. Az Anjouk gazdasági és társadalmi reformjai

1301 kihal az Árpád-ház 1301-1308 interregnum (király nélküli időszak) trónkövetelők: Károly Róbertet (V. István dédunokája), a nápolyi Anjou-dinasztia tagját 1301-ben megkoronázza az esztergomi érsek Vencelt (cseh) szintén 1301-ben a kalocsai érsek koronázza meg; apja halála után V. elfoglalja a cseh trónt, a bajor Ottónak adja a koronát (1303); Ottót a veszprémi és a csanádi püspök koronázza meg kiskirályok: Horvátország: Frangepánok, Baboničok, Šubičok (tartomány- Dunántúl: Kőszegiek urak, oli- Felvidék (Ny): Csák Máté garchák) Felvidék (K): Aba Amádé és fiai, Ákosok Kárpátalja: Petenye fia Péter Tiszántúl: Borsa Kopasz Erdély: Kán László Délvidék: Vejtehi Tódor 1308 királyválasztó gyűlés, az ország előkelői beleegyeznek abba, hogy Károly Róbert legyen a király 1309 újra megkoronázzák Károly Róbert (Caroberto) (1308-1342) a tartományurakat legyőzi (legnagyobb csata: 1312 Rozgony, Aba Amádé; 1317 Borsa K.-t győzi le; 1321 Csák Máté meghal) => nő a királyi birtok aránya adományozás =>új történelmi családok jönnek létre: Szécsényi, Druget, Garai, Debreceni, Nekcsei stb. új intézmény: honor (szolgálati birtok arra az időre, amíg a hivatalt betölti) a stabil gazdaság megteremtése feltétele az erős királyi hatalomnak gazdaságpolitika: állami adó: kapuadó (portális adó): 1 aranyforint telkenként; telek az, aminek a kapuján befér egy megrakott szénásszekér; több család is lakhat egy telken (a jobbágyok első állami adója) regáléjövedelmek (királyi jogon (ius regale) szerzett jöv.): bányabér (urbura, 1327): eddig a király kapta a bányászott arany tizedét ill. az ezüst nyolcadát, mostantól a földesúr kapja ennek harmadát, tehát 1/24 ill. 1/30 részt => földesúr érdekelt abban, hogy bányát nyissanak a földjén pénzverés és pénzbeváltás haszna (lucrum camarae) nemesfém- és sómonopólium harmincadvám (tricesima): külkereskedelmi vám huszadvám: külker. vám a Balkán felé domaniális jövedelem (birtokból származó jöv.) (az Árpád-korban erre épült a kir. hatalom; az ilyen rendszer neve: patrimoniális királyság): földbér (cenzus): aki királyi birtokon jobbágy, az a királynak fizeti, aki földesúrin, az a f.úrnak nemesfémbányászat európai szinten is jelentős (1500-2000 kg arany/év, Eu. 1.hely) értékálló aranyforintot (firenzei minta) és ezüstpénzt veret (utóbbi: dénár) Nekcsei Dömötör tárnokmester; a neki alárendelt gazd. szervek: kamarák (ezek élén: kamaraispánok); pénzbegyűjtők német bányászokat hív be céhek alakulnak fejlődik a kertgazdaság, szőlő- és gyümölcstermelés a földesúri szolgáltatásokat egyre inkább pénzben fizetik (az áruterm. és pénzgazd. terjedése miatt) jobbágytelekrendszer egységesedése; szabad kir. városok és mezővárosok fejlődése banderiális hadsereg (földesurak seregei; bandiera: ‘zászló’) 1335 visegrádi királytalálkozó résztvevők: III. Kázmér lengyel király (1333-70) Luxemburgi János cseh király Károly Róbert magyar király eredmények: Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalak kijelölése (Buda-Esztergom- Brünn-Nürnberg-Köln és Kassa-Krakkó); Bécsnek árumegállító joga volt (a rajta áthaladó árukat megveheti a helyi árviszonyoknak megfelelően), ami útvonalkényszerrel párosult (nem lehetett elkerülni a várost) záradék: Lajos örökli a lengyel trónt, ha Kázmérnak nem születik fia hadjáratok: alapvetően békés; 1330-as években sikertelen hadjárat a havasalföldi Basarab vajda ellen Zách Felicián: merénylet a kir. és a kir.nő ellen => családját kiirtják (Arany J. dolgozta fel)   I. (Nagy) Lajos (1342-82, 1370-től lengyel király) bevételeinek nagy részét a regáléjövedelmek teszik ki 1351-es törvények: az Aranybulla megújítása (ha nincs törvényes fiúörökös, akkor a birtok negyedét a lányörökös kapja, a maradék szabadon örökíthető) változás az Aranybullához képest: ősiség törvénye (nemesi birtok elidegeníthetetlensége) nem adható el a nemesi birtok; magfogyás (nincs utód) esetén a tágabb családból, oldalágról örököl valaki, magszakadás (nincs rokon) esetén a koronára száll a birtok kilenced: a termény kilencedik tizedét a földesúrnak kell beszolgáltatni (ha a király vagy az egyház a földesúr, akkor annak); ha valaki nem szedi be, akkor beszedik helyette, hogy ne legyen előnye a nagyobb birtokosoknak (a parasztok hozzájuk költöznének, mert szabad költözködési joguk van) „egy és ugyanazon nemesi szabadság elve„: jogi különbség nincs a nemesek között, csak vagyoni hadjáratok: Nápoly; ok: testvérének, Andrásnak ígérték a n.-i trónt, de megölték Aversában 1347 az első nápolyi hadjárat; Aversánál megsebesül 1348 hazajön, mert Nápolyban pestisjárvány tör ki; helytartója: Laczfi a csapatok dalmáciai átvonulása miatt háborúba keveredik Velencével Bogdán Moldvai fejedelmet függésbe akarja hozni sikerrel, beavatkozik a lengyel-litván háborúba; a lengyel-litván viszony rendeződik Balkán: a bogumil eretnekek ellen a magyar történelemben először ő ütközik meg török csapatokkal.

Arany János

1817-ben született Nagyszalontán. Szegény, de mélyen vallásos földművelő szülők gyermeke. Már hatéves korában tudott írni és olvasni. Nagyszalontán és Debrecenben is tanult, de tanulmányait pénzszűke miatt félbeszakította,23 éves korában elveszi feleségül Ercsey Juliannát.1846-ban megjelent a Toldi, rendkívüli irodalmi sikert hoz a költő számára. Petőfi a Tolditól kezdve barátjának, fegyvertársának tartja, mint népi költő.1847-ben Toldi estéjét írja meg. A szabadságharc ideje alatt nemzetőr, s a nép barátja folyóíratott szerkeszti. A bukás után a Tisza családnál nevelő, majd Nagykörösön tanár, ahol maga írja könyveit.1860 után Pestre jön Szépirodalmi figyelő ill., a Koszorú szerkesztője lett.1865-ben MTA-hoz kerül és ebben az időszakban veszíti el Juliska lányát. MTA titkára, majd főtitkára 1876-ig, Utána ismét alkotni kezd, az Őszikék-Ben újra lírai verseket ír, balladákat.1877-ben írja meg Toldi szerelmét, akiről-Piroskáról szól.

