Érettségi tételek A Than Károlyban tanuló 11-12.H tanulóinak

Mindenkit kérek az iskolában való megjelenésre, mivel az érettségire jelentkezni kell, és a papírokat meg kaptuk (akik ott voltak) akik nem az osztályfönöknél kérhetik ezt, az érettségi vizsgák díja KB 25000ft, 30000ft lenne, de a suli nekünk 5000ft kedvezményt add. Na és persze plusz az átlageredmények függvényében a tandíj, ami ugye mindenkinél változik. Kérem azzokat akik nem voltak, keressék tisztelt osztály fönökünkket és érdeklődjenek bővebb információért nála.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

A magyar romantikus költészet legnagyobb alakja, Byronnal, Hugóval, Puskinnal egyszintű költő.

Nyéken született, fiatal korában Székesfehérváron tanult a cisztercitáknál, édesapja elvesztése után 17-évesen a Perczel családnál házitanító lesz. Reménytelen szerelem Perczel Adél (Etelka) iránt, sok lírai vers, érzelmi fejlődés.1825-ben „Zalán futása” eredet eposzt megírja, amelyben az Etelka szerelem áttételesen meg jelen.

A magyar honfoglalásról szól, Árpád fejedelem elől menekül a bolgár Zalán.1826-ban fejeződik be az állása a családnál. Tudományos Gyűjtemény, ill. Koszorú lap szerkesztője lesz, a 1830 –as évektől az úgynevezett romantikus „triász” vezeti be Pesten az irodalmi életet. Vörösmarty mellett Bajza József (költő, színigazgató), Toldy Ferenc (első magyar irodalom történelem, MTA elnöke). 1848-49 szabadságharc után követi a kormányt Debrecenbe és bujdosik Bajzával együtt a hasburgok elöl, feladja magát, de nem ítélik el.

Utolsó éveit Nyéken töltötte, nagyon kiábrándult ezért keveset irt.

Szózat

1832-36-os országgyűlés erőszakos berekesztése miatt írta meg a Szózatot, tehát 13 évvel később, mint Kölcsey a Himnuszt. Ez is keretes vers, mint a Himnusz,1-2,13-14 verssorok adják a keretet, szintén a történelmi múltat idézi meg Vörösmarty, mint Kölcsey, viszont eltérő abban, hogy nem istenhez szól, hanem a sors szerepel benne.

Műfaja: óda.

Az 1,2 versszakban a hazaszeretett szólal meg, mindannyiunknak szeretnünk kell a hazánkat, s bármilyen sorsot szánnak nekünk az égiek, itt kell élnünk. Ellentétekkel teszi feszülté az alapkijelentést,a keret lezáró részében 13,14 versszakban megváltoztatja a szórendet,felszólítás amely nyomatékosabb mint az első keretben.A kereten belüli 10 versszak két részre oszlik mint a himnuszban csak ez szimetrikusabb.Az első felében azt bizonygatja hogy miért kell itt maradnunk, mert őseinket Árpádot és Hunyadit említi akik megszentelték ezt a földet ,áldozatot hoztak érte.A harcok során megfogyatkozott a nemzet de állva maradt és Európa felé fordult az életben maradás reményében.

A második felében egy alternatívát, állit az olvasó elé, amelyben a remény és a reménytelenség végleteinek megfogalmazása. Hite szerint el fog következni egy jobb kor, hiszen nem hiába valók voltak a sok áldozattok, de megjelenik benne a halál víziója is, ami egy gigantikus képben jelenik meg.s, hogy ne következzen, be hűnek kell lennünk a nemzethez.

AGuttenberg-albuma alkalmi vers

1839-ben született a költemény, Guttenberg emlékére a könyvnyomtatás feltalálásának 400-dik évfordulójára.

Felkérték az egyes országok legjelesebb költőit, hogy írjanak verset Guttenberg tiszteletére.

Öt feltételt fogalmaz meg ebben az epigrammában Vörösmarty, amelyek nagy része a felvilágosodás szellemében íródott.

Először is, ha a vallásos demagógia és a babona megszűnik, majd ha a háború felváltja a békét, ha társadalmi igazságtalanság megszűnik, vagyis a földesúr és ugyanúgy a pornép is megjavul, majd ha a ráció fénye keletre is rávilágít, és főként, ha majd az igazság lesz az úr a földön, akkor volt értelme Guttenberg találmányának. Ezzel az ideális képpel Vörösmarty az irányt jelöli, merre kell változnia az emberiségnek! Ez a távoli jövőbe helyezett, utópikusan elképzelt tökéletes társadalmi rend lehet csak méltó diadal, méltó emlékjel Guttenberg számára.

Gondolatok a könyvtárban

Alapvetően pesszimista mű, a lét értelmét keresi, pontosabban a tudás helyét a világban, hogy haladt-e előre a világ a tudás által? Mindezt szenvedélyesen fejti ki.

Abból indul ki, hogy milyen változást hozott a könyvek az emberiség számára, megállapítja ugyanúgy, mint régen, most is az emberiség túlnyomó része szegénységben él, és kevesek boldogulnak gazdagon.ellenmondást és igazságtalanságot vél észrevenni a könyvek anyaga és a ráirt szöveg között, hiszen rongyokból készült a papír, s persze könnyen megeshet, hogy egy becstelen ember ruhájára íródtak az igazság sorai. Több ilyen kontrasztot sorol fel, de végül megfogalmazza s kimondja „Országok rongya könyvtár a neve.”.

Legszívesebben elpusztítaná a temérdek könyvet, hiszen nem hoznak valódi változást, ahogy remélte, ám eszébe jut, hogy akkor azoknak a műveit is hamuvá porladna, akik az életüket áldozták egy jobbító szándékú könyvért.

Tovább hullámzik a pesszimizmus és az optimizmus vonala, arról beszél, hogy az USA-ban már rátaláltak a szabadságra, igaz a feketéket rabként tartják még, de itt Európában a testvériség és a szeretet eszménye kezd megerősödni.

Ebben nagyot csalódik Vörösmarty, de reményt még lát benne. Az egész emberiség együtt fog felemelkedni, és békében élni, ezt a távoli jövő hozza majd el. A jelenben viszont meg kell menteni a nemzetet, a nemzet sorsát rendbe kell tenni.

Az ember kénytelen mindig újra kezdeni, tudnia kell az építés szempontjából a sorsa értelmetlen az, ha ez így van, mi dolgunk a világon kérdezni, s a válasz hasonlóan cseng, mint a Faust-ban Goethe válasza, vagy a Huszt-ban Kölcseyé, s ha az ember ezeket megteszi, elmondhatja „ez jó mulatság, férfimunka volt”.

Előszó

A szabadságharc bukása Vörösmartyt teljesen letaglózta lelkileg. Az Előszóban a vers eleje visszatekint a reformkor gyönyörű időszakára, amikor még minden felfelé ívelő volt, azt remélhették, hogy a magyarság elérheti az áhított szabadságát. Évszakokkal ábrázolja a fordulatokat. A szabadságharcot egy óriási pusztító szörny illusztrálja, aki végigront a nemzeten, falvakon, minden életet eltapos, miközben a villámok az ellenséges isten haragját festik az égre. A szörnyű pusztítás eredménye a teljesen megdermedt élet, s Vörösmarty egy gyönyörű sorral fejezi ki „Most tél van, és csend és hó, és halál”.Egy év körbejárásával rajzolja meg a magyar történelem legfontosabb mozzanatait, a reformkor kezdetétől a szabadságharc bukásáig. Tavasszal indul és fejeződik be, ám oriási különbség van a két tavasz között, hiszen a parókába öltözött második tavasz a kilátástalanságra utal, nem várható egészséges valódi élet, hiszen azok, aki megharcolták ezt a harcot a föld alatt nyugszanak.

