavakat ugyanúgy az elavult és az újabb nyelvi elemeket. Szívesen használja a választékos kifejező, ünnepélyes sokszor túlzó szavakat a /meggyőzés érdekében/szemléletesség nyelvi eszközeit. Az állandósult szókapcsolatok, mint, szólás, közmondás, szállóigék.

Szívesen alkalmaz ellentétes mondatszerkesztést kérdő, felkiáltó (megszólító mondatokat), idézeteket, rövid történeteket.

A szónoki beszéd a retorika általános szabálya szerint:
1, a bevezetés és az elbeszélés

2, a kitérés

3, a részletezés, kifejtés

4, a bizonyítás és cáfolás

5, befejezés, lezárás, amelyben ismétlés van, megerősítése a korábban elhangzottaknak.

A publicisztikai stílusréteg sok tekintetben hasonlít a szónokihoz, alapvető különbsége természetesen az, hogy rögzített formában jelenik meg, s ily módon nincsen kontaktus a szerző és a közönség között.

Abban viszont hasonlít, hogy szintén meg akar győzni az újságíró, s hogy hasonlóképpen színesen változatosan fejezi ki magát, amiképpen a színvonalas szónok

15 témakör A szöveg

Tétel: A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges szövegtípusok

Az önéletrajz:

Önéletrajzot akkor írunk, ha továbbtanuláshoz jelentkezünk, vagy ha állást pályázzunk meg.

Célunk: önmagunkról szakmai tevékenységünkről sokoldalú tájékoztatást adjunk, elősegítve pályázatunk kedvezőbb elbírálását.

Az utóbbi időben a személyes elemek egyre inkább háttérbe szorulnak a szakmai szempontok lettek mérvadóak.

Következőket kell tartalmaznia:

1, születési adatok

2, tanulmány:

– iskolai végzettség illetve szakmai képzettség

– pótlólagosan megszerzett újabb képesítések

– nyelvismeret (annak foka)

– speciális érdeklődési kör

– eddigi, korábbi munkahelyek munkakörök

– szakmai tevékenység

3, tervek, elképzelések

Keltezés, aláírás

Nyilván a valóságot kell leírni, de ne legyen túl szerény, büszkén.

Kérvény:

A kérvény hivatalos jellegű irat valamelyes ügyűnket akarjuk általa elintézni, hivatalos szervhez címezzük.

A döntés az illetékes mérlegelésétől függ, azt vizsgálja jogos-e, amit leírunk a beadványban, igazságos-e, indokolt-e a kérés vagyis megfelel-e a valóságnak.

A kérvény szövege a következőket tartalmazza:

– kérelmező neve, lakása, munkahelye

– a kérés pontos megfogalmazása
– az indok meggyőző előadása/alátámasztása, érvelés

– kérelem tömör ismétlése

– keltezés, aláírás

3 tétel

A középkori város

A középkori város (kb. XI-XV. évszázad)

A Római Birodalom bukása után a városok nagy része hanyatlásnak indult, majd gyakorlatilag megszűntek. Egyedül a püspöki központok vészelték át a hanyatlást. A változás első jelei a 11. században, a mezőgazdaság fellendülésével jelentkeztek. A termelés növekedésével megjelent a felesleg, amely lehetővé tette annak iparcikkre való cserélését. Ezzel együtt föllendült a kézművesség, beindult a kereskedelem, és a városok lakossága is akkorára nőtt, amekkorát a vidék még el tudott tartani. . A kereskedelem fellendülésével új kereskedelmi központok alakultak ki, és előtérbe került a tömegkereskedelem. Mezőgazdaság fellendülése : nyakhám-> szügyhám, lovak patkolása, kerekes nehézeke, két-, majd háromnyomásos földművelés.Széles körben elterjedtek a vizimalmok. A városok célja:–függetlenedni a földesuraktól,- önkormányzathoz jutni,- csak a királynak adózni egy összegben,- saját bíráskodás és egyház.
Communa –mozgalom: A közösség érdekvédelmi szervezete a földesúrral szemben. A városi tanácsokat felkelésekkel ismertették el a püspökökkel és a világi urakkal, így azok megalkothatták a városok alkotmányát. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, és törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A város így kiváltságos területté vált, elkülönült a vidéktől (utóbbit jelezte a városfal is). A királyok a városi kiváltságok nyújtásával próbálták megszerezni a polgárok( támogatását, a királyi hatalom támaszát látták meg a városokban. Emellett privilégiumokkal a gazdaság fejlődését is biztosították.