Arany balladái: Balladákat először, Nagy körösi tanársága alatt írt, 1853-től kezdődően ezeket nevezzük nagy körösi balladáknak.

Epika mű nemébe tartozik, de vannak benne lírai és drámai elemek is.

Előzménye:

A-a népballada (nép költi)

A-a székely népballada (12 kő míves építi Déva várát)

– a skót népballada (1800 –ás évtizedek előtti)

Műballada. ( a költő maga ír)

A-tragikus ballada

A-komikus ballada

Történelmi ballada:

A-paraszti ballada

A-népi ballada (népi világ)

Lélektani ballada (lélekállapot, változásokat tükröz, gyakran tragikus. Ágnes asszony)

Jellemzői:

1,A balladai homály: A költő szaggatottan és utalásszerűen adja elő a történetet. Az eseményeket az olvasónak a képzeletében kell összerakni, ez az előadásmód sűrítésével feszültséget kelt, szenvedélyeket indít el.

2.Gyakorta a ballada előadása nem lineáris, azaz nem idő folytonos, hanem későbbi eseményeket helyezi előtérbe, ill. egymás mellé szerkeszt két időpontot. A múltat és jelent ez által fokozni tudja a balladai homályt. Ez a homály főként történelmi balladák esetében fordul elő, a cenzúrást is képes megtéveszteni.

3.A gyakori a tragikus balladáknál a bűn és bűnhődés motívum, a szörnyű bűn elkövetője, többnyire megörül, de lehet haláleset is a büntetést.

Ágnes asszony (paraszti ballada) 1853

Nem lineárisan meséli el a történetet a fő eseményt már a ballada indulása előtt lejátszodott. Egy véres leplet moss Ágnes asszony a patakban, kitérő válaszokat adva az őt kérdezőknek. Az utcagyermek és a szomszédok után, a harmadik hajon érkezik és börtönbe viszi az asszonyt. Nehezen viseli a bezártságot és küszködik a magánnyal, mert folyton rémképeket lát. A megörülés folyamatát lépésről –lépésre írja le a költő, amelynek az első stádiuma, amikor az asszony rádöbben arra, hogy megörülhet. A másik, amikor a biráli elé citálják, előtte rendbe hozza a haját ne, hogy azt higgyék, hogy megbomlót, ekkor még egységben érzi szellemi képességeit. A tetőpontja a balladának az ítélet kihirdetése. Egyszerre világosul meg az olvasó számára hogy valójában mi is történt meg mi volt az ítélet. Szeretője aki megölte férjét ,halálbüntetést kap,Ágnes viszont életfogytiglanra ítélik,ennek hallatára veszti el tudatát. Együtt érzően a lélekszenvedése iránt,amiképpen a bíró is szánalommal tekintenek az asszonyra,Arany nem az embert ítéli el hanem a bűneit,azt viszont könyörtelenül.A birok elbocsáltják és Ágnes asszony élete végéig a bün leplét mossa,hiszen a lélekben nincsen feloldozás.

Szondi két aprodja 1856

Ez a történelmi ballada a török kort idézi elénk, Szondi György hösies várvédelmét a túlerővel támadó alival szemben.A ballada maga azzal indul hogy vége van a Drégelyi összecsapásnak s a törökök a gyözelmüket ünneplik,Alinak csak akkor lenne teljes a dicsősége ha az életben maradt Szondi két dalnoka is őt dicsőitené.Igy parancsba adta hogy kisérjék a török táborba a két dalnokot.Egy különleges dialogus veszi kezdetét,hiszen a küldönc bármit is mond ,az ifju daliák csak azzal törödnek hogy elregéljék a csata kimenetelét.Két idősik mutatkozik,az aprodok a multat,a török a jelent képviseli.Mégis az egymás melletti elbeszélés között is van érzelmi összefüggés a két monolog között.Eső sorban a török reagál,hol hizelgöen ,hol fenyegetően,hol pedig a türelme fogytán eröszakosséggal,de az aprodok mintha észre sem vennék,csak akkor eszmélnek fel amikor már börtönnel fenyegeti öket,de nem hátrálnak meg söt megátkozák azokat akik kioltották Szondi vérét.

1856-ban a szabadságharc után Arany azt hirdeti ebben a versben hogy rendületlenül legyen hü a szabadsághoz és a szabadság emlékéhez.Semmiképp sem szabad behodolni az ellenségnek,két gyermek példájában mondja el,akik nem rettennek meg senkitöl sem a felnöttektől,sem a túlerőtől.

Toldi triológia

A toldi 1846 amellyel Arany irodalmi sikert arat, mindjárt megkezdi a Toldi Estéje kézirarát is,1854-ben jelenik meg a a közbülső része,a Toldi szerelmét az Öszikék idején 1877-től irja.Arany ebben a műben azt akarja ábrázolni,hogyan emelkedik fel egy paraszfiú,kiválósága révén,hogy a király barátjának tudja.A 40-es években felmerült az érdekellentét gondolata a nemesség és a parasztság között,ennek az eszménynek felel meg Toldi Miklos aki mindkét felet képviseli egyszerre,hiszen ő nemesi származású de bátja kitagadta a jussból.Arany célja az volt hogy a nép nyelvén szoljón a néphez.

Nagy Lajos idejében játszodik a mű.

Toldi karaktere:Kiemelkedik társai közül ereje,bártorsága,rátermetsége,küzdeni tudása révén,nem csoda ő az aki győztesen tud fellépni a Cseh(első Toldi),mint pedig az Olasz(Toldi estéje) vitéz ellen.Toldi valóságos lovag,nemes,királyhű,édesanyját fiúi szeretett ővezi,ám de van egy rossz tulajdonsága is ,indulatossága,hirtelen haragsága képes gyilkoságokba taszitani.A két mű párhuzamos szerkesztésű.Budán van egy hetenkedő idegen,Toldi felmegy a faluból Budára és megmenti a magyarok becsületét,legyőzi a beképzelt lovagot.