Petőfi Sándor (1823-1849)   Kiskörösön született, Petőfi 9 iskolában tanult és gazdag élettapasztalattal rendelkezett a deákpálya befejezésekor. Selmecbányán ismerkedett meg az újabb magyar költészettel, Csokonaival és Vörösmartyval, amikor apja tönkrement elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak, majd a császári hadseregbe önkéntes katonának, megbetegedett és elbocsátották. Visszatért Pápára tanulni, de pénztelensége közbeszólt és abbahagyta, itt kötött barátságot Jókai Mórral. Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse a borozó. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. Itt született Távolból című költeménye.1843 nyarától Pesten kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is.1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-tol segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál.1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkával, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták.1846-ban megismerkedett Szendrei Juliával, akit egy évre rá feleségül is vesz.1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal.1849. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket kevesellte, Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott.1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét a szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én. Petőfi költészetére az egyszerűség jellemző, mert a romantika és a szenvedélyesség uralkodott a műveiben. Petőfi a népköltészetből nyer tárgyi és formai ihletet, s ez önmagában romantikus vonás. A mindennapok jellegzetes helyzeteit ábrázolja, életképekben, amiben megjelenek lírai elemek, olykor a kedves humor is. Ilyenek pl.: a családi versei: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Egy estém otthon, István öcsémhez. Népi életképek: megy a juhász szamáron, Befordultam a konyhába. Költő témái: Tájköltészet: Petőfi új tájeszményt teremt. Tájleíró versek: Tisza, Alföld, Puszta télen. stb. Forradalmi versek: Nemzeti Dal, Föltámadott a tenger, Szerelmi költészet: Petőfi a politika mellett, másik nagy ihletforrása a szerelem, az igazi mély szenvedély, ő teremti meg irodalmunkban a hitvesi költészetet, feleségének írja legszenvedélyesebb költeményeit. Reszket a bokor…, Minek nevezzelek, Szeptember végén, Látomás versek: A forradalmi látomás versek közül az egyik jelentősebb az Egy gondolat bánt engemet (1846), melynek műfaja a zaklatott menetű rapszódia. A költő erkölcsi elszántságát tükrözi, a mély érzelmi hullámzása jellemzi a költeményt. A vers alapellentéte a lassú halál gondolata, amelyet a költő elutasít. Hirtelen és gyors halállért fohászkodik Istenhez, amikor a versben rádöbben arra, hogy mily dicső lenne elhunyni a szabadságért folyó harcban, ekkor megfogalmazódik legfőbb eszméje a világszabadság ütközet látomásáig jut el. A csatát hangokkal, színekkel érzékelteti, mozgás lendület, lelkesedés, lüktetés adja át a harc leírásának sorait. majd egyszerre csak elcsendesül minden,vége az összecsapásnak,és ünnepélyes zene kíséretében,közös sírba temetik a hősöket. Az utókor, hálás nemzedék adja meg a végtisztességet az önfeláldozó hőseinek, de ő nem akar ezért hírnevet, neki elég az a tudat, hogy a szent ügynek adta az életét. A másik fontos látomás verse a XIX század költői című költemény Petőfi ars poétikája, vagyis a költői hitvallása, pontosabban mi a költő feladata. A versben meghatározza, a költők rendeltetési szerepét, a társadalmi és politikai életben. A köz dolgaival kell foglalkozni,s a költő úgy érzi hogy a népet vezetni kell és az élére kell állni, annál is inkább mert a költő az aki meghallja az isteni sugallatott,mint korábban a proféták voltak azok.Felháborodtan átkozza a gyáva és hamis proféták magatartását,s azokat akik megállnak félúton,s gátolják a teljes megvalósulást.Ő azt vallja mind addig nem szabad megállni míg nem lesz a nemzetben teljes egyenlőség,mint a gazdaságban,mint a jogban,mind pedig a gondolkodási szinvonalban.A biblikus motívumok átszövik a verset, a középpontban a megváltó szándék áll. Petőfi a szabadságot várta és jövendölte, az emberiség második megváltójaként. A zárásként a költő azt írja, mindaddig küzdeni kell, amíg a nép el nem éri a Kánaáni bőséget, ha nincs is semmi jutalom, akkor is azt kell tenni. Petőfi jóval radikálisabban gondolkodott, mint a nemesi értelmiség túlnyomó része, ez érződik a vers ritmikájában. A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. Az Apostol című romantikus elbeszélő költemény, a szabadságválsztási kudarc feldolgozására írja Petőfi. a nagy elbeszélő költeményben a következetes forradalmár alakját akarta mintaképül állítani a nemzet elé. Főhőse Szilveszter, akinek sorsában saját életének szálait is beleszőtte (maga a név is személyes vonatkozású), az emberiségét akart lenni, jobbítani akarja világot, áldozatott akar hozni. Szilveszter a tudatosan cselekvő forradalmár. Akárcsak Petőfi, ő is rendületlenül hisz a nép erejében, az elnyomottak felszabadításáért vívott harc győzelmében. Őt is a szabadságszeretet hatja át, feltétel nélkül vállalja elveit, és mindenét feláldozza a haladásért folyó harcban. Eposz módon „in medias res”kezdődik a mű. Szilveszter és szegénységben lévő családját mutatja, csak ezt követően ismerjük meg a gyermekkorát, amelyben minden gonosz erőnek ki volt téve és elég viszontagságos útja volt, de a szerencse úgy kormányozta életét és végül is tudott tanulni, és szellemi állásra tett szert. Ebben a műben a nép 3 x tagadja meg Szilvesztert, pedig az apostol a népért akar tenni. Tanulmányainak befejezése után falusi jegyző lesz, hogy öntudatra ébressze a népet. A földesúr és a pap összefog ellene, a félrevezetett nép elűzi a faluból. A nép azért nem ismeri fel apostolait, mert évszázadok óta vakságban tartják. Ott könyvet ír az elnyomás ellen, amikor a hivatalos cenzúra elítéli, a művet felbujtó tartalma miatt az olvasok, elfordulnak Szilvesztertől, ezért börtönbe vetik, s 10 évre ítélik. Szilveszter könyvének programja: vagy mindent, vagy semmit; cél a teljes egyenlőség. A mű szerint a jelenben ezek nem valósulnak meg, majd csak a következő nemzedék valósítja meg. Azt látja, hogy a nép szolgamód éljenzi a királyt, lemondva a szabadságról, és ebben a végső jelenetben fejeződik ki Petőfi új szemlélete s elkőtelezetsége. Szilveszter ugyanis nem adja fel, s ha nem tud a nép élén állva a népet vezetve, harcolni a zsarnokság ellen, akkor megteszi ő maga a nép helyett. Elszánva magát merényletet követ el a király ellen, de nem ért célt, a nép pedig ismét megtagadja, nem a bátor hőst látja benne, hanem mint Krisztust, amikor meghurcolták és megalázták a keresztúton, így bántak el vele is. Szilvesztert lefejezik. A magányos, néptől elszakadt forradalmárnak el kell buknia. Műfaja: verses regény. Az író beleszól a történetbe, kommentálja azt, egy egész életutat mutat be. Városi történet, a falusi betét csak arra való, hogy találkozzon a néppel. A strófaszerkezet nem kötött.

Neoimpresszionizmus

pointillizmus, divízionizmus

 

• Az impresszionizmusból kinövő festészeti irány, amit pointillizmusnak vagy divízionizmusnak neveznek.

• Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy az irányzat képviselői a képet apró pontszerű ecsetvonásokból építették fel.

• Foglalkoztak a látás pszichológiájával, a fény és a szín elemzésével.