Városi kiváltságok (király adta),- szabad bíróválasztás és bíráskodás,- saját közigazgatás,- saját adószedés,- vásártartás és vámmentesség joga, – árumegállító jog, – saját véderő és fallal való védekezés joga, – saját plébános.
A városok lakói: Patriciusok-város leggazdagabb tagjai, ők a tényleges rányitók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek,iparosok.
Plebejusok: a városi társadalom nagyobbik része, Plebs(-polgárjoga nincs alkalmi munkából élnek), a városokba áramló jobbágyakból, napszámosok,
-polgárok(aki egy napot v egy évet eltölt a városban)
Céhes ipar: Az iparűző városi lakosság döntő része céhek tagja volt. A céh eredetileg az egy termék gyártására szakosodottak vallásos egyesülete volt (gilde), a későbbiek folyamán azonban szigorú működési szabályokkal. Szabályozza: – a piacot és a termelést, – korlátozza a versenyt (minőség-mennyiség), – védi az árvákat, özvegyeket, – katonai szerepe van a város védelmében. A céhen kívüli iparosokat kontároknak nevezték, és minden eszközzel küzdöttek ellenük.
céhesek:teljes jógú tagjai az önálló mühellyel rendelkező mesterek,
–mesterré válláshoz:előszőr évekig inasként kell szolgálni,egy mester mellett,majd legényként dolgozni a mester műhalyében,aztán hosszú vándorúton idegen mesterk tudását elsajátitani,majd mestervizsgát tenni .
Kereskedelmi útvonalak: A Hanza szövetség (a Balti-tengeri kereskedelmi szövetség): Angliát köti össze Oroszországgal. . Ide futott be Skandináviából a vas, a fa, szurok és a réz; Dániából a sózott hal; keletről a prémek, a viasz és a méz; nyugatról pedig posztó és az iparcikkek. Hamburg, Bréma,
a levantei lekeskedelem (Észak-Itália városai): Európát köti össze Kelettel. A városok saját erejükre voltak utalva, a városfejedelemségek jöttek létre. Közöttük ritkán volt béke, és gyakorta alkalmi szövegségi rendszereket hoztak létre egymás, a császár vagy éppen a pápa ellen. (pl.: Lombard Liga). Legfontosabb városai: Genova, Pisa és Velence.
A két tengeri kereskedelmi útvonal európai központjait észak-déli irányú szárazföldi útvonalak kötötték össze (Közép-Európában), ill. ebből ágaztak le további kereskedelmi utak keleti irányban (pl.: Magyaro. felé).

A középkori technika A 10. sz-tól látványos technikai fejlődés volt kialakulóban. A nyugat- európai kolostorok a gazd. Centrumai voltak. A középkori technika 2 alapproblémával küzdött: az egyik a forgómozgás egyenes vonalúvá, a másik pedig a szakaszos mozgás folyamatossá alakítása volt,ezt bütykős tengelyel tették lehetővé,hogy a vizikerék erőgépként szolgáljon,Fűrészek,kalapácsok,fújtatokat üzemeltettet.
A középkor azonban a malmok világa volt.