Ady Endre (1877-1919)

1877-ben születik Érmindszenten (Észak-Erdély), apja kevés földdel rendelkező nemes volt.
1888-tól nagykárolyi piarista gimnázium (nem tetszik neki),1892 – Zilah, Wesselényi Miklós Református Kollégium. Kincs Gyula, irodalomtanár indítja el a költészet útján.
Ady sokat olvas: kortárs regényeket (Jókai, Eötvös), valamint Petőfit, Vörösmartyt, Vajdát 1896 – debreceni jogakadémia, egy évig tanul itt, de nem készül jogi pályára, műveltsége tovább nő: Auguste Comte, Friedrich Nietzsche tanaival ismerkedik, lapoknál dolgozik, 1899-től a függetlenségpárti Debrecennél.1899 végén baráti tanácsra Nagyváradra kerül, lapoknál dolgozik Szabadság (szabadelvű), majd 1901-től Nagyváradi Napló (nívós ellenzéki) radikális politikai nézetek. Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda), Párizsban élő asszony pártfogásába veszi. 1903-ban Nagyváradra jön, Adyval egymásba szeretnek. 1908-ban megindul a Nyugat: vezetője, Ignotus, az irodalmi liberalizmus képviselője. Ady Nagyváradon részt vesz a Holnap irodalmi társaság megalapításában, ismételt támadások, Ady „kiborul”, megírja A duk-duk affért – igazságtalan vádak Herczeg Ferenc lapjában, az Új időkben jelenik meg.
Lédával 1912-ben szakít, ennek lenyomata az Elbocsátó, szép üzenet (kegyetlen vers), ennek hatására sokan írnak neki, köztük 1911-től Boncza Berta (Csinszka, 16) is.
1915-ben házasság a csucsai lánnyal Budapesten; az első éveket Csúcsán töltik.
1918 őszén betegsége súlyosbodik: kisebb hűdés folytán elveszti beszédkészségét, utolsó versét Ignotus ösztönzésére írja: Üdvözlet a győzőnek, köztársaság kikiáltásakor megjelenik, a Parlamentben a Vörösmarty Akadémia elnökké választja, megnyitó beszédét már képtelen elmondani, 1919-ben egy szanatóriumban, tüdőgyulladás miatt éri a halál, a nemzet halottjaként temetik el a Nemzeti Múzeum előcsarnokából.

1906.Új versek című kötete megjelenik. Az új versek sokféle újdonságot hordoznak, kifejezetten pezsgést hoz a magyar irodalmi életbe, sokan elítélik, és sokan támogatják, s az új költőt hirdetik Adyban.
Az újdonságaival kapcsolatban vélemény különbségek alakultak ki a következők miatt:
1, Az új költői stílus a szimbolizmus alkalmazása miatt, amely ismeretlen volt addig Magyarországon.
2,Az új szerelmi költészete miatt is, amely elütött az addigi megszokott szerelmi ábrázolástól. Petőfi és Vajda János költészetén nevelkedve erotikus hangot ütött meg.
3,Ady magyarság gondolata, olykor elítélte a nemzetet, a magyarságot, de csak azét, hogy jobbá legyen. Ezt sokan félreértették, elítélték, és magyarellenesnek vélték.
4,Az a költői hang, amely őt magát isteni küldöttként mutatja be, a többieket akár a hősöket is maga alá sorolva. Poétai gőg terheli költészetét.
Ettől kezdve minden évben megjelenik egy új kötete egészen 1914-igs mivel Ady háborúellenes és ki is nyilvánítja azt, 1918-ig ne jelentett meg újabb köteteket.

Magyar Ugaron
A költő úgy érzékeli Magyarországot, mint egy gazokkal benőtt, elvadult tájat, ahol már alig találni virágot, túlsúlyba került az értéktelen az értékessel szemben.
A fenyegető gaz nővények körülveszik, miközben a szép virágokra gondol, vagyis a régi kultúrára gondol, az a gazok legyűrik a költőt s cselekvőképtelenné teszi. A vers végén csak gúnyos kacaj hallatszik.

Harc a Nagyúrral
Ady többek közt is újító volt a magyar költészetben, hogy pénzről irt verset, arról hogy mindenképpen támogatásra van szüksége gazdag pénzemberektől, ezeket szimbolizálja egy szörnyeteg a visszataszító disznófejű Nagyúr.
a tizversszakos költemény három egységre bontható, az első három versszakban találkozását írja le a Nagyúrral, alázatos késséges, abban reménykedik, a disznófejű meghatja a tehetségét, késségesen ad neki pénzt, azonban bárgyú módon vigyorog őrizvén vagyonát.
A közbülső 4,7-dik versszakban taglalja, miért van a költőnek több pénzre szüksége? Bodler, Rimbo nyomán ő is az mondja, az újat az ismeretlent kell felfedeznie, ehhez szükséges olyan életvitel, amihez pénzre van szükség.
A záró három versszakban neki leselkedik, hogy kirázza bankából a pénzt, azonban próbálkozása ily módón is érzéketlen közönnyel veszi tudomásul zaklatását. a költemény azzal záródik, hogy a harcuk nem szünik meg a költő nem adja fel.
Ady szerelmi költészete
1903-ban megismerkedik a nála idősebb Diósi Ödönné Brüll Adéllal(Léda).Ekkoriban újságíróként tevékenykedett Nagyváradon(kis-Párizs).Léda magával viszi Párizsba és ott ismerkedik meg a költő a szimbolizmussal,a francia szimbolista költőkkel ( Bandeloire,Verlaine,Rimband).A szimbolisták az élet mélységét és összefüggéseit jelképek segítségével kívánják felszínre hozni.1912-ben véget ér a kapcsolatuk „Elbocsájtó szép üzenet” Lédának irja.Ady is Léda is egy teljes szerelmet várt ettől kapcsolattól,minden szeretett volna megkapni a másiktól,testileg,lelkileg .szerelmileg ezért renkivűli szenvedéllyel szerették egymást, mivel mindketten erős egyéniségek voltak, szerelműk óhatatlanul tele volt konfliktussal, amely megmérgezte kapcsolatukat. Az nem okozott ellentétet, hogy Léda zsidó származású, idősebb és férje is volt, mindinkább hogy egyik sem engedett a másik félnek, ahogy akarták mindketten a szerelmet úgy mindegyik győzni akart.
Héja nász az avaron
A ragadozó madárral szimbolizálja szerelműket, s nem tehetnek arról, hogy úgy szeretnek, ahogy, hisz mindketten győztesek akarnak lenni.a vijjogás kifejezi azt az érzésnélküli ridegséget, amely az alaphangja az együttlétüknek, ugyanakkor ott van mellette a fájdalom, a keserűség, a sírás és a játékosság is.
A Nyárban a szerelem forróságában fiatal párok tűnnek fel, de ők már az Őszbe szállnak, a szerelműk az elmúlás felé tart, bár szenvedélyesen vágynak a másikra. Bár tudják, hogy az utolsó nászuk lehet, a mostani mégis beletépnek a másikba, miután végleg lehullanak.
Lédával a bálban
Két évvel később íródik a költemény, szerelmük szinte megdermed, a kergetőzés már megszűnik, halál arccal lépnek be az élet báljába. Boldog mámor, zene finom illatok a teremben, az öröm tetőfokára hág, a fiatal szerelmesek átadják magukat az érzelmeiknek, ám amikor Ady és Léda belép szerteszórván hervadt rózsakoszorúikat egy csapásra megfagy körülöttük a világ, minden az ellenkezőjére változik, s a fiatal párok Adyék kapcsolatában látván jövőjüket, szétrebbennek. A szorongás és a jövőtől való félelem hatja át a termet.
Boncza Berta (Csinszka)
Amikor a világ előtt is kiderült hogy Ady és Léda elváltak egymástól Ady sok nő ajánlatával találta szembe magát,többek között egy svájci nevelőotthonból a majd 20 évvel fiatalabb Boncza Berta irt neki levelet.Hivatkozzott arra hogy távoli rokonok amivel Adyt különösen megfogja hiszen mindig is büszke volt nemesi származására.A lány elérte hogy Ady meglátogassa,majd nem sokkal később össze is házasodtak,azonban ez a szerelem különbözött a Léda iránt érzett szerelemtől,az egyre betegebb költő menedéket ápolást egyben lelkes szeretőt talált magának,ő már nem igen tudta viszonozni Csinszka odaadását.
A szerelem gyengéd érzéki a versekben is tükröződik.
Nézz Drágám, Kincseimre
Keretes költemény 1 és 6 versszakban felszólítja feleségét, hogy tekintse ő életét, s lássa, hogy neki semmilyen kinccsel nem rendelkezik. A üresség érzését fejezi ki, hogy a kincsimre nincseimre mimmel válaszol. A záró versszakban abban reménykedik, hogy Csinszka az ő őszülő haját fiatalosabbnak fogja látni.
A közbülső 4 versszakban fájdalmasan beletörődően gondol vissza eddigi életére, a legfontosabbakról számadást készít, búsan emlékezik vissza, hogy mennyien bántották magyarsága miatt. Egyetlen öröme van az életben, az aljas világban Csinszka odaadása.