• Általában csak alapszíneket használtak.
• A festői eljárás lényege, hogy a kép tiszta színekből, apró festékpöttyökből épül fel, amelyek hol sűrűsödnek, hol ritkulnak, és a néző szemében állnak össze egységes színfolttá.

• Az egymás mellé festett komplementer (kiegészítő) színpárok fokozzák egymás hatását.

• Műveikben visszatér a vonalas perspektíva és a kontúr.

Képviselői

• Georges Seurat (1859-1891)

• Paul Signac (1863-1935)

Posztimpresszionizmus

a XIX.sz. utolsó harmada

(Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec)

• Gyűjtőneve mindazoknak a képzőművé-szeti törekvéseknek, amelyek más-más céllal az impresszionizmusból indultak ki ugyan, de azt különbözőképpen fejlesz-tették tovább.

• Képviselői elszakadtak az önmagáért való természetábrázolástól.

• A kompozíció tartalmi-formai egyensúlyára helyeződik a hangsúly.

Képviselői

• Paul Cézanne (1839-1906)

• Paul Gauguin (1848-1903)

• Vincent van Gogh (1853-1890)

• Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901)

Cézanne: Három fürdőző nő, 1875.

Cézanne: A Mount Saint Victoire előtti sík tér, 1882-85

Cézanne:
A Mount Saint Victoire,
1903., 1904., 1905.

Cézanne: Fenyő Aix közelében, 1890.

Cézanne: Kenyér és tojás, 1860.

Cézanne: Pierrot és Harlequin, 1888.

Cézanne: Fiú vörös mellényben, 1888., 1889.

Gauguin: Testük aranya, 1901.

Gauguin: Soha már, 1897.

Gauguin: Fekete sertések, 1891.

Van Gogh: Krumplievők, 1885.

Van Gogh: Híd kocsival, 1888.

Paul Gauguin (1848-1903): Breton asszonyok, 1888.

Szimbolizmus (1886-1910)

— A kifejezés a görög szümbolon szóból származik, jelentése ismertetőjegy, jelkép.

— A szimbolizmus elnevezést Moréas költő a Figaro című lapban használta legkorábban (1886).

— Az irodalmi irányzatként induló szimbolizmus csak később vált képzőművészeti áramlattá.

— A költők a legbelsőbb tartalmak kifejezésére újszerű szóképeket találtak ki (pl. „büszke fény”, hűvös suhogás”).

— Ezt nevezik az irodalomban szinesztéziának, amelyben az érzések az összes érzékszervet egyszerre veszik igénybe.

— 1889-ben jelentkezett először Gauguin és a szintetista csoport szimbolista kiállítással.

— A szimbolizmus lényege:

-a naturalizmussal való szakítás,

-a valóság megvetése,

-az eszmékhez és az álomba menekülés.

Előzményei:

— A szimbolista festészet gyökerei a preraffaeliták (Millais, Rossetti) művészetéhez nyúltak vissza.

— A preraffaelitákhoz hasonlóan a szimbolista művészek is szívesen választották képeik témájául:

-az egzotikumot,

-a misztikát,

-a halált,

-az erotikát,

-az álmok és a látomások világát.

Jellemzői:

— Festészetükben a természetelvűség , az élethűség helyett a létezés titkaira helyezték a hangsúlyt, vagyis egy absztraháló* festői nyelv kialakítására törekedtek.

*ABSZTRAHÁLÁS (elvonatkoztatás): egy adott látványból kiinduló egyszerűsítés, geometrizálás, melynek során a formák leglényegesebb, legjellemzőbb tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Hatása

— A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak , például a az expresszio-nizmusnak és a szürrealizmusnak.

— A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantikától, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne.

— A realizmussal és az impresszionizmussal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette.

— A színnel és a formával gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére.

Képviseői

— Legjelentősebb képviselői közé tartoztak:

-Paul GAUGUIN

-Gustave MOREAU

-Emile BERNARD

-Henri ROUSSEAU

-Odilon REDON

-Ferdinand HODLER

-Auguste RODIN (szobrász)

— A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide.

Odilon Redon (1840-1916)

AZ ÁLMOK FESTŐJE

— Pályája kezdetén kizárólag szénrajzokat és litográfiákat készített.

 

— Litográfiái közül a legfontosabbak:

-az Álomban (1879)

-a Kezdetek (1883)

-a Hódolat Goyának (1885)

 

-az Ég (1886)

-a Szent Antal megkísértése (1888)

-A romlás virágai (1890)

-valamint az Apokalipszis (1899)

— Az 1890-es évektől képein megjelenik a szín és a fény.

— Minden energiáját a pasztellnek és olajfestésnek szenteli.

— Későbbi alkotásai egyre színesebbé váltak, és főleg mitológiai jeleneteket, valamint virágokat ábrázoltak.

— Művei nagy hatást gyakoroltak a Nabis-csoport és a szürrealisták tagjaira.

Paul Gauguin (1848-1903)

— A posztimpresszionisták csoportjához és a szimbolizmus áramlathoz is tartozott.

— Kalandos élete miatt sohasem telepedett le hosszabb időre.

— Tahitin készített munkái a dekorativitás irányába mozdultak el.

— Gauguin művészete nagy hatással volt a misztikum iránt szintén fogékony Nabis-csoport tagjaira.

Látomás mise után: Jákob viaskodása az angyallal

Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?

Gustawe Moreau (1826-1898)

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Debrecenen és Sárospatakon tanult, Kisújszálláson érettségizett, majd református teológiára iratkozott be, majd átiratkozott a Pesti jogi karára.

1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát).

Nem volt boldog házasság, Móricz folyamatosan csalta, felesége többször is öngyilkosságot követet el, végül az utolsó sajnos kioltotta életét (1925).

1908-ban a Nyugat közölte Hét krajcár című novelláját, ami meghozta számára az írói sikert. Ady is dicséri fegyvertársát. Az I világháborút eleinte üdvözli és haditudósító lesz.

1916-ban megírja a Szegény emberek című novelláját, amiben elítéli az I világháború embertelen vérrontását. Miként Mikszáth, ő is foglalkozik a dzsentri témával (Kivilágos kiviradtik/1924/, Úri muri/1927/). a főhőse Szatmáry Zoltán, aki egy vidéki dzsentri környezetből próbál kitörni újféle gazdagságot, hoz létre és Rédey Erzsébet felesége mellett fiatal szeretőt tart, de minkét esetben elbukik.

1929-33-ig Nyugat szerkesztője Babitscsal együtt.1932 jelent meg könyv alakban a Rokonok, amely egy politikai panama leleplezéséről szól.1939-től „Kelet Népe”címmel saját folyóiratot szerkeszt.

Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte, elszakadt a korabeli népszínművek ábrázolásaitól. Realistaként és naturalistaként azt ábrázolta az írásaiban, amit a valóságban is látott és tapasztalt. A realista stilusirányzatamely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében megjelenik. A realizmus tipikus alakokat formál, akik jellemzőek egy réteg egy osztály valamennyi alakjára. Az irodalomban a legfontosabb műfaja a regény és a novella. A naturalizmus folytatása a realizmusnak, amely a visszataszító tények világa, túl van az ízlés határán, hogy gondolkodásra késztetjenek.

Tragédia

A Hét krajcár elbeszélésében realista hangot üt meg, de 1909-ben Tragédiában eltér ettől a hangtól. Abban közös a két novella, hogy mindkettő a szegény emberekről szól, mégis különbözik, ahogy a figurákat bemutatja.