– lábítós szövőszék- fonókerék-zsinórhajtás
Építészetben: 80 katedrálist építettek, statikai ismeretek bővültek.- üvegkészítés, szobrászat
– magánházak építése- vízellátás javult- kormánylapát feltalálása
– iránytű- puskapor- fogaskerekes óraművek stb.
A 14. sz. kezdetén azonban minden megváltozott. A nagy építkezések leálltak, Európán éhínségek, háborúk és járványok söpörtek végig; a lakosság száma csökkent. Így a technikai fejlődés is csökkent.

1 tétel

Római köztársaság válsága

 

1, Hóditások társadalmi következményei:

A római városállam közel két évszázad alatt világbirodalommá nőtte ki magát.A hóditások haszonélvezői elsősorban az arisztokrácia volt, újabb birolokra, jelentős számú rabszolgára, jól fizető újabb hivatalra tettek szert.A háborúk során kincseket zsákmányoltak, gyarapodó provinciákban kiélhették hadvezéri és politikai ambiciójukat.

a.) két réteg emelkedik ki

szenátori rend
lovagrend

nagybirtokos arisztokrácia kereskedők, pénzemberek

latifundium tulajdonosai nem politizálhatnak

szenátus tagjai tengeri kereskedelem( törvény

szerint a senatorok 300 amphoránál nagyobb rakterű hajót

nem birtokolhatnak)

ők birtokolták a provinciák adóbérleti jógait

b.) rabszolgamunka alkalmazása

c.) a provinciákról olcsó gabona áramlik be ® így Rómába belterjes gazdálkodás lehet

d.) a kisbirtokos parasztság tönkremegy, nem bírja a versenyt ® a városba megy ® Plebs

e.) a parasztgazdaságok elszegényedésének okai:

A 2.pun háború alatt itália földjének nagy része elpusztul,elnéptelenedik,a római hadsereg a paraszti katonáskodásra épűl.

Problémák:

A parasztok zőme a várospkba elsősorban Rómába vándorolt.Aki tudott elszegődőt kézműves műhelyekbe, üzletekbe, vagy a város egyéb intézményeibe, de sok volt a munkanélküli.

Hadsereg válsága:a hadsereg alkalmanként katonáskodó paraszthadsereg volt, csak cenzusképes polgár lehetett katona,a proletárok nővekedésével ez egyre csökkent.

Állandó,űtőképes zsoldos hadseregre volt szükség.

Államszervezet válsága:hogy a válságjelenségek megoldodjanak, hosszútávú koncepciora volt szükség.

2,a földkérdés megoldására való elképzelések:

TIBERIUS GRACCHUS

– i. e. 133-ban lép fel néptribunusként

– felújította a LICINIUS-SEXTIUS féle földtörvény / max. 500 jugerum =230 hold földet birtokolhat valaki ,az ager publicus területeket kisparcellákra osztani fel/

A latifundiumok jelentős része az államhoz került volna vissza, kisbirtokok formájában akarta felosztani ® a volt birtokosoknak a hadizsákmányból kártérítést akar adni, de a szenátori rend úgy is ellenzi.

– Tiberius Gracchust 300 hívével együtt egy utcai verekedésben megölik

GAIUS vagy CAIUS

– i. e. 123-ban lép fel néptribunusként

– folytatja a reformokat

– szélesebb bázist akart, a szenátorokkal szemben a lovagokra támaszkodik

– lovagrendi bíróságokat hoz létre

– bevételeiket növelte

– a tömegeknek olcsó gabonát ad, a nincsteleneknek földet ajánl Karthágó provinciában

– az összes itáliai szövetséges kapja meg a római polgárjogot

– támadást intézett a korrupt senatorok ellen azzal hogy megreformálta a velük kapcsolatos eljárásrendet

– ellentábora Itáliában ígér földeket ® híveit lemészárolják, ő öngyilkos lesz,rabszolgája öli meg.