1. A római köztársaság válsága

Mutassa be a hódító háborúk társadalmi következményeit, a földkérdés megoldására megfogalmazott elképzeléseket! Magyarázza meg, hogy a társadalmi átalakulás mennyiben függött össze a köztársasági intézmények válságával!

1. Hódító háborúk társadalmi következményei: városállamból birodalom, latifundiumok és antik, rabszolgaság, a parasztok tönkremenetele
szenátori rend és lovagrend

2. A földkérdés megoldására való elképzelések:
Tiberius Gracchus reformja
Gaius Gracchus reformja
Marius hadsereg reformja

3. Köztársasági intézmények válsága:
szenátori párt és néppárt
Sulla diktatúrája
polgárháború, rabszolgafelkelés
I)
1, Róma háborúzásainak

következménye, hogy másfél évszázad alatt kis városállamból a Földközi-tenger medencéjének ura, hatalmas világbirodalom központja lett. A nagy hódítások azonban számos gazdasági, társadalmi és politikai kérdést vetettek fel és alapvető változásokat idéztek elő, válság alakult ki.

az i.e. II. Század közepére Róma elfoglalta a Földközi-tenger medencéjének nagy részét, korai köztársaság korának (i.e. 510-265) végén militarizálódás, terjeszkedés dél felé, pun háborúk (i.e. 264-146), makedón háborúk (i.e. 215-148), Hellász leigázása (i.e. 146), Asia (i.e. 133), hódítások belső változásokat, majd súlyos gondokat eredményeznek – válság alakul ki
2, a válság jelei: A gazdaságban nagy változások mentek végbe. A birtokos parasztság ugyanis elvesztette érdekeltségét a hódításokban. Az otthonmaradt családtagok nem tudtak olyan hatékonyan dolgozni, de viszont a rabszolgamunkát nem tudták megfizetni, és nem is volt kifizetődő, s ezért a kisgazdaságok nagy része tönkrement. Ezzel sajátos csoportot hozva létre a PLEBS-et. A provinciák jövedelmeit elsősorban a kereskedő réteg fölözte le, akik kereskedelemmel, adóbérlettel foglalkoztak. Közvetlenül nem vállalhattak részt a politikában, így különült el egy réteg a Lovagrend.

A másik csoport a Senátori rend, a szenátorok leszármazottai. Optimatáknak nevezték magukat. Jelentése legjobbak. Közülük kerültek ki a parancsnokok, a provinciák kormányzói. Ők gazdag patríciusok, földbirtokosok, meghatározó politikai hatalmuk volt. Saját és az ager publicusból kihasított nagybirtokokat, latifundiumokat alakítottak ki, melyeket, mint magántulajdonukat kezelték.

A változásoknak egyértelműen a parasztság volt a kárvallottja. Ők alkalmi munkából, politikai joguk áruba bocsátásából tengődtek.
3, Egyre kevesebb szabad paraszt volt, egyre több rabszolga. Nagy számuk miatt itt is kialakult a klasszikus rabszolgaság, ezzel együtt természetesen növekedett a felkelések száma is. A parasztság tömeges tönkremenése hadkiegészítési válságot is előidézett, mivel a hadseregbe vagyontalanokat nem soroztak be, mert megbízhatatlannak tartották őket. A legyengült hadsereg egyre nehezebben lett úrrá a rabszolgafelkeléseken, s nehezebbé vált a határok védelme is. A társadalmi, gazdasági és politikai gondok megoldása érdekében Rómában különböző politikai csoportosulások alakultak ki.

II)
a) Tiberius Gracchus ie. 133-as év néptribunusaként földreform tervezetet dolgozott ki, mellyel helyre akarta állítani a parasztság gazdasági helyzetét, hogy csökkentse a szabadok közti politikai feszültséget, és megoldja a hadsereg kiegészítési gondjait. Maximálták a családfők és családok által birtokolhatott területet. Ennek értelmében a latifundiumok jelentős része az állam kezébe került volna vissza. Az elvett földekért a tulajdonosok kártérítést kaptak, s parcellákra osztva földnélküli parasztoknak adták. A szenátusi arisztokrácia többsége ellenezte a földreformot. Gracchus még egy évre meg akarta magát választatni, hogy folytathassa reformjait. Emiatt fegyveres összecsapások alakultak ki, melyben Gracchus is életét vesztette. Halála után kisebb hatékonysággal, de folytatódott a földosztás.

b) Gaius Gracchus ie. 123-122-i néptribunus törvényeivel a városi köznépnek olcsó gabonát biztosított, Karthágó területén új provincia létrehozásával munkalehetőséget akart biztosítani. A lovagrend megnyerése céljából Ázsia provincia évi adó begyűjtésének jogát adta nekik bérbe, s úgy döntött, hogy a provinciákban történt visszaéléseket a lovagokból álló bíróságok vizsgálják felül. Intézkedéseivel kivívta a szenátusi arisztokrácia gyűlöletét. Amikor azt indítványozta, hogy Róma összes itáliai szövetségese kapja meg a római polgárságot, az előjogait féltő köznép is ellene fordult. A szenátus rendkívüli állapotot hirdetett ki.
Következményei: Gaius híveit legyilkolták, őt magát pedig saját kérésére egy rabszolgája ölte meg.