Kiss János alakja nevetésre ingerli az olvasót ezért nem is mondhatjuk róla hogy tragikus inkább tragi-komikus. A 19 század közepén az irodalomban új alak születik az ugynevezet Kisember. Elsőként Gogol: A köpönyeg című novellájában, Akakij Akakijevics személyében, akinek egyetlen vágya, hogy legyen egy új kabátja, ennek rendel alá mindent, a boldogságot, a beteljesülést. Akakijevics nem teljes ember, mondhatjuk torz, akit szánunk egyben nevetünk rajta, mosolygunk, s az ilyet nevezzük Groteszknek.

Kis János is „leszármazottja” Akakijevicsnek, hiszen ő sem teljes ember, sem érzelmi, sem gondolatai nem voltak, karaktere sem átlagos, jellegtelen figura volt. A nagy lehetőség akkor érkezik az életébe, amikor földesuruknál lakodalom van. Mindent egyszerre szeretne megbosszulni, hiszen úgy gondolja az evéshez ő ért a legjobban. Emberi mértéken felülire vállalkozik, ki akarja enni Sarudi grófot vagyonából. Senkinek nem tűnik fel ezért Kis János élete is értelmetlen,úgy tűnik el a világból hogy még társainak sem tűnik fel.A kisszerű ember nevetséges,groteszk célját mindenáron el akarja érni,amibe végül bele is hal.A novella időtartama másfél nap,amely Kis János egész életét is jelenti.A novella mint műfaj Gogol után annyiban változik hogy megrövidül,csak egyetlenegy mozzanatot emel ki a főhős életéből ,ezen az úton halad előre ,az orosz Csehov és a francia Moupassant és a 20 sz. elején Móricznál és végül eljut Örkény egyperces novellájáig.

Szegény emberek

Egy katona szabadságra érkezik, haza a frontról s azt tervezi, hogy szabadságideje alatt annyi pénzt keres munkával, hogy vissza tudja fizetni családja adósságát. Amikor az első nap rádöbben ez képtelenség, elhatározza rabolni fog. Két gyermeket talál a kiszemelt házban, akiket úgy gyilkol le, ahogy a háborúban megszokta különös kegyetlenséggel. Csak hogy ezt a tettét saját felelősségére tette nem parancsolták neki, ahogy a háborúba tették, ezért ellenmondásba kerül saját magával. Ezt az állapotot nem képes feldolgozni és megbomlik az agya,s immár hibbantan mondja ki a szegények igazságát, hogy tudniillik nem a muszka van a másik oldalon, hanem a szegények az egyiken ,a máik oldalon pedig a gazdagok.A szegény embereknek nincsen gazdagságuk,és kiszolgáltatottak,egyrészt a háborúnak egyrészt a gazdagoknak. Ez a háború ellenes novella azt akarta nyomatékosítani hogy milyen gyilkológéppé válik az ember a háború hatásara,hiszen a háborúban nincsenek társadalmi különbségek a halál elöbb-utöbb mindenkit elér.

A szentimentális és naturalista elemek váltakozása jelzi a főhős lelki-érzelmi gazdagságát, de a tudatban végbement pusztulást is.

Móricz tiltakozott a háborús vérontás ellen. Háborúellenes novellája a Szegény emberek (1916), melyben bemutatja, hogyan ölte ki a háború az emberből a lelket, hogyan vált egy ember a háború miatt vérengző fenevaddá.

Barbárok

1930-as évek elején született. a pusztán élő emberek életét mutatja be, elhatároltan három részben.

Az elsőben azt látjuk, hogy a veres juhász és társa egy rézveretes szíj ürügyén brutális kegyetlenséggel megölik a bodri juhászt, és vele élő fiával és kutyájával együtt.

A második részben bodri juhász asszonya, aki elszántan és kitartóan bejárja az egész országot, hogy rátaláljon úrára és gyermekére, hiszen nélkülük nincsen élete. Rá is talál, egy másik kutya kaparja ki szereteit. A drámai tagolás harmadik részében, a vizsgálóbíró előtt látjuk a barbár veres juhászt, aki közönyösen tagad mindent. Csak akkor billen ki lelki biztonságából amikor meglátja az ajtókilincsre felfüggesztett rézveretes szíjat,mert akkor teljes természetességgel átjárja a babonaság és attól tart hogy nemcsak a szíj hanem bodri szelleme kísérteni fogja.Ekkor fordul meg az agyában hogy a sok véres tett amit elkövetett,talán az volt a legbrutálisabb,galádabb amit bodri juhásszal művelt.S a novella végén a vizsgálóbíró kijelenti hogy barbárok,azzal nemcsak azt fejezi ki hogy mennyire elvadultak azok akik tétlenségből ölnek, hanem hogy mintsem változott Magyarországon a pusztai emberek élete és világa több száz év alatt.

Híradás ez az írás a pusztáról, egy sajátos, egzotikus, „bennszülött” világról. A mű valóban barbár, a természet nyers darabjaiként létező emberek világába visz. Az ún. ridegpásztorok társadalmon kívül, a civilizációtól távol éltek elszigetelt magányosságban a fátlan alföldi „nagy merevben”. Ez a kultúra alatti, babonás misztikummal átszőtt világ termelhette ki azt a kannibáli erkölcsöt.

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Nagy palóc író.

1847. Szklabonyán, dzsentri család sarjaként. A középiskola alsó hat osztályát a rimaszombati református gimnáziumban végezte. Selmecbányai református líceumban érettségizett. Tevékeny tagja volt az iskolai önképzőkörnek. A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett esküdtként helyezkedett el. Mauks házában megismerkedett főnöke idősebbik lányával, Ilonával. 72-ben megkérte a kezét, de a szülők nem engedték; féltették a magyar írók szegényes sorsától. Ügyvédsegéd lett Balassagyarmaton (visszautasította a megyei aljegyzőséget). Mintegy megszöktette Ilonát, és Pesten a szülők beleegyezése nélkül 73-ban összeházasodtak. Mikszáth a Magyar Néplap szerkesztője lett. Saját költségén kiadott kétkötetnyi novellagyűjteménye nem hozta meg a kívánt sikert; Kálmán fiuk születése másnapján már meghalt: elváltak. Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztője, majd 25 évig a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. A Tót atyafiak (81) és A jó palócok (82) című kötetek meghozták a régen várt elismerést. 82-ben Moháron újra elvette Ilonát (később 3 fiuk született). A Petőfi Társaság, Kisfaludi Társaság, MTA tagja. Szabadelvű Párt képviselőjeként a parlament tagja. Az eladó birtok (93), Szent Péter esernyője
(95), A két koldusdiák (85), A beszélő köntös (89), A kis prímás (91). 82-től a Pest Hírlapban Országgyűlési karcolatokat jelentet meg (ironikus hangnem). Egyre inkább kiábrándul kora politikájából, itt ennek ad hangot. A gavallérok (97), Beszterce ostroma (94), Új Zrínyiász (98), Két választás Magyarországon (96-97), A Noszty fiú esete a Tóth Marival (08), Mikor a mécs már csak pislog (03; novelláskötet), Különös házasság (1900), A fekete város (10). Utolsó éveiben egyre távolabb került a politikától. 1910. május 16-án a pesti Vigadóban ünnepelték a negyvenedik írói évfordulóját, de két hét múlva, 1910. május 28-án váratlanul meghalt.