Marius hadseregreformja

A hadsereg válságban van mert a tulajdonukat vesztett parasztok nem tudják felszerelni magukat ® csökken a hadrafoghatók száma Numidiában trónviszály van ® a római hadsereg is beavatkozik ® az egyik trónkövetelő Jugurtha megvesztegette a légiókat ® római kudarc ® vizsgálat ® Mariust bízzák meg a csapatok vezetésével / i. e. 105-ben legyőzik Jugurthát/ Ezután zsoldos hadsereget hoz létre:

-16 év szolgáltatás alatt pénz és ellátás, veteránként föld jár.

-megszervezte a katonák kiképzését is,tőkéletesítette a fegyverzetett és a ruházatott

-2 légió ( 6000 fő) 10centurákra (századokra) és manipulusokra oszlott.Az egységeket jelvényekkel külömböztettk meg( ezüst sas ).

-hétszer választották consullá

-Serege bizonyított a germánok ellen is. /i. e. 113-101/

3, Köztársasági intézmények válsága:

A reformok hatására két politikai csoportosulás alakul ki

Optimaták Néppárt

A legjobbaknak gondolják magukat

Ingyen gabona ,cirkusz ( közérzetjavító) A nép érdekeit képviselik

A köztársasági hagyományokra hivatkoznak pl.: földosztás

Valójában mindkét irányzat a hatalom megragadására törekszik

Sulla (Kr.e.82-79)

Keleten Mithridates ponthusi király ki akarja szorítani Kis-Ázsiából Rómát / egy nap alatt 80000 római halott /

Az optimata párti Sullát küldik ellene, de útközben leváltják Mariusra ® Sulla zsoldosaival Róma ellen vonul, néppártiakat gyilkol majd Kis-Ázsiában legyőzi Mithridatest ® i. e. 83-ban békét köt vele és hazatér Rómába:

– csökkentette a néptribunusok jogkörét

– elvette a lovagoktól a bíráskodás jogát

– korlátlan időre diktátor lesz

– prosciptió / fekete lista / politikai ellenfeleinek a névsora

– veteránjait Itáliában telepíti le

– a szenátus létszámát 300-ról 600 főre emeli

– i. e. 79-ben lemond, majd meghal

Rabszolgafelkelések

A belpolitikai ellentéteket kihasználva két szicíliai rabszolgafelkelés volt:

– i. e. 136-132

– i. e. 104-101 Mindkettőt leverik

 

Spartacus féle felkelés / i. e. 74-71 /

A Capuai gladiátoriskolából indul ki először északra indultak, majd a Pó völgyében visszafordultak ®ezután Szicíliába akartak menni, de nem volt elég hajójuk, ezt kihasználva Pompeius és Crassus serege indul ellenük.
Spartacus Borundisium felé vonul, célja a Balkán. Csatát vállal, de veszít Apulia területén ® Capuatól Rómáig keresztre feszített rabszolgák. A győztes hadvezérek jelentősé

Művészettörténelem, házi dolgozat.

Elemezni 9-szempont alapján: Diego Velazquez – Las Meninas (udvarhölgyek)

A 9-szempont:

1. Személyes benyomás.
2. Műalkotás adatai.
3. Téma.
4. Ábrázolásmódja.
5. kompozíció.
6. Jellegzetes színhasználat.
7. Egyéni stílus.
8. Összehasonlítás.
9. Összefoglalás.

2 oldalon, képanyag nélkül.

A hét:

Kedd: Matek, Magyar, Angol.
Szerda: Informatika, Magyar, Biológia/Kémia
Csütörtök: Filozófia, Angol, Történelem.

B hét:

Kedd: Matematika, Magyar, Angol.
Szerda: Informatika, Matematika, Matematika.
Csütörtök: Művtöri, Földrajz, Történelem.

Microsoft Office 2007 próba verzió

http://thor.hu/?download_view82_18161_NVU_v1.0PR_magyar_ (Itt az Nvu webszerkesztő, ingyenes letöltésének helye.)

1. A római köztársaság válsága

Mutassa be a hódító háborúk társadalmi következményeit , a földkérdés megoldására megfogalmazott elképzeléseket ! Magyarázza meg , hogy a társadalmi átalakulás mennyiben függött össze a köztársasági intézmények válságával !