A vezető réteg egymással ellentétes csoportra oszlott a Senátori rendre és a lovagokra. Két politikai csoportosulás, jött létre az Optimaták és a Néppárt. Mindkét irányzat a hatalom megragadására tört.

A Gracchusokkal kezdődő néppárti politika képviselői meg akarták szüntetni a szenátusi arisztokrácia politikai egyeduralmát. A velük szembenálló optimaták viszont a szenátusi arisztokrácia hatalmát akarták visszaállítani.
c) Marius néppárti politikus a vagyontalanok zsoldos katonaként való alkalmazásával kivonta őket a belpolitikai harcokból, s megoldta a hadkiegészítési problémát is. A kiöregedett katonák (veteránok) földet kaptak munkájuk végezte után. Marius ezzel egy erős, jól képzett hadsereget teremtett. A Marius-féle néppárt napirendre tűzte tehát a reformokat, de a legnehezebb kérdés még mindig a földkérdés volt.

d) . Livius Drusus néptribunus felújította a földosztást (i.e91), és a szövetségek egyenjogúsítására is javaslatot tett. A szenátus azonban ellenállt, majd Livius Drusus meggyilkolása az itáliai szövetségesek háborújához vezetett. Elszakadtak Rómától, és külön államot alapítottak. Nagy eredménye, hogy már nem csak a rómaiak, hanem Itália minden szabad polgárára kiterjesztették a római polgárjogot.
e) Sulla

. Sulla vezetésével a senatori rend sereget küldött keletre, de alig hogy elindult a néppártiak leváltatták, és Mariust helyezték helyére. Sulla nem mondott le hadseregéről és Róma ellen fordult, vérfürdőt rendezett a néppártiak között. Kis-Ázsiában legyőzte VI. Miltriadeszt, közben Marius a senatori rendet irtotta. Sulla békét kötött a ponciusi uralkodóval, hazatért és korlátlan időre diktátorrá választatta magát. Aki ellenszegült legyilkoltatta, letelepítette veteránjait, senátus létszámát 300-ról 600-ra emelte.

f) Rabszolgafelkelések. Volt egy sajátos rabszolga réteg ezek pedig a gladiátorok. Őket gladiátor képző iskolában képezték ki, hogy azután a nép szórakoztatására egymást gyilkolják az arénában, illetve állatokkal szemben harcoljanak halálukig. A rabszolgák igyekeztek sorsukon változtatni, és a polgárháború időszaka ehhez ideális időpont volt. Sulla diktatúrája alatt zajlott a legnagyobb, a Spartacus-féle rabszolga felkelés kre.73-71-ig, melynek célja kezdetekben a hazajutás (germánia, gallicia), majd a hatalom megdöntése, kezdetben sikeresek, a senatus Sulla alvezérét CRASSUS-t küldte utánuk, és végül vereséget szenvednek. A következményei: keresztre feszítések, rabszolga munkaerő drágábbá vált, lehetővé vált az önmegváltás.

Fogalmak:

-latfundiumok: óriási birtokok,

A görög dráma

Szophoklész: Antigoné

A görög dráma kialakulása, vallásos szertartásokhoz kapcsolódott, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez. Dionüszosz volt a bor és szerelem istene. A kardalból és istentiszteleti táncokból született. Az első lépés a dráma felé az volt,hogy a karvezető kivált a kórusból az isteni oltárhoz és beszédet folytatott,mire a karénekkel válaszolt. I.e. 535-ben egyesítették a kardalokat és a táncot, majd minden évben bemutatókat tartottak. Ekkoriban a kardalok és dialógusok váltakozásából épült fel minden színpadi mű. A dráma Periklész ideje alatt virágkorát élte. Tulajdonképpen a főszerepkő a korús volt, hiszen a közösséget testesítette meg, majd később két, három színész is betársult közéjük és az ő párbeszédük bonyolult cselekménysorozatra adott lehetőséget. Megváltozott a dráma tárgya is, Dionüszosz helyét egy idő után a trójai,thébai és mükénéi mondakör hősei foglalták el.A drámát már az átlag állampolgárt is érdekelte, sőt állampolgári kötelesség volt az előadásokra járni. Mivel az ünnepségnek hatalmas tömege volt ,így a színházat is ennek megfelelően alakították ki. Az előadás egész napos volt, 3 drámaíró , 3 drámát mutatott be.

A színházat rendszerint domboldalra épített, félkör alakú,lépcsőzetes padsorokat képeztek ki a nézők számára.Kb 20-30 ezer ember befogadására volt alkalmas, a színház középen volt az orchesta /orkhésztra /tánctér, színpad/ itt játszottak a színészek is,akik nagyon keveset mozogtak,inkább csak szócsatákat vívtak egymással, 2-3 szereplő fért el rajta.A színészek álarcban játszottak, melyek a legfontosabb jellemvonásokat emelték ki,a maszkok tették lehetővé hogy néhány női szerepet férfiak játszák.Nem használtak hangerősítő tölcsért,mert kitűnő volt az akusztika.A közösség evett és ivott az előadás alatt,minden szabad ember bemehetett,de belépőjegyet kellett fizetni,a szegényeknek az állam kifizette a jegy árát ez volt a „ nézőpénz”.Arisztotelész volt az, aki az ókor legnagyobb filozófusa volt,Poétika című művében,összefoglalta a görög színház jellemzőit.

A görög drámaírást 4 nagy alak képviselte:

Aiszkhülosz,Témája az Istenek és a társadalom viszonya

Szophoklész:A görög dráma csúcspontját jelentette.

Euripidész:Ő a legmodernebb bonyolult lélektan és jellemek.

Arisztophanész: Leginkább komédiákat írt.

A dráma az irodalom harmadik műneme,az eseményeket a szereplők dialodusaiból és monológjaiból ismerjük meg. Színpadra szánt alkotás. Két műfaja: a tragédia és a komédia.

A drámai cselekmény kibontakozása:alapszituáció-drámai harc- konfliktus-katarzis.

A tragédia uralkodó esztétikai minősége a tragikum, ami hirtelen bekövetkező visszafordíthatatlan értékveszteséget jelent. A főszereplő elbukása tragikus hatású ,mert a nagy hatású emberek elvesztése minden esetben értékveszteség érzését kelti.

Szophoklész /Kr.e. 496-406/

Kolonoszban születtet,gazdag családban.Az első bemutatott darabjával Triptolemosz című tragédiával első díjat nyert,tizennyolcszor lett első a drámaversenyeken.Több dramaturgiai újítás fűződik a nevéhez: a színészek számát kettőről háromra, a kar tagjainak számát pedig tizenkettőről tizenötre emelte,Arisztotelész szerint ő alkalmazott először diszleteket.120 művet irt,24 drámaversenyt nyert,7 műve marad fenn,amiből 3 szól a Trójai mondakörről és 3 szól a Thébai mondakörről.