Mikszáth műveire jellemző
A novella az epikai műnembe tartozó, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül. A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van. A szereplők egyéniségét, gondolkodását, érzéseit az események világítják meg, amelyek hatására maradandó változás következik be a hősök életében vagy gondolkodásában. Tér és idő lényeges, továbbá a fordulat, amely a változást, a gyors befejezést hozza.
Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Számos műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról. A kor egy másik nagy írójával, Jókaival ellentétben, az ő történeteinek szereplői már nem jómódú, nemesi származású emberek, hanem a világtól távol élő egyszerű, élő falusi parasztok. Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben. Ezek az emberek válnak történeteinek főhőseivé, és a művek cselekménye ezeknek az embereknek az ügyes-bajos dolgaiból, problémáiból keletkezik.
Bár novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Leginkább sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata.
A novellákban kiemelt szerepet kap a természet, és annak közelsége. Az emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet, ahol élnek.
A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe. A dzsentrik (elszegényedet nemesek) és a vármegyei urak is megtalálhatok műveiben. A 19 század Kiegyezés után tűnik fel ez a társadalmi réteg, akik képviselik az ősi stílust. Kétféleképpen ragadja meg ezt a társadalmi réteget, változik a véleménye. Először rossz aztán jó.

Noszty fiú esete Tóth Marival

A 20 század első évtizedében írja ezt a regényt, ebben már nem elnéző a dzsnrikkel szemben. A parazita Noszty klánt ábrázolja elsősorban Noszty Feri, aki léha kártyás, szoknyák után futó, jó kiállású, nemesi modorú ifjú, akinek az lenne a feladata, hogy ezek tehetségeivel elcsábítsa az amerikai-magyar Tóth Mihály leányát, Marit, hogy hozományából segítse a nagy rokonságot. Azon fáradozik az egész család, hogy létrejöjjön a vagyonszerzésnek e módja, de hiába a lakodalom napján Tóth Mihály a sarkára áll és kiutasítja házából a dzsentri kompániát.

Tóth atyafiak és a jó palócok

E két novellás kötetben a nép fiait, az egyszerű parasztemberek a főhősök, akiket igyekszik úgy ábrázolni, ahogy a valóságban szerepelnek. Igaz ő is sok esetben idealizál főként akkor, amikor a természetközelségről ezeknek az embereknek a hiedelemvilágáról szól. Kétségtelen hogy meghatározza életűket a természettel, állatokkal való foglalkozás, amiképp befolyásolja őket a babona illetve a vallás.

Bede Anna tartozása

A jó palócok című novellás kötet egyik darabja a 15-ből.Egy fiatal vonzó teremtés érkezik a bíróságra hogy letöltse a kirótt büntetést.A mogorva bírok jobb kedvre derülnek amint meglátják a takaros leányt, aki szomorú hangon mondja el hogy azért jött hogy eleget tegyen a törvény rendelkezésének.a birok alig hiszik el a leány képes volt bűnt elkövetni,s a fordulat a novellában azt tárja fel hogy nem is Bede Erzsi a megjelent leány az aki a bűnt elkövette hanem testvére Anna.E fordulat közben az olvasó rádöbben hogy ez a palóc család a Bedéék mennyire naiv,és becsületes,hiszen az anya úgy gondolta legyen meg halott lánya nyugalma, s elküldte testvérét, hogy leülje a kirótt fél évet. A bírok is emberséges e hallatán, nem hogy lenézné a törvényhez nem értő leányt, hanem kitalálja, hogy Bede Anna ártatlan, úgy magyarázza, hogy tévedés történt, ezzel megőrzi a család becsületét és tisztessége vetett hitét, ezért is mondja Erzsi a végén „tudtuk mi azt”.

Lapaj a híres dudás

Hosszan vezeti be Mikszáth a novellát. Úgy ábrázolja Lapajt, mint egy kérges szívű, magának való, közösségre, embertársaira nem figyelő ember. A hosszú bemutató során megtudjuk milyen közeli kapcsolatban áll a természettel, hisz csőszként tengeti életét. Modja van arra, hogy átadja magát a természetvonzó világának. Egyetlen kincs a dudája, amiként egyetlen egy tudománya, a csőszködés mellett a dudálás. Senki sem tanította a zene mesterségét neki, a természettől vette. Hiába kérték jó pénzért, senkinek sem adta el.

Egy esős éjjelen a sötétben feltűnik, egy villogó szemű fehérnép, s amikor Lapaj azt gondolja, hogy elcsípte a tolvajt, annyit mond neki, jól nézze meg hogy milyen volt, természetesen a csősz nem érti, mire vonatkoznak a fájdalmasan szomorú leány szavai, és még akkor sem döbben rá, amikor a leány a folyóba veti magát. Csak a kunyhóban derül ki, hogy csecsemőjét hagyta rá. Ebben a novellában az a fordulat, ahogy lapaj reagál, az élet váratlan kihivására. Nem utasítja, el bár lehetősége lenne rá, amellett dönt, hogy felneveli az ártatlan gyermeket. Rádöbbenünk arra, hogy ez Tóth atyafi nem is olyan kérges szívű, el volt rejtve szeretete.60 éves korára új életbe fog és meghozza legnehezebb döntését, a legnagyobb áldozatott eladja élete társát, a dudáját hogy kezdeteket biztositson a csecsemőnek.

Mikszáth mondanivalója az a jóság az életigenlés és az érzelmek nem tűnnek el még egy ilyen megrögzötten magányos csőszből, sem mint Lapaj.

