József Attila (1905-1937)
1905-ben született Április 11-én (ma a költészet napja). Budapesten, 3 éves volt, amikor az apja elhagyta. Nehéz gyermekkora volt. 14 évesen édesanyját is elveszti, aki mosónő volt. Makai Ödön ügyvéd (sógor) veszi magához. Makón végzi a gimnáziumot. 1922-ben jelenik meg első verses kötete a Szegeden élő Juhász Gyula segítségével A szépség koldusa. Szegedre járt egyetemre 1924-től magyar-francia- filozófia szakra, egész költészetére jellemző. Tiszta szívvel című versét ebben az időszakban írta, Horge Antal nyelvészprofesszor eltanácsolja az egyetemről a versei miatt. 1925-ben Bécsben jár egyetemre, Nem én kiáltok kötet kapcsolatba kerül, az emigráns írok anarchista csoportjával. Megismerkedik Vágó Mártával a nagy szerelem kudarccal végződik. Párizsban járt a Sorbonne egyetemre hatvani Lajos támogatásával tud tanulmányait folytatni. Villont és Marx-t tanulmányozta, amely nagy hatással volt a későbbiekben. Vonzódott a szocialista-kommunista szellemiséghez, rövid ideig illegális ponton belül is működött, ugyanakkor foglalkoztatta a Freudizmus is és megpróbálta a kettőt összeegyeztetni.
1929 Nincsen se apám se anyám.
1930 belép az illegális kommunista pártba megismerkedett Szántó Judittal (Hidas Antal felesége) 6 évig élettársak, mély szerelmi kapcsolat nem volt inkább kölcsönös igényen alapult. Kis Baugartner- díjat kapott Babitstól. Lillafüredi író találkozón megismerkedik egy írónővel, aki iránt heves szerelemre lobban és ebből a lángból született az Óda című költeménye, előfordult, hogy műfaj nevet ad a költeményeinek.1932 Külvárosi éj, Nagyon fáj 1936.
Lelki betegsége egyre inkább megmutatkozik, pszichológushoz kell járnia mivel a skrizofénia jelei mutatkoznak rajta, beleszeret a pszichológusnőbe. ( Gyömrői Edit 1935) aki 10 évvel idősebb a költőnél. Kozmucza Flóra és közte valóban kialakult egy szerelmi kapcsolat. Illyés Gyula szintén udvarol a pszichológusnőnek, majd végül a felesége lesz.
Költészete:
Eleinte Ady, Juhász és más nyugatosok is hatottak költői kibontakozására. Az avantgárd izmusok közül az expresszionizmus, majd a szürrealizmus a meghatározó. Ezen kívül befolyásolta a népiesség hatása illetve a csavargó Villon középkori költészete. A tiszta szívvel, című versével jelentős elismerést ér el, Ignotus a korszak legszebb versének nevezte. Szívesen ír az éjszakai világról, vannak úgynevezett éjszaka versei. A külváros, a téli éjszaka.
Kései költészete:
Egyre jobban eluralkodik rajta a kilátástalanság érzése. Sem személyes sem az emberiség fő kérdéseire nem talál választ. Tragédiája főként az, hogy a párválasztás mindig kudarcba hullott, ezért semmissé vált az élet tartalma, mégis az utolsó éveiben nagy versek is születnek, összefoglaló költemények. A Dunánál, a hazám, Thomas Mann üdvözlése, Ars poétika.
Thomas Mann üdvözlése
A XX század első felének legnagyobb írója volt. Az európai rangú Nobel-díjas német író többször megfordult a 30-as években Magyarországon, a költök szívesen mutatták meg legújabb költeményeiket. Kosztolányi kiváló kapcsolatban volt Mann-nal. Egy ilyen alkalommal, amikor pestre látogatott a német író üdvözlő verset irt József Attila. A költeményt úgy indítja, mintha kisgyermek lenne, aki csak akkor nyugszik meg, ha hallja kedvelt igaz meséjét. A költő feladata az, hogy ne elégedjen meg a valódi közlésével neki az igazságig kell leásnia. A varázshegy című regényből vett képpel szól arról, hogy az igazság fénye miként világit át az embereken, ahogy Madame Chauchat testén a röntgenfény, amit Hans Castorp figyelt aggodva. Ezt követően elsorolja, milyen bajok övezik, nemrég halt meg Kosztolányi- mondja, és ordas eszmék uralkodnak el (utal a fasizmus elterjedésére), az lenne a fontos, hogy az ember meg tudja őrizni saját voltját a nő a nővoltját és a férfi a férfivoltját. Olyanképpen zárja a verset, ahogy indította – Foglalj helyet és kezd a mesét – s már önmagában az is elegendő hogy jelen vagy, fehérek között egy európai.
Ars poetica
A költői hitvallásban a költő arról vall, hogy számára mit jelent költőnek lenni, alkotni, mi a véleménye magáról a költészetről, honnan meriti a költői témáit, mely társadalmi réteghez tartozónak gondolja magát.
Egy szürrealista képpel indul a költemény, megkülönbözteti a költészetet.
A költészet maga – az irodalom, egy teremtett világ, és nem a valóság, s így hát miért is érdekelné az alkotót, hasonlóképpen az sem érdekli, hogy más költők hogyan stimulálják magukat ahhoz, hogy különleges képekhez jussanak. A költőt nem a tükörkép (a költészet) érdekli, hanem a kifejezendő valóság, amibe bele tartózik az irodalom, a műalkotás is. A költészet a valóságnak a visszatükrözése, így nem helyezhető fontosságában az élet fölé. Mindig eredeti forrásból veszi a költői témáit, amelyben együtt van a nyugalom és a remegés is. Hangsúlyozza, hogy a szabadság és a boldogság az amire szüksége van,,az emberi alapfunkciók megéléséhez,az embernek a mindenségekhez kell viszonyítania saját magát „ mindenséggel mérd magad”.nem visszhangtalan az ő költészete hiszen a parasztok,a munkások és a társadalom számkivetettjei mögötte állnak sőt ha szükséges még fegyverek is támogatják a költői hitvallását. Megfogalmazza költői, emberi programját, nem hajlandó a megalkuvásra, komoly, az igazság kimondása a célja, teljességre törekszik, a szellemi igényesség vezeti, a vers végén a jövőbe tekintve optimista hangon szól a költői utóéletéről, s hisz abban, hogy az emberek előtt nagy lehetőségek állnak, a képzelet, az értelem és az érzelem együttesen váltja valóra az emberek szebb jövővel kapcsolatos álmait.