Aiasz: A filozófusok mai álláspontjuk szerint a fennmaradt drámák közül ez volt az első, amit bemutattak.

Trakhiszi nők (Trakhinai) : A darab a szerelem ,a bosszú, a csalás és a megcsaltatás tragédiája.

Antigoné

Oidipusz király (Oidipusz türannosz)

Élektra: A darab Szophoklész legproblematikusabb alkotása.

Philoktetész

Oidipusz Kolónoszban (Oidipusz ho en Kólóno).A darab Szophoklész utolsó műve.

Nyomszimatolok (Ikhneutai)Egyetlen komikus alkotása.

Antigoné

Tragédia,melyet a 440-es években mutattak be,a thébai mondakörhöz kapcsolodik.A korabeli nézők ismerték a mítoszt,de a mai olvasok viszont meg kell ismerkednie a Labdakidák történetével.

Thébai mondakör:

Laiosz király,labdakosz fia Iokasztét vette feleségül. Borzasztó jóslat nehezedett az ifjú párra,Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját és feleségül veszi anyját. Ettől félve a király kitette a fiú gyermeket Kitharion rengetegébe, hogy ott elpusztuljon.A parancsot végrehajtó pásztornak viszont megesett a szíve és magához vette és elnevezte Oidipusznak. Még csecsemő volt amikor a korinthoszi királyi párhoz került és sajátjuként nevelték.Ám egy lakomán valaki „cserélt gyermeknek” titulálta,ekkor kezdett gyanakodni, elment a delphoi jósdába ahol ugyanazt a jóslatot kapta mint az apja. hogy a borzalmas jóslat ?

beteljesedését elkerülje,elhagyta Korinthoszt, és elindul Théba felé.Az oda vezető uton találkozott Laiosz királlyal és kíséretével,vita támadt közöttük és önvédelemből,tudtán kívül megölte az apját és a kíséretét egy szolga kivételével. Mikor Thébába ért, már Laiosz sógora uralkodott,Kreón. A várost éppen a Szphinx tartotta rettegésben. Mindaddig emberáldozatot követel magának míg valaki meg nem fejti találós kérdését.Kreon elkeseredésében felajánlja királyságát és feleségét aki megfejti. Oidipusznak sikerült,így Théba királya lett és tudtán kívül elvette az anyját.A jóslat beteljesült. Négy gyermekük született két lány (Iszméné. Antigoné),és két fia (Polüneikész,Eteoklész).egyszer azonban dögvész tört a városra és a delphoi jósda jóslata szerint addig, míg meg nem találják Laiosz gyilkosát. Oidipusz mindenre kiterjedő nyomozásba kezdett,és mindenre fény derült.Iokaszté öngyilkos lett, Oidipusz király megvakította önmagát. Fiaira, akik ellene fordultak,szörnyű átkot mond,egymás keze által fognak meghalni.A két fiú beleegyezett abba, hogy felváltva uralkodnak,eteoklész azonban megszegte a megállapodást,és bátyját örökre száműzte Thébából.Az argoszi királyhoz menekült,sereget gyűjtött és megtámadta Thébát. Mindketten elestek a harcban,Kreón lett az új király.

A görög dráma szerkezetében a 3-as egység jelenik meg. tér:1helyszín van,cselekmény:1 szálon fut a cselekmény,idő:1 nap

A prológusban megismerjük az alaphelyzetet,és a konfliktus szembeálló figuráit.

Kreón első törvénye,hogy a várost védő Eteoklészt teljes tisztelettel temessék el,míg a várost támadó Polüneikészt ( aki jogos jussát akarta visszanyerni) hagyják a várfal mellet temetetlenül. Rendelete szemben áll az isteni törvényekkel és nem szolgálja a város és a nép érdekeit sem. Iszméné fél Kreón parancsa ellen tenni ,behódol neki,ellenben Antigoné nem hajlandó belenyugodni Kreón döntésébe. Számára még az életénél is fontosabb az általa képviselt erkölcsi elv.A király első beszédéből kiderül, hogy önkényesen hozza meg parancsát,nem uralkodói bölcsességét bizonyítja,csak hatalmát fitogtatja vele,teljes egészében biztos benne hogy helyesen cselekszik.Kreon és Antigoné összecsapásából derül ki, hogy Antigoné tartja magát elhatározott tetteihez ,hiszen lelkiismerete szerint cselekedett mikor eltemette testvérét,tudván hogy halált hozhat fejére,mégis kész feláldozni magát az ősi igazságért. Kreón teljesen elveszti ítélőképességét, kész Iszménét is a halálba taszítani, aki nem is vett részt Antigoné tervében. Kreón fia Haimon Antigoné jegyese megpróbálja rávenni apját hogy, kegyelmezzen kedvesének,de Kreón töretlenül valja hogy Antigonénak Hadész birodalmában a helye.Haimon közli apjával, amit szerelme tett azt a nép is dicséri és jó. Kreónt ez is felbőszíti,nem hajlandó változtatni parancsán,így hibát hibára halmoz. Kreón nem érzi meg fia jajkiáltozását fenyegetésnek véli,megalázza, előtte akarja kivégezni Antigonét.Az utolsó lehetősé amikor Teireszoiász a jós próbálja józanságra bírni mondván csak az ö érdekében jött el hozzá, de a zsarnok Kreón senkiben sem bízik,és hajthatatlan,még az istenekkel dacolva is. Végül Teiresziász azt jósolja neki, hogy hamarosan el fogja veszíteni egyik fiát,a sirrás fogja betölteni a palotát. Kreón ekkor döbben rá, hogy milyen szörnyű és pusztító láncreakciót idézet elő, hiába próbálta megállítani a cselekménysorozatot már késő volt. Kreón felesége is az áldozata lesz. Kreón összeomlása nem tragikus, hanem jogos büntetés, saját halálát kívánja, de lelkileg máris halott. A főszereplő egyéni sorsától függetlenül általában eléri, amit akar, az ellenfél által létrehozott helyzet megszűnik ez által helyreáll az erkölcs világrend. Antigoné eszménye érvényesül s miközben ezt a folyamatot érzékeli a néző átéli a megtisztulást, azaz a katarzist.

7 tétel

Mohácsi csata

1,Előzmények:

II Ulászló (Jagelló) úgy nyerte el a koronát, hogy a magyar rendek körülbástyázták jogaikat, vagyis nem szedhetett be rendkívüli hadiadót, megfogadta, hogy saját pénzén védi az országot és a rendekkel együtt kormányoz. Nem tudta megerősíteni a királyi hatalmat. A királyi jövedelmek rövid idő alatt apadni kezdtek, a végvári rendszert nem tudta fenntartani, s a zsoldos haderő felbomlott.