Madách Imre (1823-1864)
Nógrád megyei Alsósztegován született,vagyonos köznemesi családba. Az apja halála után maga irányította a családi birtokot,ez nyújtotta az anyagi függetlenséget az író számára..Öten voltak testvérek,öccsével együtt magántanuló volt,a vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tették le.
1837-ben a pesti egyetemre került ,a filozófiai tanfolyamra,majd a jogi kar első éveit hallgatta.
A fővárosi tanulmányai nagy hatással voltak rá,itt alakult ki benne a reformkor liberális atmoszférája,romantikus ízlése és népszeretete. Megismerkedett Kölcsey,Vörösmarty,Bajza és Eötvös műveivel. Pesti magyar Színház előadásaira járt, Athenaeum folyóiratot olvasta. Latinul,németül,franciául olvasott. Írói ambíciói már korán kezdődtek,1840-ben jelent meg az első s egyben az egyetlen verseskötete a Lantvirágok.( Lónyai Etelka ihlete)tanulmányai elvégzése után Balassagyarmaton joggyakornok,majd aljegyző de fiatalkori betegsége miatt le kellett mondania,a politika utáni szenvedélye megmaradt,a Pesti Hírlapban ezután is megjelentek cikkjei.1844 a fordulópont az életében megismerkedett Fráter Erzsébettel. A házasságot a szülők ellenezték. A szabadságharcban nem vehetett részt betegsége miatt,de a családot tragédiák sorozatta sújtotta. A költő 1849 őszén a halálra ítélt Rákóczy Jánost aki Kossuth titkára volt ,birtokán bújtatta,majd feljelentették,letartoztatták és vasra verték. Pesten raboskodott,birtoka jövedelmét lefoglalták.1853-ban elejtették a vádat ellene. Távolléte alatt a házassága tönkrement,egy ideig elszigetelten,magányosan élt ,az írásnak szentelte magát, komédiákat írt, Aristophanes modorában címe:A civilizátor.1859-ben kezdte írni Az ember tragédiáját.1860-ban fejezte be ,1862-ben jelent meg először nyomtatásban. A Kisfaludy Társaság ,s az Akadémia is tagjai sorába választották. A nagy mű után megírta a Mózes című dramatizált eposzt,amely nem sok sikert hozott a költő számára .Az írót kiragadták a sztregovai magányból és újra közéleti szerepet vállalt , Nógrád megyei országgyűlési követévé választották,majd csatlakozott a radikálisabb határozati párthoz,1861 május 28-án elmondott beszéde röpirat formájában is megjelent.1864-ben vízkórban lelte halálát.
Az ember tragédiája
E dráma kialakulását a költő lelki fejlődése érteti meg,bár a költő egész életében az írói pályára készült mégsem volt bátorsága és mersze nyilvánosság elé lépni műveivel. rendkívül érzékeny,büszke lélek volt,olthatatlan tudásvágyával, a filozófia iránti való vonzalommal. A sok betegeskedés,talán ennek tudható be az önbizalomhiány és a pesszimizmus hatása .Ifjúkori sötét felfogásának emléke az Egy őrült naplójából című verses ciklusa és a Férfi és nő című drámája. A szabadságharc idején az egymást sűrűn követő csapások nem maradhattak hatás nélkül a költő rendkívüli fogékony lelkére. Ekkor fogalmazódott meg benne az a gondolat: az ember örök gyarlósága. Ez ihlette a művet. Szontagh Pálnak tanácsára Jámbor Pállal Arany Jánoshoz küldte el a kézíratott,maga Arany javította ki a nyelvi hibákat és ő személyesen mutatta be a Kisfaludy Társaságnak.
A mű alapeszméje:ős idők óta foglalkoztatott gondolat,hogy miért is élünk,mi az emberiség igaz feladata. Van-e célja egyáltalában az emberi életnek?
Szokatlan alkotás a magyar irodalomban. A tragédia az egész emberiség nevében szólal meg.
Műfaja:lírai dráma,romantikus műfaj.
Szerkezete:15 szín
Lucifer alakja(fény hozó)ő is főangyal:szembeszáll az Úrral,nem dicsőíti őt,fellázad ellene. Kétségbe vonja az egész teremtés értelmét,az Úr elűzi őt a mennyből és bukott angyallá vált(ördöggé),de Lucifer jogos követelésképpen átengedi neki,az Édenben két megátkozott fát,a tudás és a halhatatlanság fáját. Célja:az Úr világának megdöntése.
Ádám: a jövőbe szeretne látni,tudni akarja miért fog küzdeni,mit fog majd szenvedni,ezt a jövőt Lucifer fogja megmutatni neki. Lucifer Ádám kísérője lesz. Lucifer a legerősebb ellenfele Éva,a szépség ,a lelki nemesség,az érzelem megtestesítője. Évával szemben tehetetlen,ugyan ő veszi rá a bűnre Ádámot,de ő menti meg a pusztulástól is.
1.szín: Menny
Befejeződött a világ teremtése,az angyalok az istent dicsőítik ,de Lucifer ellenszegül,részt kér a teremtésből,ezért megkapja a tudás és az őröklét fáját. Meg akarja dönteni az Úr hatalmát.
2.szín Paradicsom
Megjelenik az első emberpár Ádám és Éva. Ebben a világban minden harmonikus,az embernek nem kell megküzdenie semmiért ,csak engedelmeskedni kell az Úrnak. Hiányzik a szabad akarat,az első emberpár megkísértése,bűnbeesése,kiűzése a Paradicsomból.
3.szín:Pálmás vidék a Paradicsomon kívül
Ádám és Éva önmagáról gondoskodik,megpróbálják a paradicsomi körülményeket megteremteni a Földön,Ádám arra kéri engedjen bepillantást a jövőbe. Lucifer álmot szór rájuk,és álmukban végigjárják az emberiség történelmét.
4.szín:Egyiptom
Ádám(fáraó),Éva(rabszolga).Az ifjú fáraó,minden dicsőség és hatalom az övé,de mégsem boldog,a halhatatlanságát akarja megvalósítani. Rabszolgák milliói építik piramisát,nem érzékeli népe szenvedését,fájdalmas sikolyát. Éva teszi érzékennyé.
Ádám Éván keresztül hallja meg az égi szózatot,megszünteti zsarnokságát,felszabadítja népét,s megszületik a szabadság eszméje,ahol mindenki egyenlő.
5.szín:Athén
Ádám(Miltiádész a hadvezér),Éva(a feleség)
Éva szerepe itt is pozitív,kiáll férje mellett .Itt jelenik meg először az egyén és a tömeg viszonya. Ádámot a nép halálra akarja ítélni,de nem veti meg őket,mert tudatlanok és befolyásolhatók. Ádám csalódik az emberekben.
6.szín:Róma
Ádám (római főúr).Éva(a kedvese Júlia)
Eszme nélküli kort mutat be,melyben az egyetlen cél :az élet örömei kihasználása,az élvezetek,a gyönyörök hajszolása. Ádám maga is megcsömörlik,valami másra vágyik,így megszületik az új eszme a kereszténység,amely tiszta erkölcsiséget von maga után.
7.szín:Konstantinápoly ( Bizánc)
Ádám ( Tankréd lovag).Éva(nemes hölgy)
Ádám a keresztes hadjáratból tér haza,a keresztény hitért harcolt,de az emberek nem úgy fogadják ahogyan ő várta volna. Kiábrándul a kereszténységből,mert az egyház tanai dogmákká váltak,és a szeretet nevében milliókat küldtek a halálba.
Eretneküldözés. Éva is a kor szokásának áldozata ,kolostorban él,apja istennek tett ígérete miatt,Ádám csalódik,már nem tud lelkesedni új eszmékért,ezért a tudományokba menekül.
8.szín:Prága
Ádám(Kepler udvari csillagász),Éva(felesége, Borbála)
Kepler nem tudja az igazi tudományt szolgálni,a császári parancs erősebb (időjóslás,horoszkópkészítés).
Felesége is gátolja .Éva szerepe itt negatív. Nem hisz férje tehetségében ,megalázza őt(Madách és felesége kapcsolata) a szín végén Kepler elalszik és álmodik.
9.szín:Párizs
Ádám(Danton),, Éva(arisztokrata lány,pórnő)
Ádám itt újra cselekvő hős lesz. Ebben a színben nem csalódik,de egyszerre beszél bukásról és nagyságról. Életképet ad a francia forradalomról,jelen van a forradalom kétarcú jelképe a guillotine. Madách elítéli a forradalmi fanatizmust,a legveszélyesebbnek tartja. Éva arisztokrata lányként,vonzó,kifinomult,nőies alkat,de pórnőként viszont durva,közönséges,még gyilkol is. Az író véleménye a nőkről hogy csak a családban van szerepe,és nem a politikai és társadalmi életben.
10.szín:Prága
Kepler felébred álmából és értékeli a forradalmat. Viszonya a tudományokhoz:szkeptikus,és kiábrándult lesz. A szín végén megfogalmazza milyen társadalmat szeretne. Ezzel a színnel zárul az emberiség múltjának bemutatása.
11.szín:London
Ádám(Ádám),Éva(polgárlány)
A szabad verseny a kapitalizmus bemutatása,a szabadság valósul meg itt. Ádám a piacon van,ahol az árucsere bonyolódik. Mindent az anyagi érdekek irányítanak,ebben a társadalomban eltűnik a szerelem,művészet,vallás,emberiség. Főfoglalkozás a koldulás. Ebben a világban hiányzik a szeretet,s senki sem boldog,Bemutatja a kapitalizmus hibáit. Zárásként haláltánc-jelenet(mindenki egy sírgödörbe ugrik).
12.szín:Falanszter
Ádám(Ádám),Éva(egy anya)
Az elképzelt jövő társdalmát mutatja be,az egyenlőséget. Nincs szabadság,minden közös,béke van,mindenki egyformán részesedik a javakból. A megélhetés és az éltben maradás a lényeg. Nincsenek egyéniségek,nemzetek,művészet,s család sem. Az emberi érzések háttérbe szorulnak,az értelemnek van jelentős szerepe,tudósok által irányított társadalom ez,alantas munkára kényszerítik.( Michelangelo széklábakat farag).Fourier szocializmusának tanait jeleníti meg.
13.szín:Űr
Ádám és Lucifer jelenik meg ebben színben. Ádám el akar menekülni a földi világból egy tisztább szellemvilágba. Madách itt arra keresi a választ ,hogy a lélek és a test elválasztható-e egymástól. Létezhet-e szellem test,azaz anyag nélkül? Így fogalmazza meg:”A cél halál,az élet küzdelem,s az ember célja e küzdés maga”
14.szín:Eszkimó jelenet
Ádám(idős Ádám),Éva(eszkimófeleség)
Az ember ösztönember,állati szinten él,elkorcsosult erkölcsileg és fizikailag is. Az egész földet jég borítja. Ádám végső kiábrándulása,az ember emberi mivoltát vonja kétségbe. Az eszkimó felajánlja a feleségét neki.
15.szín:Pálmás vidék a Paradicsomon kívül
Ádám és Éva felébred. Ádám a kilátástalan jövőt megismerve öngyilkosságra gondol,mert nem akarja,hogy az emberiség eljusson ehhez a szörnyű véghez. Dacolni akar Istennel,de Éva megakadályozza ezt ( gyermeket vár).Így már van értelme,az emberiség nem halna ki. Nincs optimista,megnyugtató lezárása a műnek,de egy kevés reményt,hitet sugall
„Mondottam ember :küzdj,és bízva bízzál