1. Hódító háborúk társadalmi következményei:

városállamból birodalom
latifundiumok és antik rabszolgaság, a parasztok tönkremenetele
szenátori rend és lovagrend

2. A földkérdés megoldására való elképzelések:

Tiberius Gracchus reformja
Gaius Gracchus reformja
Marius hadsereg reformja

3. Köztársasági intézmények válsága:

szenátori párt és néppárt
Sulla diktatúrája
polgárháború , rabszolga felkelés

2. A középkori Magyar Királyság megteremtése

Ismertesse Szent István államalapítói tevékenységét! Magyarázza meg munkássága miként járult hozzá a magyarság fennmaradásához a Kárpát-medencében!

1. Államalapítás:

hatalom stabilizálása – koronázás
kereszténység felvétele
keresztény egyházszervezet kiépítése

2. Királyság államrendszere:

királyi vármegye
várbirtok és udvarbirtok
törvények és államigazgatás

3. Jelentősége:

magyarság megmaradása
Európához való csatlakozás
Intelmek- végrendelete

3. A középkori város

Jellemezze a XIII. századi nyugat-európai városok kialakulásának folyamatát! Mutassa be a városban élők társadalmi csoportjait és tárja fel , a gazdasági tevékenység és életmód közötti összefüggéseket !

1. Kialakulásának előfeltételei:

mezőgazdasági termelés növekedése /technikai és gazdálkodás/
felszabaduló munkaerő , árutermelés és pénzgazdálkodás
kommuna mozgalom

2. Középkori város

városok jogi státusai, irányítása
városok társadalmi rétegei
hogyan lehetett valaki városi polgár

3. Gazdasági tevékenység és életmód

céhek
kereskedelem
életmód

4. Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között !

1. gazdaságpolitikájának elemei:

regálé jövedelem
bányajáradék, nemesfémbányászat
pénzverési monopóliuma
kapuadó

2. kereskedelem

városok fejlesztése
harmincadvám
visegrádi találkozó

3. összefüggések

királyi hatalom jellege – központi
hatása a gazdaságpolitikára – eredményesség

5. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait , és az újvilágból beérkező termékeket ! Tárja fel a felfedezések nyomán milyen irányú gazdasági változások indultak meg Nyugat-Európában !

1. Gazdasági okai , technikai feltételek:

nyugat-európai gazdasági fejlődés-pénzhiány
kereslet növekedése: festékanyagok,fűszer, aranyéhség
technikai előfeltételek:hajó,navigáció,térkép

2. Fontosabb felfedezések:

Amerika elérése
Indiába való eljutás
a Föld körülhajózása

3. Következmények.

beérkező termékek
gyarmatosítás
világpiac
árforradalom

6. A reformáció

Jellemezze a reformáció irányzatait , fő képviselőit és legfontosabb tételeit! Magyarázza meg , hogy a reformáció mennyiben segítette a polgári berendezkedésű államszervezetek létrejöttét !

1. Reformáció alaptézisei:

bibliai alapelv
bűnbocsánat és üdvösség kérdése
két sacramentum

2. Reformáció irányzatai:

lutheri
népi
kálvini
antitrinitárius

3. Hatása a polgári államszervezetre:

kálvini irányzat munka felfogása
kálvini irányzat köztársasági vezetésrendszere
zsarnokölési elmélet

7. A mohácsi csata

Ismertesse a mohácsi csata előzményeit és a csata menetét ! Tárja fel , hogy a csata elvesztése miért eredményezte az önálló magyar királyság bukását !

1. Előzmények :

királyi hatalom gyöngülése
külpolitikai nehézségün
déli végvárrendszer összeomlása

2. Mohácsi csata:

1526-os hadjárat
csata menete
súlyos vereség mérlege

3. A csata következménye:

kettős királyválasztás
török és habsburg nyomás „22-es csapdája”
1541 Buda elestének eredménye

8. A XVIII századi magyar társadalom

Jellemezze a XVIII századi demográfiai változásokat Magyarországon ! Tárja fel a változások okait és következményeit !