A bárok a királyi tanácson keresztül irányították az országot, a köznemesség a vármegyékben, országgyűléseken próbálták ellensúlyozni a bárok hatalmát.

Werbőczy István a hármas könyvben összefoglalta a szokásjogot. az országot a szent Korona testesíti meg, melyet a rendek és az uralkodó közösen alkotnak.a rendek lemondtak jogaik egy részéről, de megmaradt a joguk a törvénalkotásra. a köznemesség Szapolyai János báró mögött sorakozott fel. Erdélyi vajdaként igényt tartott a koronára, így az országgyűlés elfogadta a rákosi végzést, miszerint csak magyar születésű királyt emelnek a trónra. Ulászló és a bárok a Habsburgokhoz közeledtek.

1514-ben a bárok és a köznemesek ereje kioltotta egymást, így az ország kormányzása nehézkessé vált.

Bevezették a fejenkénti adózást, ezzel gyorsították a jobbágyság helyzetének romlását.

Baróczi tamás esztergomi érsek a pápai felhívást keresztes hadjáratra

A nemesek ellenezték féltek a parasztság felfegyverzésétől.

A hadjárat élére az egyszerű végvári katonát állították Dózsa Györgyöt. az elégedetlenség fokozatos nőtt a parasztok megtámadták a nemesi udvarházakat. igy jobbágyfelkelés lett.

A jobbágyok főseregét Temesvárnál a főúri párt vezére, Báthori István verte le, Szapolyai segitségével. Elvették a szabadköltözési jogot, fegyverviselési jogát, és heti egy nap robot.

A végvárak állaga egyre romlott, és a katonák szétszledtek. Ulászló nem biztosított védelmet a törökökkel szemben.

A gyermekként trónra kerülő II Lajos a belpolitikai zűrzavarban nem fordított kellő gondot a török veszély diplomáciai elhárítására (a békét sem újította meg).

2, Mohácsi csata:

I Szulejmán hadai elfoglalták Nándorfehérvárt, az ország nyitva állt a törökök előtt.

Tomori Pált nevezték ki a délvidék főkapitánnyá, de ő sem ért el sikereket.

1526-ban Szulejmán ismét támadást inditott. A király hadba hívta a nemeseket és a bárokat, de csak lassan gyülekeztek, A mohácsi síkon Tomori Pál kisérletett tett a törökök feltartoztatására, a csata teljes vereséggel végződött, a magyar bárok és főpapok jelentős része elesett. A király menekülés közben a csele-patakba veszet.

Szulejmán bevonult Budára, katonái kirabolták a várakat és mindent felégettek. Mindenki menekült, ahogy tudott, Szulejmán még ebben az évben elvonult seregeivel és foglyok tízezreivel.

Az ország azonban király és végvárvonal híján kiszolgáltatottá vált a török hódítással szemben.

Következményei:

Először Szapolyai János szerezte meg a koronát, majd a bárok megválasztották I Ferdinándot, aki a bátyjától kapott segélyen zsoldos hadsereget toborzott és Szapolyait Lengyelországba száműzte. A pénz elfogyott a hadsereg szétszéledt és Szapolyai pedig visszatért Erdélybe. Az ország kettészakadt. Szapolyai a töröktől kért segítséget és kapott támogatást. A szultán beavatkozása a magyar belügyekbe megerősítette az ország kettészakadását.

Szulejmán hadat üzent a Ferdinándnak,Szapolyainak átadta az elfoglalt budai várat,A törökök próbálták bevenni Bécset de nem sikerült így egyértelművé vált hogy a két nagyhatalom nem bír egymással.A harc állandósult.A bárok azok mellé társultak ahol éppen kedvező volt.I Ferdinánd és Szapolyai Váradon megállapodást kötött,ezzel elismerték egymás királyságát,ugyanakkor Szapolyai az utódai nevében lemondott a hatalomról hogy az ország egyesülhessen.A megállapodás titkos volt hiszen a szultán nem fogadta volna el.

5 tétel

A nagy földrajzi felfedezések és következményei

1. 1. A felfedezések okai:

– Az európai népesség 1500-ban 69 millió 1600-ban 89 millió nyugat Európa már nem tudta élelemmel ellátni magát sok mezőgazdasági terméket importálnak közép és kelet Európából a kereskedelmi forgalomhoz pénz, és nemesfém kell, de az európai országok nemesfém készletei már nem tudják fedezni ezt a szükségletet.

– 1453-ban a török elfoglalja Konstantinápolyt, így ők fölözik le a Földközi tengeri kereskedelem útját /levantei kereskedelem /

1. 2. Tudományos és technikai előfeltételek:

Ptoleimaiosz: nézete szerint a Föld gömb alakú.

Toscanelli: Térképe szerint India Európától nyugatra van.

Technikai találmányok

Iránytű, térkép, karavella / vitorlás hajó /

Tengerész Henrik portugáliai tengerésziskolája.

1. 3. A felfedezők:

Portugália és Spanyolország járnak az élen.

Oka: – Földrajzi elhelyezkedésük miatt / Atlanti óceánra nyíló kikötő /

– Uralkodóik anyagilag támogatják az utakat.

a.) Portugálok:

– 1471-ben áthaladnak az egyenlítőn

– Diaz Bertalan elérte Afrika déli csúcsát, Jóreménység fokát, de visszafordul.

Vasco da Gama 1497-98 Afrikát megkerülve eléri India nyugati partjait.

b.) Spanyolok

1492 augusztus 3.-án 3 hajóval indul el felfedezni az újvilágot hajói neve: ina, Pinta, Santa Maria. Összesen 4 útja volt, az újvilágot nem róla, hanem Amerigo Vespucciról nevezték el. / a firenzei medichi bank alkalmazottja, aki Kolombusz utjain a hajónaplót írta.

Magellán 1519-ben 5 hajóval indult el, hogy megkerülje a földet 1521 legénysége sikeresen, visszatér.

1. 4. Közép és Dél- Amerika meghódítása

1519-21 Cortez vezetésével megdöntik az aszték birodalmat. / Tenochtitlán /

1532 után Pizarró megdönti az inka birodalmat

– A felfedezők kifosztják a gyarmatokat

– Szétzúzzák a korábbi társadalmak szerkezetét

– Megsemmisítik a művészeti értékeket

– Európából és Afrikából betegségeket cipelnek be Amerikába

– 1494 Tordesillas-i szerződés: húzank egy demalkációs vonalat kb. az 50. Hosszúsági foknál, ettől keletre a gyarmatok a Portugáloké nyugatra a Spanyoloké

1. 5. Felfedezések

– Európába áramlani kezd a nemesfém

– Új termények jelennek meg: paradicsom, paprika, burgonya, kukorica, dohány,

vanília

– Az ültetvényeken indiánokat dolgoztatnak, de jobb munkaerő a néger

6. Európa gazdasága a felfedezések után

– Kialakul a centrum és a periféria

↓ ↓

Nyugat Európa
Közép és Kelet Európa

Ipari termékek előállítása nyersanyag és élelmiszer szállító

A centrum iparcikkeinek felvevőpiaca

A felfedezések után kedvező éghajlatváltozás, a járványok csökkenek → a lakosság száma nő → sok élelmiszer kell.