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

Szabadkán született, apja gimnáziumi igazgató volt. Már diák korában vonzódott az irodalomhoz, sokat olvasott, még étkezés közben is. Önképzőkör elnökévé választották, összetűzésbe került a kör vezetőtanárával, aki egyik versének magyartalanságának kifogálsolta.1903 őszén a budapesti egyetem bölcsészkarára. Itt a Négyesy féle szemináriumon megismerkedett Babitssal, Juhász Gyulával, műfordításokkal foglalkoztak.

1904-ben a Bécsi egyetemre kerül, nagy hatással volt rá a német ajkú költő Rilke, amelyet fordított is. 1907-ben első verses kötette jelenik meg a Négy fal között.

1908-ban A Nyugat munkatársa, de nem vett részt a Holnap-mozgalomban.

1910-ben a szegény kisgyermek panaszai versciklusa8sok tucat vers tartozik a cím alá) gyermekkorát írja meg benne.

1913-ban feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, ugyanebben az évben megjelenik, a Modern költök című műfordítás –gyűjteménye.

1919-ben az Új Nemzedék napilapban erősen politizál, többen is elfordultak mellőle, de hamarosan kiábrándul a politikából.

1920-ban kizárták a Petőfi társaságból.

1921-től a szabadelvű Pesti Hírlap munkatársai közé lépett, ekkor született meg A bús férfi panaszainak versei, amely 1924-ben jelent meg. A múltat idézi bennük az elmúlt ifjúságot.

Az első regénye: Néró a véres költő-amely eljutott Tomas Mann-ig.

Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926).

Nagy hatással volt a költőre az Osztrák Sigmund Freudnak tanításai, a pszichoanalízis megteremtője.

A lélek filozófusa, a művészeteket is befolyásolja, felfedezése az emberben van tudatalatti-> orvosként praktizált.

-eredetileg hippnozissal, lelki sérülésekre kérdezet rá az álomban lévő paciensektől, ezzel pszicho analitikusan kezelte őket, majd később elhagyta a hippnozist.

Lényege és az alapja.az ember érzelmeinek elfolytása. Jelei.tévesztések, a tudatalattiban feltör az, amit az ember titkolni akar.

 

A kulcs

Egy kisgyermek Takács Pista megrázkódtatását a felnőtt világgal való találkozását írja meg Kosztolányi ebben a novellában. A kisfiú nagynak és vonzónak képzeli a hivatalt ahol az apja jelentős ember, ahol a felnőttek dolgoznak, de az első találkozása ezzel az intézménnyel tönkrezúzza ábrándjait, összetöri az ideális képet már maga a hivatal képe is kiámbránditó és kusza, mindinkább átláthatatlannak nem érthetőek az emberi kapcsolatok. Leginkább az apja viselkedése okoz fájdalmat a gyermeknek aki meglehetősen durván fogadja, ám amikor apja főnöke elismerően szól róla köpönyegforgató módon megváltozva ő is dicsérni kezdi fiát.A fiú nem érti azt sem miért van az hogy az apja csak most és akkor szól hozzá szerető szóval,de azt sem érti hogy lehet az hogy az apjánál alacsonyabb ember dirigálhat neki amit azt kutyamódra teljesit.A kisfiú amikor kijut ebből a lelki labirintusból,sírva fakad hiszen képtelen egyszerre feldolgozni azt a rengeteg kontrasztot ami a hivatalban rövid idő leforgása alatt történt vele. Az apai eszménykép összeomlott benne.

Appendicitis

Jellemző a XX század első harmadára hogy az írok, kisemberekkel foglalkoznak. Látthattuk Móricz tragédiájában Kiss János alakjában, de voltaképpen az előző novellában is Takács szintén egy ilyesféle figurát testesít meg, azonban ott nem ő, hanem a gyermek a főszereplő.

Ebben a novellában kovács János a főszereplő, akinek épp úgy semmitmondó hétköznapi neve van, mint a tragédiában Kiss Jánosnak.

Heidegger német filozófus írta le korának azt az embertípust, akire az átlagosság jellemző akit” semleges” embernek nevezhetünk, mert, hogy nincsen semmilyen különleges ismertetőjegye, olyan sajátossága, amely oly módon különbözhetnénk meg a többi embertől.

Kovács Jánosnak betegnek kellett lennie ahhoz, hogy hétköznapi szürkeségéből kitörve megváltozhasson, amikor a halálközelség megérinti. Az élet súlyára is rádöbben, rájön arra is, hogy az élet gyors és kegyetlen s egyben arra is, hogy az övé semmilyen. A környezete szemében a betegsége során megváltozik a megítélése az úgy érzi, hogy végre valaki lett, fontos ember, akivel foglalkoznak. Ettől a gyönyörű érzéstől nem akar elválni, inkább tönkreteszi azt, ami a korábbi életének struktúráját jelentette, inkább lerombolja, ami egzisztenciáját jelentette, hogy megőrizhesse magába s később gyermekei számára azt a hamis illúziót, amelynek következtében „több lehetett önmagából” mert, hogy kovács János sosem lehetet volna több, ha egészséges maradt volna.

Klasszicizmus ( a XVIII század végétől-XIX század közepéig)

Bevezetés

– A klasszicizmus kifejezés a latin classis =osztály szóból ered.

– Eredetileg az elsőt, a legjobb osztályba tartozót, a tökéleteset jelentette.

– Az antik példaképeket igyekszik követni

Történelmi háttér:

– A klasszicizmus alatt tört ki a francia forradalom és a napóleoni háborúk. Ezek nagy mértékben befolyásolták.

– A technika területén gyökeres változások mentek végbe.

– Ebben az időszakban a polgárság erősödött és egyre nagyobb teret nyert. A klasszicista művészet a polgárság ízlését és erkölcsét tükrözte.

Filozófia:

– A 18. sz. elején kialakuló időszakot felvilágosodásnak nevezik.

– A racionalizmus (ésszerűség) követői szerint a biztos tudás nem vezethető le a tapasztalatokból és annak általánosításából, hanem csak észből meríthető.

Racionalista gondolkodók:

R. Descartes, G. W. Leibniz, C. Wolff, B. de Spinoza.

n A másik felfogás az empirizmus volt. Képviselői az érzéki tapasztalatot tartották a tudás egyetlen forrásának.

n Empirista gondolkodók:

T. Hobbes, G. Berkeley, D. Hume, A. Smith és J. Locke.

Építészet:

n Az egyházi építészet háttérbe szorult; a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése volt a fő célja.

n Épülettípusok:

bérházak, bíróságok, rendőri épületek, minisztériumok, színházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak.

n egyszerűség

n hűvös nyugalom

n mellérendelés

n áttekinthetőség

n tömbszerű zártság

n görögös külső és római belső egyesítése

n szimmetria

n új anyagok használata

Építészet elemei.

n Portikusz: a homlokzat elé kiugratott, lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok.

n Övpárkányok: az emeleteket egymástól elválasztó, a homlokzaton végigfutó párkányok.

n A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át.