1. demográfiai helyzet a XVIII. század elején

a 15O-éves török uralom mérlege-népességszám
asszimetria a népsűrűségben
gazdasági hatás-kevés munkaerő és adóalany

2. demográfiai változások.

belső vándorlások
betelepítések
béke miatt jelentős természetes szaporodás

3. Következmények:

jelentős népességnövekedés a század végére
a magyar etnikum arányának csökkenése
gazdaságilag az ország belső területe meghatározó lett

9. Az USA kialakulása

Mutassa be az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya alapján a demokratikus államrendszer működését !

1. USA Függetlenségi Nyilatkozata:

természetes emberi jogok
társadalmi szerződés
népfelség elve

2. USA alkotmánya

hatalommegosztás elve ( a három hatalmi ág )
kölcsönös ellenőrzés elve
népképviselet
önkormányzatiság / helyi államok szintjének jelentősége /

3. Alkotmány kiegészítése, személyes szabadságjogok garantálása, alkotmányos jogok ismeretének fontossága.

10. A francia polgári forradalom

Jellemezze az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdéseit ! Tárja fel , hogy a Nyilatkozatban megfogalmazottak mely korszakot meghatározó eszme-rendszer tanításaira épülnek !

1. A Nyilatkozat alapkérdései:

történelmi háttere miért került éppen ekkor a kiadására milyen alapkérdések olvashatók benne

2. Felvilágosodás eszmerendszere a Nyilatkozatban:

természetjog
társadalmi szerződés
hatalommegosztás
népfelség elve

3. Szabadságjogok a Nyilatkozatban:

szabadságjogok
megszorítások az alapjogokban

11 .A reformmozgalom kibontakozása

Mutassa be Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit ! Tárja fel , hogy Széchenyi társadalmi helyzete , lelki alkata mennyiben befolyásolta politikai nézeteit , illetve politikai szerepvállalásait !

1. Széchenyi István személye származása életútja

2. Reformprogramja:

Hitel,Világ,Stádium
gazdasági reformok
jogi-,társadalmi reformok
gyakorlati munkássága

3. Politikai nézetei:

Konzervativizmusa, a monarchiához való viszonya, politikai szerepvállalásai.

12. A polgári forradalom Magyarországon

Ismertesse az 1848-as áprilisi törvényeket ! Értékelje , hogy a megfogalmazott rendelkezések mennyire teremtették meg a demokratikus államberendezkedés alapjait !

1. 1848-as áprilisi törvények

történelmi háttér
felelős kormány
népképviseleti országgyűlés
választójog
úrbéri terhek megszüntetése

2. Az áprilisi törvények és a demokratikus államberendezkedés

demokratikus államberendezkedés fogalma, megteremtették-e ennek az alapjait az áprilisi törvényekkel?

3. milyen fontos kérdések nem lettek tisztázva az alaptörvényekben?

Ausztriához való viszony
nemzetiségek

13. A dualista állam

Mutassa be a kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchia állami berendezkedését.
ilyen állami és alkotmányjogi eszmék , szándékok ismerhetők fel benne ?

1. Kiegyezés:

történelmi háttér
főbb pontjai
államforma
meg nem oldott kérdések,problémák

2. állami berendezkedés:

a császár és király
törvényhozói hatalom
közös minisztériumok

3. állami, alkotmányi eszmék, szándékok:

állami ,alkotmányi eszmék szándékók.

14. Németország nagyhatalommá válása.

Ismertesse , hogy Poroszország mely európai konfliktusok keretében tudta megerősíteni nagyhatalmi státuszát a XIX század második felében !