Periférián a földesurak több jobbágyi munkát követelnek, hogy több pénzük legyen → az Elbától keletre kialakul a 2. jobbágyság → az élelmiszerek ára ugrásszerűen nő. Közben a centrumban az ipari termelés manufaktúrákban folyik / munkamegosztás, minőség helyett mennyiség, bérmunkások /

A centrumban a textilipar bizonyul a legjobb befektetésnek. A földesurak az eddig mezőgazdaságra használt földeket elveszik a parasztoktól és juhtenyésztésre használják → bekerítések / lásd: Anglia /

Átalakulnak a kereskedelmi útvonalak is, a kereskedelem központja Európa lesz, fontos kikötő Anvertben.

Földrajzi felfedezések hatása:
Újdonságok: – növények (kukorica, cukor, kávé, kakaó, paprika, krumpli)
– új termelési technikák
– új kultúrák, vallások, népek megismerése
– töménytelen kincs beáramlása Eu.-ba
Gazdasági hatás: – beáramló arany → pénz
→ tőke
– ár forradalom – hatalmas áremelkedés
ipar árai kevésbé emelkednek
mezőgazdasági árak emelkedése → gabona hiány → K-Eu. Felemelkedése
– tőkés üzemi forma: manufaktúra megjelenése
tőkés, kézműves ipari üzem
↓
kézzel dolgoznak
manufaktúra (manu facére=kézzel csinálni): – bérmunkásokat alkalmaz
– munkamegosztás
– mennyiségi termelés tömegtermelés
– nemesérc (arany, ezüst) beáramlása
↓
árforradalom
↓ ↓
olcsó iparcikk drága mezőgazdasági termékek
↓
tömegtermelés → manufaktúra
↓
munkamegosztás Ny-Eu. ↔ K-Eu.
iparcikk mezőgazdaság (gabona, marha, bor, nyersanyag)

Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. Szülei Madách Imre és Majthényi Anna. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők (Kovács József, Osztermann Ernő) vezetésével. Félénk, magányos, törékeny alkat volt, élete végéig sokat betegeskedett. Tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le 1829 és 1837 között. Közben elveszítette édesapját, ami annyira megviselte, hogy leginkább csak könyveiben lelte örömét: Wielanddal foglalkozott és az Abderiták szellemében írt kísérleteket. 1837 nyarán kéziratos hetilapot indított négy évvel fiatalabb öccsével, Pállal, Litteraturai Kevercs címmel, melynek olvasói családtagjaik voltak. A hat nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a pesti egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Évfolyamtársai közé tartozott Andrássy Gyula és Lónyay Menyhért is. Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta, de még előfizetett az Athenaeumra is. Meg-megújuló betegségeinek ellenére diáktársaival együtt kéziratos lapot (Mixtura) szerkesztett, úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház- és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította. A szerelem sem hiányzott az életéből: beleszeretett diáktársának húgába, a nála egy évvel fiatalabb Lónyay Etelkába, aki első verseinek ihletője, múzsája lett. Ezidőtájt jelentek meg első versei a Honművészben. Első verseskönyve, a 26 költeményt tartalmazó Lantvirágok anyja költségén – neki is ajánlva – jelent meg Pesten. A versek többsége Etelkához szólt. Még a nyáron – részben anyagi gondok, részben a személyzettel való folyamatos konfliktus miatt – felszámolták a Kálvin téri háztartást. Anyjával és testvéreivel visszautazott Nógrádba és Madách Imre ettől kezdve magánúton folytatta és fejezte be egyetemi tanulmányait Bory László ügyvéd vezetése mellett. 1841 tavaszán Trencsénteplicen keresett gyógyulást, ahol megismerkedett Dacsó Lujzával, aki tüdőbaját kezeltette ott. A szerelem rövid ideig lángolt közöttük, mivel Lujza 1843 tavaszán elhunyt. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. A kötelező egyéves joggyakorlatot Sréter Jánosnál, majd annak halála (1842. március) után Fráter Pál oldalán töltötte le. 1834. január 3-án meghalt édesapja id. Madách Imre. 1836 körül megismerte első szerelmét Cserny Máriát. 1837-ben öccsével, Madách Pállal közösen kéziratos lapot szerkesztett Litteraturai Kevercs címen. 1837-től 1841-ig a Pesti Egyetemen tanult bölcseletet, majd jogot. Részt vett a Mixtura című kéziratos lap szerkesztésében. 1839-ben megismerkedett és beleszeretett évfolyamtársa, Lónyay Menyhért húgába, Lónyay Etelkába, akihez rengeteg verset írt. Ezekből 1840 nyarán megjelent első kötete, a Lant-virágok. 1841-től joggyakornok volt Balassagyarmaton. Ugyanebben az évben írta meg Nápolyi Endre című drámáját. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott. Ebben az évben írta Duló Zebedeus kalandjai című elbeszélését, illetve a Jó név s erény című drámatöredékét, valamint a Művészeti emlékezés című munkáját és befejezte Csák végnapjai című drámáját. Ez év december 19-én megkapta ügyvédi oklevelét. 1843 elején írta Férfi és nő című drámáját, amelyet 1843 márciusában benyújtott a Magyar Tudományos Akadémia drámapályázatára, de nem nyert díjat. 1845. július 20-án feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846. augusztus 31-én megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár. Augusztusban Madách Imrét nemzetőrök szervezésével bízzák meg. 1849 júliusában az orosz csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. Még ugyanebben az évben meghalt öccse, Pál, tüdőgyulladásban.

1851. június 7-én megszületett lánya, Jolán. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen.

1853. április 2-án megszületett lánya, Anna Borbála. Augusztusában szabadlábra helyezték. A következő év július 25-én elvált feleségétől. 1856 és 1857 között megírta Az ember tragédiája második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát. 1861-ben választási „hadjárat”-ot folytatott. Röplapjának központi gondolata a francia forradalom eredeti jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”. Márciusban országgyűlési képviselő lett. 1862. január 30-án megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1863. január 13-án megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864 elején írta Tündérálom címen utolsó, befejezetlenül maradt művét. Október 5-én szívelégtelenségben elhunyt.

http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/5-témakör.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/6-tétel.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/8-tétel.rtf

http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/8-tétel1.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/10-témakör.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/12-tétel.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/18-tétel.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/18-tétel1.rtf
http://tetelek.dandre.hu/wp-content/uploads/2009/09/19-tétel.rtf