Szobrászat:

n Az épületplasztika jelentősége csökken, elsősorban az oromzatok domborműjére korlátozódik.

n Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek készülnek még.

n Témák: az antik istenségek hősi mondák ábrázolása.

n Általános jellemzők: a szobrokat hűvös nyugalom jellemzi; hiányzik belőlük az érzelem, az élet melege; természetesség, dísztelen egyszerűség.

Festészet:

n Téma: a képnek hősi tettet, vagy hősi szenvedést kellett példáznia.

n Ezt a festészetet a sémák szeretete jellemzi, a merev ragaszkodás az előírthoz.

n Kialakul az akadémizmus: az élettől, az alkotói szenvedélytől eltávolodott, főleg formai tökélyre törekvő irányzat.

Iparművészet

n Két stílus jutott vezető szerephez.

n A directoire stílus ridegen és józanul alkalmazta a római formákat.

n Az empire a római mellett görög, sőt, egyiptomi elemeket is felhasznált, újraformált.

Irodalom

n A klasszicizmus irodalomelmélete az utánzás érdekében merev művészi szabályokat alkotott.

n Legfőbb műfajai az eposz, a tragédia, az óda és az epigramma.

n A klasszicista kor vezető alakjai (pl.: Goethe, Rousseau, Moliére) az antik kultúra rajongói voltak.

Zene

n A zenében kb. 1750-től 1820-ig tart a klasszicizmus.

n A stílus leegyszerűsödik, világos, jól áttekinthető harmóniameneteket alkalmaznak.

n Megszűnik a szólamok egyenrangúsága.

n A kor jelentős zenei alakjai:

J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven és F. Schubert.

Babits Mihály (1883-1941) POÉTA DOC TUS (tudós költő)

Szekszárdon született, művelt értelmiségi családból származott. Apja törvényszéki bíró volt.1901-ben beiratkozott a budapesti bölcsészettudományi egyetemre, magyar-latin szakra. Négyesy féle szemináriumon ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel, műfordításokat készítettek, majd felolvasták.1908-ban modern magyar antológiát (több író, több művét együttesen adja ki) akarnak készíteni Adyval az élen. Nagyváradon Juhász Gyula szerkeszti, ő az, aki szól, küldjön verseket, a Holnap szeptemberi számában megjelent Babits öt verse s e megjelenés következtében lesz ismert. Fogarasra helyezik tanárnak, ahol magányában sorra írja műveit.

Dante-fordítás 1913-ban a pokol,1920-ban Purgatórium,1923-ban Paradicsom.

1916-ban Nyugat zeneakadémiai matinéján felolvasta a Húsvét előtt című háborúellenes költeményét, Móriczcal, Karinthyval, Adyval szerepelt együtt.

1921-ben feleségül veszi Tanner Ilonát (török sophiane). 1927-től a Baugarten-dij döntnöke kurátora lesz.1929-49 osztották ezt a díjat, amely 4000 pengőt fizetett.1929-től a Nyugat szerkesztője halálig.1935-ben kiadja Az Európai irodalom története című olvasmánynapló, beszámolót. Ez idő tájt derül ki, hogy gégerákja van, nem tud beszélni s a beszélgető füzetekben tud csak kommunikálni.

1938-ban tette közzé a Nyugat szeptemberi számában a Jónás –könyvét rá egy évre a Jónás imáját.

1940-ben az olasz állam kitüntette a Dante-fordításáért, majd MTA tagjaként választják.

Jónás –könyve

Babits egész működése során, nehezen döntötte el magában hogy képes-e a próféta szerepet válalni. Korai verseiben arról írt, hogy be van zárva saját szubjektuma börtönébe, s nem igazán tud a külvilággal valóságos kapcsolatot teremteni. Aztán kezd felrepedezni a magány páncélja és a húsvét elöttben már a háborúban szenvedő emberek sorsáért emeli fel szavát. Folyamatosan megnyílik a nép illetve a világ fájdalmainak meghallására s egyre inkább a személyes felelősséget érez, hogy szót emelje a gonosz romboló tendenciák ellen. Ebben a műben saját –lelki helyzetét is beleszövi tulajdonképpen Jónás alakjában, hiszen ő az, aki hosszú ideig menekült a prédikációk elöl, hogy az úr szavát tolmácsolja, hogy mindenki azonosuljon a valósággal. Vajon elfuthatunk-e a reánk bízott feladatok elől, vajon kikerülhetjük-e a sors reánk mért feladatok elvégzését.

Jónás elmenekül, az úr parancsa elöl, aki próféta szerepet szánt neki, az lenne a feladata, hogy a gonosz Ninive város ellen kiáltson, mert ott” Megáradt a gonoszság”.

Jónás „rühellé a prófétaságot”az egy hágón próbál elmenekülni az úr, elöl, Tasis felé. A költő szívesen használ ironizáló durva szavakat, amellyel pontosabban tudja jellemezni Jónást is, másrészt oldja a Bibliai pátoszt.

Úgynevezett latinistásokat épít versébe, a régi bibliafordulatok által használt hibás kifejezéseket, amellyel régebbi ízűvé, archaikussá sokhelyütt a nyelvet. Még egy fontos költői elem jellemzi a művet a kiemeléssel végzett soráttörést (enjambement) alkalmaz, mint amikor a tengerbe dobják, Jónást hangsúlyozza azt „ezt a zsidót” kifejezést használja, amellyel kora társadalmi faji megkülönböztetésre utal.

Jónás azért kerül a tengerbe, mert nem imádkozik istenhez, s mert kijelenti, hogy neki nincs köze a világ bajához. babits leszögezi, aki nem akar szenvedni az kétszer, szenved, illetve aki az életét hazugságba veszti a boldogságtól magát elrekeszti.

Harmadik rész: Háromszor próbálkozik Jónás a Niniveiek segítségével, de csak kinevetik és vizsgálgatják, mint valami különleges lényt, aki nem illik közéjük. Azt látja a hatalmasoknál, hogy csak játékból mészárolják le az embereket, az emberi életnek itt nincs semmi értéke, jelentéktelennek számit. Jónás felháborodik e láttán, hogy hiába vetette alá magát az úr parancsának, úgy látja a prédikációnak nem lett semmi foganatja.

Ebben részben mondja ki Babits költeményének lényegi mondanivalóját, mert „vétkesek közt cinkos, aki néma”, a rész végén egy Kölcsey versre utal vissza Zrínyi második énekére, amikor Jónás bosszúvágyát fogalmazza meg.-Irsd ki a korcs fajt és gonosz nemzedéket”

Negyedik rész: A méltatlankodó Jónás a sivatagban megy, várván hogy teljenek a napok és ott egy bokor árnyékában húzza meg magát, és amikor az úr leszárítja a tök levelét Jónás ismét haragra lobban, végül az Isten szavai csillapítják le.

Te csak prédikálj, Jónás én cselekszem, nem pusztítja el Ninivét, mert látta, hogy némely lélekben a jó kicsirázott. Jónás hallgat, ami azt jelenti, hogy tudomásul vette az Úr szavait.

Jónás imája később egy személyes hangvételű imát kapcsol, melyben azért fohászkodik az istenhez, hogy minél tovább tudjon szólni, mielőtt egy végső cethal szájában eltűnne.