1. történelmi háttér:

német államok
kis német- vagy nagy német egység
Poroszország Bismarck idején

2. Európai konfliktusok:

Dán háború
Porosz-osztrák háború
Porosz-francia háború

3. Eredmény , értékelés:

melyik egység valósult meg és miért
német császárság

15. Az első világháború jellege , jellemzői

Mutassa be az első világháborút közvetlenül megelőző szövetségi rendszereket, ismertesse az új típusú hadviselés legfontosabb jellemzőit! Magyarázza milyen alapvető nagyhatalmi ellentétek, meg húzódtak meg a nemzetközi konfliktus mögött!

1. Szövetségi rendszere

Bismarck-i politika – kettős- és hármas szövetség
Központi hatalmak
Antant

2. Új típusú hadviselés

gépi háború
állóháború
hátország szerepe
nagy arányú veszteség

3. Nagyhatalmi ellentétek

német-francia
Monarchia-Oroszország
piacokért , a világ újrafelosztásáért

16. Magyarország az első világháború után

Jellemezze a trianoni béke gazdasági következményeit! Tárja fel a gazdasági változások társadalmi hatását!

1. történelmi háttér

trianoni béke
főbb pontjai

2. gazdasági következményei

népességi
területi
mezőgazdaság , bányászat , ipar
közlekedés , piacra jutás / Kis-antant szerepe /
Budapest túlsúly

3. Társadalmi hatások:

egyénre , közösségre
munkanélküliség , elégedetlenség

17. A nemzeti szocializmus

Ismertesse a náci ideológia és propaganda sajátosságait! Mutassa be Hitler hatalomra jutását .

1.náci ideológia

versailles-i békeszerződés felrúgása
élettér elmélet
faj elmélet

2. propaganda

célja
eszközei

3. Hitler hatalomra jutása

gazdasági világválság
választások
a Führer

18. A magyar társadalom az 1930-as években

Mutassa be a magyar társadalom rétegződését , különösen a parasztság differenciálódását .

1. felső rétegek:

arisztokrácia
nagypolgárság

2. közép rétegek:

úri közép osztály
alsó középrétegek

3. alsó rétegek:

munkásság
gazdag parasztság
közép paraszti rétegek
szegény parasztság
mezőgazdasági cselédek

19. Magyarország a második világháborúban

Ismertesse a magyarországi zsidótörvényeket , és tárja fel a magyar holocaust történelmi körülményeit és társadalmi következményeit.

1. előzmények:

numerus clausus
3O-as évek erősödő antiszemitizmusa

2. zsidótörvények:

magyar holocaust
sárga csillag
gettó, deportálás, haláltábor
nyilasok rémtettei
felelősök /személyek , politika , szervezetek …/

20. Az 1956-os forradalom

Mutassa be a forradalom előzményeit , fontosabb történéseit . Milyen nemzet közi konfliktusba helyezhetők a magyar események ?

1. előzmények:

Rákosi rendszer
Szovjetunió: XX. Pártkongresszus
belső,ellenzék, Petőfi kör , Írószövetség

2. fontosabb történések:

október 23.-forradaloim

kibontakozás- szabadságharc és koalíciós kormány, Nagy Imre ÁVH feloszlatása , több párt rendszer orosz beavatkozás dár rezsim , megtorlása.

3. nemzetközi háttér

hidegháború
szuezi válság

21. A parlamenti demokrácia működése Magyarországon

Ismertesse a parlamenti demokrácia működését a mai Magyarországon . Mutassabe a magyar választási rendszert , annak sajátosságait . Milyen eredménnyel zárultaz első szabad választás a rendszerváltáskor 1990-ben ?

1. rendszerváltás

Nagy Imre temetés
kerek asztal tárgyalások
1989-es sarkalatos törvények

2. módosított alkotmány

államforma
jogállamiság, piacgazdaság, szabadságjogok
választási rendszerünk
egyéni képviselők , listás szavazás, – mandátumok

3. 199O-es választás

eredménye, kormányzó pártok, kormányfő , köztársasági elnök.